Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe.
A tartalomból: Gyenge Zoltán • Egy testfilozófia alapvonalai; Széplaky Gerda • A megsebzett test; Tamás Dénes • A hatodik érzékszerv: a mozgatott test; Serestély Zalán • Újrahasznosított állat – áru/fétis; Kapelner Zsolt • A politika élő húsa; Kiss Lajos András • Az emberi test konstrukciói; Horváth Gizella • A művész és a közönség testének találkozása a művészet boncasztalán; Pap István • Lehet-e művészet az emberevés; Bacsó Béla • „Kevéssel sokat sejtetni”. Megjegyzések Winckelmannhoz
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
