Ádáz vita a bankok értékelése miatt
„Ádáz vitává” fajult a nézeteltérés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti hatóságok között a valutauniós bankok helyzetéről készülő IMF-jelentés ügyében – írta a csütörtöki Financial Times.
„Ádáz vitává” fajult a nézeteltérés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti hatóságok között a valutauniós bankok helyzetéről készülő IMF-jelentés ügyében – írta a csütörtöki Financial Times.
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország – Írország, Görögország és Portugália –, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.
Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfóliójában tartott szuverén kormánykötvények e „mark-to-market” alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval – mintegy 10-12 százalékkal – csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét.
A „mark-to-mar-ket” (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.
A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euró-övezeti jegybank (EKB) és a valutauniós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, „pártosnak és félrevezetőnek” nevezve a valutaalap jelentését.
