Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nemrég országos viszonylatban nyolc, teljesen felszerelt, méhnyakrákszűrésre alkalmas mozgó központot vásárolt az Egészségügyi Minisztérium. A beruházás célja: lehetőséget biztosítani a vidéken élő nőknek, hogy minél többen vegyenek részt az életmentő szűrővizsgálaton. A kisbuszban kialakított központok egyike a Maros Megyei Sürgősségi Kórházhoz került, és előreláthatólag jövő év elején helyezik üzembe. Ez a központi régióhoz tartozó Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyét fogja ellátni.
Romániában a mellrák után a méhnyakrák a második, nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés, ezért a szakemberek nem győzik hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy a 25-64 év közötti tünetmentes nők rendszeresen jelentkezzenek szűrővizsgálatra, ugyanis, ha kezdeti fázisban fedezik fel a betegséget, nagy az esély a gyógyulásra. Sajnos tapasztalható, hogy – főként vidéken – vannak negyven-ötven éves nők, akik soha nem jártak nőgyógyásznál, nem vettek részt szűrővizsgálaton. Vagy azért, mert nincsenek tudatában annak, hogy ez mennyire fontos lenne, vagy pedig félreeső kis településen élnek, és nem hajlandók elmenni a legközelebbi rendelőig, ahol adott a lehetőség a mintavételre. Elsősorban ezt a réteget célozzák meg a mozgó központok által.
Dr. Cosmina Uzun, a 2012-ben indult országos méhnyakrákszűrő program regionális koordinátora lapunknak elmondta: nagy szükség volt a mozgó központra, ugyanis a tájékoztató kampányaik során a vidéki nők, főként a fiatalabbak részéről igény mutatkozott arra, hogy részt vegyenek a szűrővizsgálaton. Jelezték, hogy ha a helyszínen lenne erre lehetőség, elmennének a vizsgálatra, ellenben nehezükre esik eljutni a legközelebbi kórházba, rendelőbe, ahol lehetőség van a mintavételre. Mint mondta, több ízben is kimentek vidékre, a kórházaktól, egészségügyi egységektől távolabb eső, kisebb településekre is, és volt eredménye a tájékoztató kampányoknak.
– Egy országos szűrőprogramnak az a lényege, hogy elérhető legyen minden nő számára, iskolázottságtól, illetve lakhelytől függetlenül – tette hozzá a program koordinátora.
Az öt évvel ezelőtt indult szűrőprogramba országszerte több ezer családorvos, nőgyógyász, patológus szakorvos kapcsolódott be. A nők első lépésben a családorvosi rendelőkben érdeklődhetnek, onnan irányítják őket oda, ahol adottak a lehetőségek a vizsgálat elvégzésére. Maros, Hargita és Kovászna megyében például a családorvosok mintegy 80 százaléka kapcsolódott be a szűrőprogramba, azaz vett részt a szükséges felkészítőkön, és a saját rendelőikben is levehetik a mintát, amit aztán a patológiai laboratóriumokba küldenek.
A mozgó központ jelenleg a Maros Megyei Sürgősségi Kórház parkolójában van, a különböző engedélyek beszerzése zajlik, és előreláthatólag a jövő év elején kezdik majd el üzemeltetni a kisbuszban kialakított, vizsgálóasztallal, hordozható számítógéppel, illetve a mintavételhez szükséges fogyóanyagokkal felszerelt központot. Itt dolgozik majd egy asszisztens, aki bevezeti az adatokat, és egy orvos, aki leveszi a mintát. Dr. Cosmina Uzun szerint előnyös lenne, hogy amikor a kisbusz kimegy vidékre, a hálózatban részt vevő helyi egészségügyi központok biztosítsák az orvost, ugyanis talán nagyobb bizalommal fordulnak a páciensek a központhoz, amennyiben egy helyi ismerős orvos végzi a szűrővizsgálatot. Mint mondta, ütemtervet készítenek majd, például adott hónapban sorra vesznek több Hargita megyei települést, a következő hónapban pedig a Maros megyeieket. Ugyanakkor fontos, hogy előzőleg tájékoztató kampányokat szervezzenek, és ismertessék a nőkkel ezt a lehetőséget.
Érdeklődésünkre a program regionális koordinátora rámutatott, a 2012–2017 közötti időszakban 66 ezer szűrővizsgálatot végeztek el a központi régióban, aminek a hátterében nagyon sok munka áll, hiszen sok nő volt ezek között, akik előzőleg nem is hallottak a Babeş–Papanicolau-vizsgálatról, fogalmuk sem volt, hogy az miben áll. – Ezek a nők nem fordultak volna orvoshoz szűrés végett, amennyiben nem juttatjuk el hozzájuk az információt erről a lehetőségről a tájékoztató kampányok során – jegyezte meg dr. Cosmina Uzun. A szűrésen részt vevő nők mintegy 7 százalékánál fedeztek fel elváltozásokat a vizsgálat nyomán, ami a programkoordinátor szerint elég magas arány azon országokhoz viszonyítva, ahol van egy jól szervezett, hatékonyan működő szűrőprogram. Angliát, valamint Svédországot hozta fel példaként, amely országok mintegy húszéves tapasztalattal rendelkeznek a szűrőprogram terén, és bebizonyították, hogy a rendszeres szűréseknek és oltási kampányoknak köszönhetően jelentősen sikerült visszaszorítani a méhnyakrák előfordulását, illetve az ebből adódó elhalálozások számát.
A rendszeres szűrés tehát életmentő lehet, ugyanis, ha időben felfedezik, a betegség nagy eséllyel gyógyítható. A HPV-fertőzésnek kezdetben nincsenek tünetei, előrehaladott stádiumban jelentkezhet pecsételő vérzés, erős alhasi panaszok, valamint hosszasan elhúzódó hüvelyi folyás.
Amellett, hogy a romániai nők egy része nem jár rendszeresen szűrővizsgálatra, és sok esetben túl későn, már a betegség előrehaladott stádiumában fordulnak orvoshoz, az országos szűrőprogram finanszírozása is több ízben akadozott.
Dr. Cosmina Uzun kérdésünkre kifejtette, valóban voltak évek, amikor nem volt keret a szűrővizsgálatok elvégzésére, például 2013–2014-ben. Abban az időszakban nagyon sokan lemorzsolódtak a programba bekapcsolódott egészségügyi személyzet köréből. 2015-ben, valamint 2016-ban évente öt-hatezer szűrővizsgálatra volt keret régiószinten, idén pedig már májusban elfogyott az a pénzkeret, ami előzőleg egy évre volt elegendő. Augusztusban kiegészítést eszközölt a szaktárca, és újabb ötezer tesztet kaptak, tehát idén összesen tízezer teszt állt a rendelkezésükre. Jelenleg mintegy háromezer szűrésre van még keret.
Sajnos Európában Románia első helyen áll a méhnyakrák előfordulását illetően. Idén nyáron Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke a humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzések megelőzéséről szóló nemzetközi konferencián azt nyilatkozta, hogy évente kétezer nő halálát okozza Romániában a méhnyakrák.
A szakember szerint létezik egy hatásos vakcina a méhnyakrák ellen, és azokban az országokban, amelyekben tíz éve alkalmazzák, jelentősen csökkent az ilyen megbetegedések száma. Rafila Ausztráliát és Dániát említette példaként. A 2008-ban Romániában is elindított HPV elleni oltási kampány kudarca a mikrobiológus szerint annak tudható be, hogy nem készítették elő kellőképpen, nem tájékoztatták megfelelően sem az illetékes szakembereket, sem a lakosságot. Hiába volt adott a szükséges pénzkeret, és állt rendelkezésre az oltóanyag, a szülők a mellékhatásoktól tartva bizalmatlanok voltak.