2020. augusztus 10., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Lehet, hogy ez az ember itt: merő képtelenség. Mégis kevésbé képtelen, mint a király, a hiú, az üzletember meg az iszákos. Az ő munkájának legalább van valami értelme. Ha meggyújtja a lámpáját, mintha egy csillagot segítene világra vagy egy virágot. Ha eloltja a lámpáját: elaltatja vele a virágot vagy a csillagot. Szép foglalkozás. És mert szép, valóban hasznos is.”

Gyík liheg július forró kövén


A kis herceg találkozása a lámpagyújtogatóval. A világon mindenhol ismerik Antoine de Saint-Exupéry meséjét, de ugyan számontartják-e még, hogy a világon elsőként Tatán gyulladtak fel az utcai acetilénlámpák? A nagyvárosok világítására a XVIII. század végétől használtak világítógázt, majd petróleumot, a villamos ívlámpák csak a XIX. század végén jelentek meg. Ekkoriban nagy jövőt jósoltak a közvilágításban az acetilénnek is, mert ez a telítetlen szénhidrogén azonos fényerővel kevesebb hőt és égésterméket fejleszt, mint a petróleum vagy a világítógáz lángja. A bécsi udvar 1897. szeptember 10-15. között hadgyakorlatot rendezett, melynek főhadiszállásául a festői környezetben épült tatai kastélyt jelölték ki. A hadgyakorlatra meghívták Magyarországra II. Vilmos német császárt, a szász, a román, a szerb királyokat. (Ez utóbbiak nem mentek el.) A tataiak a Budapesti Acetilén-gáz Részvénytársaságot kérték fel, hogy oldja meg a város világítását. 1897. július 24-én este fél kilenckor gyulladtak ki a lámpák. A Pesti Hírlap így írt a jeles eseményről:

Midőn ő felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje. A vele szemben levő tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan tükrözte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot.

Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra, a gázvilágítás 15 éve így csak technikatörténeti érdekesség maradt. E korabeli világszenzáció – összes előnye ellenére – nem futott be nagy karriert. Ugyan Pápán, Komáromban és Nagyváradon is volt próbavilágítás, de csak Veszprémben vezették be a tataihoz hasonló módon.

Július utolsó hete bővelkedik tudomány- és technikatörténeti eseményekben.

1898-ban e napon született az amerikai Amelia Earhart, az első nő, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt.

1900-ban, ugyancsak július 24-én született Bay Zoltán fizikus. A Műszaki Egyetemen 1938-ban szervezte meg az atomfizika tanszéket. Ő mérte meg radarral 1946 februárjában először a Föld–Hold távolságot. Jelentősége, hogy ez volt az első közvetlen és pontos mérés százezer kilométer nagyságrendű távolságban. 1948-ban a George

Washington Egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. Onnan az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalba került, ahol többek közt a fénysebességen alapuló egységes időhosszúság standard bevezetéséért harcolt. Végül 1983-ban Párizsban, a súlyok és mértékegységek nemzetközi konferenciáján elfogadták, hogy „a méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza”.

Egy magyar csepp a tudomány tengerében.


Harmatcseppé válik szájadon a szó.

Azt mondod: fa –

és erdőstül állnak elibém a fák.


Azt mondod: kő –

nem aszfalt s nem beton,

de szikla szúr a víz alatt.


Azt mondod: rét –

és sötét papuccsal lépked az éj,

a fűszálak hegyén.


Azt mondod: tó –

és lassú buborékkal

gyöngyök és gyűrűk szállnak fel a mélyből.

Azt mondod: szép –

és tulipánt hajt a hajnal

s kötényünk megtelik kankalinnal.


Azt mondod: én –

és sápadt tűzben égsz,

mint nyári délben gyújtott gyertyaszál.


Azt mondod: nyár –

és gyíkok lihegnek forró köveken,

kisül a földből a virág-gyökér.

És illattal púpozva a Tejúton ballag

egy júliusi szénásszekér (…)


Szólongatás. Az éppen ma 110 éve született Károlyi Amy szólongatja így férjét, Weöres Sándort.

110 éve, 1910. július 25-én Louis Blériot saját építésű motoros repülőgépével elsőként repülte át a La Manche-csatornát. (Előtte 1785. január 7-én Blanchard és Jeffries francia léghajósok repülték át a csatornát Angliából Franciaországba.) Blériot hajnali 4.41-kor indult 31 perces útjára. Navigációs műszerek hiányában a tengeri hajók haladási iránya segítette Dover felé.

1946-ban e napon hajtották végre az első víz alatti kísérleti atomrobbantást a Bikini-szigeteknél.

1984-ben e napon Szvetlana Szavitszkaja megejtette az első űrhajósnői űrsétát.

Mindez az energiáról is szól: atom, szél, nap, és ezáltal a ma energiagondjairól is.

90 évvel ezelőtt, 1930. július 26-án született Szervátiusz Tibor. A ’70-es években monumentális hegesztett vasszobraival uralta a kolozsvári és vásárhelyi kiállítótermeket, nem egy szobra erre utalt, mint az 1972-es Napisten rendje.

Szervátiusz Tibor Napisten rendje, 1972


Ma természetesnek vesszük, hogy a London melletti Greenwichen áthaladó hosszúsági kör a kezdő délkör. De nemzetközi megállapodásban csak 1884-ben fogadták el a földrajzi fokhálózat kiinduló egyeneseként. Ez a 218 évvel ezelőtt, 1801. július 27-én született Sir George Biddell Airy angol csillagász érdeme. Ő vezette be a spektroszkópiát a csillagászatba, a napfoltok rendszeres megfigyelését, meghatározta a Föld átlagos sűrűségét, s ő tűzte ki a greenwich-i délkört 1851-ben.

Július 28-án, 1869-ben halt meg Jan Evangelista Purkyně cseh anatómus. Elsőnek írta le az izzadságmirigyek működését. Nevéhez köthető a vérplazma, a protoplazma és a kisagyban az addig ismeretlen, sűrű dendritekkel rendelkező neuron megfigyelése is. Utóbbit Purkinje-sejteknek nevezték el. 

1904. július 28-án született Pavel Alekszejevics Cserenkov orosz fizikus. 1934-ben észlelte először a róla elnevezett jelenséget, amely értelmezéséért 1958-ban Igor Tammal és Ilja Frankkal megosztott Nobel-díjat kapott. A víz kéken világít bizonyos radioaktív részecskék elnyelésekor. Ha a töltött részecskék, például az elektronok a fénynél gyorsabban mozognak az adott közegben, például vízben, lökéshullám keletkezik – hasonló a hangrobbanáshoz. Az elektromos mező kis késéssel nyeli el ezeket a töltött részecskéket, amelyek, anélkül, hogy egymással ütköznének, nem oltják ki egymás hatását. Az így keletkező lökéshullám energiája a látható kék fény. Az atomreaktor belsejében kísérteties kék fény uralkodik. A Cserenkov-sugárzás színe annak köszönhető, hogy a víz eltérően nyeli el a különböző hullámhosszokat. E jelenségnek köszönhető, hogy a tengervizet is kéknek látjuk.

1968-ban, július 28-án halt meg Otto Hahn német vegyész. Radioaktivitás-kutatóként Sir William Ramsay-vel a londoni University College-ban, Lord Rutherforddal Montrealban dolgozott együtt. Aztán hazatért Németországba, Ramsay ajánlásával. És felfedezte, leírta, Fritz Strassmann radiokémikussal együtt, a maghasadást. 1944-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 1966-ban Strassmann-nal és Lise Meitnerrel megosztva Enrico Fermi-díjban részesült. Mindeközben elkészült, kipróbáltatott és két ízben le is dobatódott a világ legpusztítóbb fegyvere, az atombomba…

Mit is kívánhatnék július végén? Cserenkov-sugárzás békéjét széles e világban.

Maradok kiváló tisztelettel.


Kelt 2020-ban, 506 évvel Dózsa György tüzes vastrónja után