Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ma láttam őt az őszi alkonyatban.
Mint sápadt nő, kit mélabú apaszt el,
mint szomorú, halk színhatású pasztell,
körülöttünk az őszi kert olyan volt.
Ott volt a szőke nyár halottas ágya
és búgott, sírt az ősznek tíbiája (...)
Áprily Lajosnál a ritka titokzatosság borongja körül e Nagyenyeden írt sorokat.
Mióta vártam és mennyit kerestem:
sűrű hópelyhes, lármás téli esten (...)
napfényes erdőn, ibolyás tavaszban
dacos, dalos kiránduló csapatban (...)
szilenciumkor nagy, komoly szobában,
mikor mindenki leckét mond magában,
míg halk eső az ablaktáblát éri
s a mormolást egyhangúan kíséri (…)
Novemberi esőben ilyen lehetett a szilencium a vásárhelyi iskolában is. Ilyen volt a várakozás a Bolyai fizikumában egy-egy őszi meccs előtt, amikor, az internátusosok közé vegyülve, jómagam is ott ültem. Annál a bal hátsó ablaknál, ahonnan rálátni az iskolapályára.
November 20-án, két napja emlékeztünk meg Bolyai Farkas halálának 168. évfordulójáról. Tentamen, azaz szerény kísérlet ez néhány természet-tudós emlékéről az idő zúzmaráját leolvasztani az emlékezés leheletével.
Hideg, sötét éj van: itt ülök szobámban
Kihűlt, fásult szívvel, búsan, egyedül…
Odakint a hűvös, őszi éjszakában
Hervasztó, hideg szél egy dalt hegedül.(…)
Virágot dermesztő, novemberi szellő
Ne zúgd e siralmas, síró éneket,
Ami régen elmúlt, ami vissza nem jő,
Sírjokból ne ébressz tört reményeket! (...)
Furcsa vers ez. Még furcsább, hogy ezt a XIX. század költői nyelvében fogant verset, az Egyedült, Ady Endre írta.
(…) Novemberi szellő, jobb lesz, ha kioltod
Az emlékezésnek régi lángjait,
Engedd, hogy feledjek, hiszen az a boldog,
Kinek nincsen semmi, semmi vágya itt!...
Jómagam nem követem Ady tanácsát. Tovább emlékezem.
Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1981. november 21-én halt meg Sir Hans Adolf Krebs német fiziológus, biokémikus. 1926–30 között a berlini Kaiser-Wilhelm-Institut biológiai részlegén dolgozott, ezután a freiburgi egyetem belgyógyász magántanára lett, de állását 1933-ban zsidó származása miatt elvesztette, s kivándorolt Angliába. Kutatásai főként a sejteken belüli anyagcsere megismerésére irányultak. Legjelentősebb eredménye annak a reakcióláncnak a leírása volt, amely a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcsere köztes termékeinek általános, végső aerob lebomlását szemléltette. Vizsgálatainak alapjait Szent-Györgyi Albert szerves savakra vonatkozó kutatásai képezték, ezért a felfedezett citrátkör, a citromsavciklus elnevezése is Szent-Györgyi – Krebs körfolyamat lett. 1953-ban felfedezéséért (Fritz Albert Lipmann-nal megosztva) Nobel-díjat kapott.
Majdnem fél ezer évet visszaugorva az időben, álljunk meg Vicenzában! Itt született 1553-ban, s itt adta vissza lelkét 1616-ban, ugyanaznap, november 23-án, Alpini Prospero botanikus. Ő hozta be a kávét és a banánt Európába. Mialatt Velence konzuljának orvosa volt Kairóban (1580-83), részletesen tanulmányozta az egyiptomi növényvilágot. Neki sikerült először datolyapálmákat mesterségesen megtermékenyíteni. A Padovai Egyetem botanikaprofesszoraként számos keleti növényt termesztett az azóta is híres egyetemi botanikus kertben.
Hozzánk közelebb az időben, 1983. november 23-án lépett át az öröklétbe Kováts Ferenc tüdőgyógyász. Nagyszebenben született 1888-ban. 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Ő is az egyetemmel együtt került Szegedre, ahol 1927-től a tüdőgümőkór kór- és gyógytanának tanára, 1942-től a szegedi tüdőklinika igazgatója. A tbc kórtanában, a tbc elleni küzdelemben jelentős eredményeket ért el. Ő írta le a paprikafeldolgozó munkások tüdőbetegségét, aminek a foglalkozási ártalmak felismerésében volt nagy jelentősége.
Balogh Ernő, Nagyszalontán 1890-ben született orvos karrierje szintén a Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen teljesedett ki. Ő 1964. november 24-én fejezte be földi pályáját. Az orvosi diplomát ugyan 1913-ban szerezte Budapesten, de 1925-től a kórbonctan tanára volt Szegeden. 1934-től a budapesti kísérleti rákkutató intézet igazgatója, nemzetközileg elismert rákkutató volt.
November 25. Katalin napja. Szent Katalin alakját, életét teljesen átszövi a legenda, amelyet verses alakban az Érsekújvári-kódex, prózában pedig az Érdy-kódex örökített meg. Élt Alexandriában egy pogány király, Costus, akinek nem volt gyermeke. Ezért szüntelen áldozott a bálványisteneknek, de hiába. Alforabius görög bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy Istennek képét öntesse ki aranyból, és áldozzon előtte. A készülő szoborból csodálatosképpen feszület lett, amit bevittek a pogány templomba, ahol a bálványok mind lehullottak. Costus áldozatot mutatott be a kereszt előtt, s a királyné megfogant, leányt szült, aki a Katalin nevet kapta. Már tizenhárom éves korában kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt – írja Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban.
E napon, 1783-ban született Besztercebányán Zipser Keresztély András természettudós. 1817-ben jelent meg Sopronban fő műve, mely a magyar ásványföldtan első korszakának egyik fontos írása, Magyarország ásvány-előfordulásait ismertető forrásmunka. A Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának 1847-es kezdeményezője volt. Ez Magyarország első természettudományi egyesülete, mely azóta is működik.
November 25-én született Lövétén Andrássy István is. 1851-től a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár és csillagvizsgáló vezetője, csillagász kanonok volt. Helyreállította és gyarapította a szabadságharc idején károkat szenvedett csillagvizsgálót.
1986-ban e napon hagyta itt e földi világot a Nagyenyeden született Sebestyén Olga limnológus, hidrozoológus. 1915-ben a budapesti Állami Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai tanári oklevelet kapott matematika-természettudományok szakon. Hazatért, s 1917–1921 között a nagyenyedi Tanítóképző Intézetben volt tanár. (Szerénységére jellemző, hogy Kiss Margit tanítónő dédnagynéném, aki akkor diákja volt, élete végéig levelezett vele.) 1930-ban meghívták a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetbe. Nyugdíjazásáig, 1971-ig itt dolgozott. Szakterülete az egysejtűek, a protisták, a férgek különböző csoportjai s az édesvízi szivacsok voltak. A tavi élet jelenségeinek világhírű kutatója volt.
November 25-én, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a később róla elnevezett Országos Széchényi Könyvtárat. Akkor az alapító ezt Bibliotheca Regnicolarisnak nevezte, vagyis a Szent Korona országaiban (az alapítás pillanatában: Magyarországon, Horvátországban és Erdélyben) lakók nemzeti könyvtárának. Nagyon bölcs elnevezést választott a nagylelkű gróf. Ha a Magyar Királyság nem vált volna az európai nagyhatalmi politika martalékává a XVI. század elején, vagyis, ha Hunyadi Mátyás országa önálló tudott volna maradni, akkor a Bibliotheca Corviniana lehetett volna a magyar nemzeti könyvtár alapja.
Mint nálunk az orgonák,
úgy sövényzik itt a kertet
a gonosz hortenziák.
Milyen gazdag és buja
ez a sok hortenzia!
Kékjük, ahogy elhajolnak,
mint az esti égnek kékje,
bágyadt rózsaszínbe olvad.
Elhajolnak, mert a nyár
virágának vége már,
bár a bokrok, bár a fák
nem törődnek novemberrel,
megtartják a szép ruhát,
és az ég is csupa kék
s mint öröktüz, a nap ég
és a termés csupa tarka
s mindig friss vérrel hasad
a gránátalmáknak ajka.
Az 1883. november 26-án született Babits Mihály már nagybetegen – gégerákban szenvedett – írta e sorokat A gonosz hortenziákról, a Maggiore-tó partján, a Villa Leoncavallo szanatóriumban.
Ki bocsátja meg nekem
ezt a kéket az egen?
és a földön ezt a zöldet?
és e vén nap telhetetlen
lángját, és a sok gyümölcsnek
buja húsát, jó izét?
s a szikrázó tó vizét?
a felhőt, mely vertarany?
s a gonosz hortenziáknak
szépségét hogy céltalan?
Hogy adok majd otthon számot
a sok lombjavesztett fának?
Óh pazar, hiú világ!
Vezekeljetek helyettem,
hervadó hortenziák!
Itt, Közép-Európában már jóval hűvösebbek a nappalok is, mint az Alpok déli lábainál. A hőmérő higanyszála alig böki át a 0 ºC-ot.
Ha már Celsius-fok, hadd emlékezzünk meg a névadóról is. November 27-én, 1701-ben született Uppsalában Anders Celsius svéd természettudós, csillagász. Az uppsalai egyetemen tanult, ahol apja és nagyapja is professzor volt. 1730–44 között az uppsalai egyetem csillagászatprofesszora volt. 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot. Ő is szorgalmazta a Gergely-naptár bevezetését az akkor már pontatlan Julianus-naptár helyett. Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Feltételezte, hogy a svéd partvidék geológiai süllyedésének oka a jégkorszak idején felhalmozódott jégtakaró lehetett. Kiadott egy csillagászati katalógust, amelyben 300 csillag adatai szerepelnek. 1737-ben tervezte meg a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skálát.
És ugyancsak november 27-én, 1982-ben költözött az örök égi obszervatóriumába ifj. Xántus János, az erdélyi magyar tudományos élet és szellemiség kimagasló egyénisége, a Természet kalendáriuma sorozatom névadója...
Legyen Áprily Lajos Dal az iskoláról című versének utolsó néhány sora tisztelgés az ő emléke előtt is.
(…) Mennyit kerestem és mióta vártam,
s az őszi alkonyatban megtaláltam...
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, 147 évvel Ady Endre születése után