Az EP plénuma elítélte az orosz agressziót

A testület kiállt Ukrajna mellett

Az Európai Parlament kedden rendkívüli plenáris ülést tartott Brüsszelben, ahol a képviselők Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját vitatták meg, és állást foglaltak ezzel kapcsolatosan. 

A Parlament elnöke, Roberta Metsola nyitóbeszédében kijelentette: „Ma Putyin háborújának sötét árnyékában vagyunk itt. Egy olyan háborúéban, amelyet nem mi provokáltunk ki. Felháborító támadás ez egy önálló, független ország ellen. Az Európai Parlament nevében a lehető leghatározottabban elítélem az orosz katonai agressziót Ukrajna ellen, és kifejezem szolidaritásom azokkal, akik szenvednek és életüket vesztik.”

A vitában Kijevből élőben bejelentkezve vett részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán Verhovna Rada (parlament) elnöke, Ruszlan Stefancsuk. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az EU kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Josep Borrell is felszólalt.

Az uniónak bizonyítania kell, hogy Ukrajna mellett áll

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azoknak az ukránoknak a nevében beszélt, „akik az életükkel fizetnek az ország védelméért”. Kielentette: a Parlamentnek és az unió vezetőinek „most kell bizonyítaniuk, hogy az unió Ukrajna mellett áll”.

Zelenszkij a Harkovot ért rakétatámadás kapcsán elmondta: „Itt van az ország legnagyobb tere, amelyet Szabadság térnek neveznek. Ma reggel két rakéta csapódott be a Szabadság térre, és többtucatnyian életüket vesztették. Ezt az árat fizetjük a szabadságunkért. Mindegy, hogy hívták előtte, mostantól az összes ukrán város minden terét Szabadság térnek hívják”.

Ukrajna a civilizált világ határát védi

Az ukrán parlament házelnöke, Ruszlan Stefancsuk elmondta: „Ukrajna a civilizált világ határát védi, és ha Ukrajna elesik, senki nem tudja, hol állnak meg az oroszok”. Hozzátette, hogy úgy lehet a legjobban támogatni Ukrajnát, hogy „valóban elismerik európai törekvéseiket”.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint Vlagyimír Putyin orosz elnök támadása „geopolitikai terrorizmus”. Véleménye szerint „Ukrajna brutális lerohanása igazolhatatlan, nélkülöz minden előzményt, megvetendő hazugságokon alapul, és egyetlen dolog miatt történik: mert a Majdan téren az ukránok a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek”.

Eljött az igazság pillanata Európa számára

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: „Eljött az igazság pillanata Európa számára. A jogállamiság és a fegyverek uralma, a jogon alapuló világrend és a puszta agresszió csap össze. Nem tekinthetjük adottnak a biztonságunkat, hanem dolgoznunk kell érte”.

Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője szerint „a jogállamiság védelme és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése nem lesz elég ahhoz, hogy a világon béke uralkodjon”.

A frakciók nevében felszólaló képviselők felhívták a figyelmet, hogy Ukrajna orosz lerohanásával új korszak kezdődött Európa és a világ számára. Elítélték Putyin orosz elnök brutális agresszióját, és csodálták az ukrán nép bátorságát, azt, hogy szembeszállt a támadással, harcol hazájáért, a szabadságért, a demokráciáért.

A képviselők ugyanakkor üdvözölték a támadásra adott erőteljes és közös uniós választ és az elfogadott szankciókat. Hangsúlyozták: Európának egységesnek kell maradnia a jövőbeli komoly kihívásokkal szemben.

Egyesek kiálltak amellett is, hogy Ukrajna uniós tagjelölt státusza elismerésének felgyorsításával kell támogatni Ukrajna európai törekvéseit és a szabadságért vívott harcát. Mások arról beszéltek, hogy az orosz szankciók az európai gazdaságra is negatív hatással járnak, amit közösen kell kezelni, és támogatni kell a leginkább érintett országokat, vállalatokat és polgárokat. (mózes)

A védelmi minisztérium nem küld behívót

Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott kedd este a Digi 24-nek, hogy „teljesen valószínűtlen” a NATO és az Orosz Föderáció közötti konfliktus. Dîncu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztérium nem tervez behívókat küldeni vagy mozgósítani a tartalékos katonákat.

A védelmi miniszter elmondta, valóban aggasztó, hogy a fegyveres konfliktus földrajzilag közel van Romániához, de – amint a Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén is elhangzott – semmi nem utal arra, hogy Románia területe vagy lakossága veszélyben lenne. „Teljesen valószínűtlen egy konfliktus a NATO és az Orosz Föderáció között. Nem 

hisszük, hogy akkora mértékű irracionalitással állnánk szemben, amely az emberiséget elpusztító harmadik világháborúhoz vezetne. Ez valószínűtlen” – mondta Dîncu.

Arról is beszámolt, hogy a Facebookon több százan megkérdezték tőle, készül-e toborzásra, mozgósításra a védelmi tárca. „Nincs szó erről. Világosan kimondom, jelenleg a védelmi minisztérium nem küld behívóparancsokat és nem tervezi a tartalékosok mozgósítását. Én vagyok a leghitelesebb forrás” – szögezte le Vasile Dîncu. (Agerpres)

Menedékjogot ad Románia az ukrán menekülteknek

Menedékjogot kérhetnek azok az ukrán menekültek, akik a határátlépéskor nem tudnak útlevelet vagy személyazonossági igazolványt felmutatni; ez az egyetlen módja, hogy beléphessenek az ország területére, és a román állam védelmét élvezzék – közölte szerdán Dan Cărbunaru kormányszóvivő.

Cărbunaru elmondta, az országba érkező ukrán menekültek négy kategóriába sorolhatók: akinek biometrikus útlevele van, akinek hagyományos útlevele van, akinek nincs útlevele, de valamilyen dokumentummal tudja igazolni személyazonosságát, és akinek semmiféle dokumentuma nincs.

Azok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek, és 90 napon át tartózkodhatnak az Európai Unió területén, tehát beléphetnek Romániába, és továbbutazhatnak más országokba. Ukrán menekültek ezrei hagyták el Romániát Magyarország vagy Bulgária irányába.

Azoknak, akik hagyományos útlevelet mutatnak fel a határon, vízumra van szükségük. A hatóságok felkészültek már a szükséges vízumok kibocsátására. A vízum az útlevéllel együtt érvényes.

Akiknek semmiféle útlevelük nincs, de más dokumentummal tudják igazolni személyazonosságukat, szintén a hatóságok nyilvántartásába kerülnek, és beléphetnek az országba.

Akik semmiféle irattal nem rendelkeznek, azoknak menedékjogot kell kérniük a román államtól, hogy beléphessenek az országba, és az állam védelmét élvezzék – mondta a kormányszóvivő.

Szerda reggel 8 óráig 118.461 ukrán menekült érkezett az országba. Közülük 70.026-an el is hagyták Romániát, 46.435-en az ország területén tartózkodnak. Eddig 1070 ukrán állampolgár folyamodott menedékjogért a román hatóságokhoz. (Agerpres)