A természet kalendáriuma (DIV.)

Március első hete. Még nem tavasz, elsején még hó hullott, igaz, hamar el is takarodott. De hűvös van, éjszaka fagyott. Mégis, oly jó Áprily Lajos Koncertjével várni a kikeletet:

Még nem vonult fel magas erdejébe,

itt fuvolázgat még a halk pirók,

szól az ökörszem cserregő zenéje,

rajban cincognak még az őszapók.

De szaggatott emelkedésre készen

pacsirta szól; küllők rikoltanak,

s rigó-torokból frissen és merészen

kibuggyan már s nő-nő a dal-patak.

A forrásnál pár fürge cinke perget

becéző szót: Kicsi ér! Kicsi ér!

Nagy tarkaharkály járja fenn a kertet

és néha kasztanyettával kísér.

Hadd emeljem ma ki a megidézett madárhangzuhatagból a zöldharkály rikoltását. Hangja jellegzetes: egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü”. A magyar nevét hangjáról származtató zöld küllő (Picus viridis) a 2022. év madara.

Gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, akár városi parkokban is előfordul, a zárt erdőket kerüli. Rovarokkal táplálkozik, jelentős a hangyafogyasztása is, zöld színezete jól elrejti, miközben a fűben keresgél. Ősszel csonthéjas terméseket, bogyókat, gyümölcsöket is fogyaszt. Szajkó nagyságú és termetű madár. Az öreg példányok fejteteje és a tarkója piros, a hímeknél a piros szín – az egyébként mindkét ivarnál fekete – bajuszsávban is megjelenik. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő sárgászöld farkcsíkja. A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofájuk, a torkuk és alsótestük sűrű, feketésbarna mintázatú.

Odúban költ, amit maga készít, évente egy fészekaljat nevel. Puha fészekanyagot nem hord a tojások alá, ezeknek az odúkészítéskor vagy felújításkor képződő faforgács biztosít alapot. Általában 5-7 tojást rak, amelyek 14-15 nap alatt kelnek ki. A fiókákat mindkét szülő eteti, nagyjából egy hónapig fejlődnek az odúban. A család a kirepülést követően még akár két hónapig is együtt maradhat. Állandó madár, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterület közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak. Kárpát-medencei fészkelőállománya növekedőben van. Védett madár.

A természet megújulásával együtt hadd idézzük meg az 547 évvel ezelőtt, 1475. március 6-án született örök ifjú koravén Michelangelo Bounarottit. A Kalapácsom a kőből… kezdetű szonettjét Rónay György ültette át magyar nyelvre.

Kalapácsom a kőből kiszabadítja sorra

a lények benne rejlő formáit: testre testet,

de lendületem Tőle jön, ki százszor nemesebb

s nagyobb énnálam. Markom a szerszámot csak fogja.

Mivel minden az Egytől jön, ki az eget lakja,

az örök mozgató, ki kalapácsot nem másolt,

hanem az ideából faragott kalapácsot,

ki a szépséget adta, s aki mindannyiunk Atyja.

S mert a pöröly csapása attól hatásosabb, ha

a kovács nem csak izmos, de mentől magasabbra

emeli: én nyomorult is, örökké felnézek,

mivel minden munkámmal meddő, befejezetlen

torzó leszek, s magamnak is semmivé kell lennem,

ha nem kapok az égi műhelyből segítséget.

Faludy György 1935-ben Firenzében fejezte be a Michelangelo utolsó imáját:

Üllőd a föld s az égi boltra állván

oly ívet írsz karoddal, mint a nap.

Hetvenhat éve állok fenn az állvány

deszkázatán, de nem találtalak.

Vésőm alatt porladva hullt a márvány

s öklömben torzó, vagy bálvány maradt.

Nem leltelek meg, illanó szivárvány,

ki ott ragyogtál minden kő alatt.

Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban

megszaggatott, mogorva, durva, szótlan,

de lelkemben még égi fény ragyog.

Hogy tudnám testem börtönét levetni?

Üss rám, ha tudsz vén bűnöst szeretni,

Istenszobrász! A márvány én vagyok.

Március 6-án, 1797-ben született az agrártudományok egyik első hazai művelője, Balásházy János is. Első jelentős műve a Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára. A benne foglalt nézetek Széchenyi István Hitel című, egy évvel később megjelent munkájával mutatnak rokonságot. Két könyvet is írt a juhtenyésztésről. Népszerű nyelvezetű, ismeretterjesztő célú, a nagyközönségnek szánt mezőgazdaságtan volt Az okos gazda című munka. A benne foglalt ismeretek még a szőlészet-borászat, sőt az erdészet kérdéseire is kiterjednek.

Március 6-án látta meg a napvilágot, 1891-ben, Nagyenyeden Berde Károly bőrgyógyász is. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen 1914-ben nyert diplomát. 1919-ig alma materében dolgozott, az 1921-től a Szegedre száműzött egyetemen lett tanársegéd, majd adjunktus. 1941-től a Kolozsvárra visszatért tudományegyetem bőr- és nemikórtani klinikájának igazgatója volt. 1945 után az Orvostovábbképző Intézetben tevékenykedett. Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét, és feldolgozta irodalmi hagyatékukat.

1848. március 7-én született a hazai búzatermelés és szeszgyártás szakértője, Kosutány Tamás. A pesti tudományegyetem kémiai intézetében Than Károly professzor figyelt fel rá, és javaslatára állami ösztöndíjjal Halléban tanulmányozhatta a mezőgazdasági kémiát. Ennek eredményeként írta meg első munkáját, A borászati vegytan alapvonalait. 1871-ben minisztériumi megbízásra kezdett foglalkozni a dohány kémiai vizsgálatával; a kísérletek eredményeit A magyarországi dohányok jelene és jövője című tanulmányában foglalta össze. 1883-ban tanártársával, Cserháti Sándorral megalapították a Mezőgazdasági Szemlét. A XIX. század végén a magyar mezőgazdaság központi kérdésévé vált a megfelelő minőségű búza termesztése. Kosutány búzáról írt tanulmánya Magyarország szinte minden vidékéről származó, közel 600 búzafajta folyamatos, 6 éven át tartó vizsgálata alapján készült el.

Március 7-én, 1899-ben született Millner Tivadar vegyészmérnök is, az izzólámpák volfrám izzószálának szabadalmaztatója. Az ő szabadalma alapján vált lehetségessé a hosszú életű lámpák gyártása az egész világon.

Március 8., a nemzetközi nőnap alkalmából Madách Imre Az ember tragédiája Tizenegyedik – londoni – színéből idézzük meg Éva monológját:

Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!

Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt.

A por hull csak belé, e föld szülötte,

Én glóriával átallépem azt.

Szerelem, költészet s ifíuság

Nemtője tár utat örök honomba;

E földre csak mosolyom hoz gyönyört,

Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.

Március 8-án jómagam is mosolyt próbálok fakasztani ajkadra, kedves Olvasóm. E nap született, 1921-ben a rímhányó Romhányi József. Medve tankölteménye éppen tavasz kezdetére illik:

Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán:

– Ez mind kontár! Sarlatán!

Mit gügyögnek, locsognak

szerencsétlen bocsoknak!

Oly negédes némelyik,

hogy már szinte émelyít!

Te szent múzsa, irgalmazz,

milyen ócska rímhalmaz!

Minden sorvég szinte önként adódik.

Majd én írok igazit, valódit:

– Dörmeg-dirmeg a vén medve,

mert ma cudar ám a hangulata.

Csípi darázs, marja bolha,

vidor kedve mitől kerekedne?

Mikor ma a kasba nézett,

nem talált egy nyalás csemegét.

Szeder, málna? – Sehol semmi.

Mit lehetne akkor vacsorázni?

Hogy ne haljon szegény éhen,

szundikál majd egész gyertyaszentelőig.

Kézbe kapta e verset egy lektor,

aki tanult némi verstant egykor.

És most újra letette a vizsgát,

összeírta a rím-hiánylistát:

Kedve

volna

mézet

enni

télen.

A többit eldobta.

Bőszült is miatta.

Ezt viszont kiadta.

Utolsó e heti megidézettünk Szőkefalvi-Nagy Zoltán vegyész. A hazai kémiatörténet feltárásának kezdeményezője 1916. március 9-én született Kolozsváron. 1939-ben szerzett vegytan-természetrajz szakos tanári oklevelet a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. 1939–1942 között a Kolozsvárra visszaköltözött tudományegyetem ásvány- és kőzettan tanszékén volt gyakornok, tanársegéd, majd a nagyváradi hadapródiskolában kémiatanár. 1957-ben jelent meg első kémiatörténeti dolgozata, 1970-től tartott kémiatörténeti előadásokat a debreceni tudományegyetemen. 1976-tól volt választott tagja a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémiának (Académie Internationale ďHistoire des Sciences).

Hát így állunk a… tavaszváró kedvünkkel.

Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2022. március 4-én, 45 évvel az 1977-es Kárpát-kanyari nagy földrengés után