2020. szeptember 25., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Január 24. Hosszabbodnak a nappalok: napkelte 7:56-kor, -nyugta 17:13-kor. Gyönyörű zúzmarás tájakkal köszöntött be január utolsó hete. Január időjárását azok az arktikus légtömegek szabják meg, amelyek ÉNy-ról, néha ÉK-ről érkeznek a Kárpát-medencébe. Ha ezek találkoznak a Fekete-tenger, avagy a Földközi-tenger felől érkező melegebb légáramlatokkal, kiadós havazásokra lehet számítani. A tartós havazás ez idáig elmaradt. A téli napok száma – amikor a napi maximum nem emelkedik 0 °C fölé – januárban lenne a legnagyobb. A fagyos napok száma – amikor a minimum 0 °C alá száll – szintén januárban a legnagyobb. Vásárhelyen az átlaghő -3,5 °C. A leghidegebb hete az évnek is erre a periódusra esik. Éjszaka a hőmérő higanyszála sokévi átlag alapján -10 °C alá süllyed.

Január 28-án éjszaka a Korona meteorraj ígér égi tűzijátékot.

Január 25. Pálfordulás. Az első erre vonatkozó középkori hazai följegyzés egy misekönyvünkben olvasható:


Clara dies Pauli notat anni fertilitatem

Si nix uel pluuia – designat tempora rara.

Si fuerint nebule pereunt animalia queque cara,

Si fuerint venti consurgunt prelia genti.


Vagyis a jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szelek pedig háborút. A népi regula is így tudja: hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

Hadakozás, hadviselés, világégés, Trianon. És határok szabdalta táj. Zúzmara, jégvirág kerítések. Kedves Olvasóm, ez alkalommal ide vonatkozó tudománytörténeti adalékokkal szolgálok.

218 éve, 1802. január 25-én született a XIX. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke, Debreczeni Márton, Magyargyerőmonostoron. A sel-mecbányai akadémián folytatta tanulmányait. Rövid, alig 25 esztendős pályafutása során a technikai újdonságok egész sorát vezette be az erdélyi bánya- és kohóiparban. A kohósalakot ő használta először kéngyártásra. Mikor a szabadságharc után megkísérelte az erdélyi bányák és kohók üzembe helyezését, megbetegedett, s mindössze 49 évesen Kolozsvárt meghalt. Hagyatékában sok kiadatlan szakmunkát s addig titkolt szépirodalmi műveket is találtak, amelyek közül kiemelkedő volt A kiovi csata című hősköltemény.

Másik erdélyi származású tudósunk, a Verespatakon 1868-ban született Sztankay Aba vegyész, gyógyszerész 1936. január 25-én halt meg Debrecenben. 1880-tól Selmecbányán volt gyógyszerészgyakornok, s közben az akadémián kohómérnöki tanulmányokat folytatott, s lett ugyanott tanársegéd. 1890-ben Budapesten gyógyszerészi, 1893-ban Kolozsvárott gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Több 

gyógyszerkészítményét szabadalmazták. A csonka országi Magyarországi Gyógyszerész Egyesület vezetőségi tagja volt haláláig.

Ugyancsak a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult Vigh Ferenc bányamérnök is. Petrozsényban született 1893. január 25-én. Az ő sorsát is Trianon irányította. Az I. világháborúban teljesített katonai szolgálata miatt késve, 1920-ban szerezte oklevelét. Csonka Magyarországon a szénbányákba betörő karsztvíz elleni védekezésben szerzett gyakorlata révén 1949-től a Bányászati Kutató Intézet bányavízvédelmi osztályát vezette.

Zúzmara határkerítések


130 évvel ezelőtt, 1890. január 26-án született Désaknán Varga Lajos zoológus. A kolozsvári egyetemen 1910–14-ben Apáthy István mellett volt gyakornok. Aztán jött az első világégés. 1919-ben a szegedi egyetemen magántanárrá képesítették hidrobiológiából. 1957-től az MTA Talajbiológiai Kutatólaboratóriuma soproni kirendeltségének vezetője, az Erdőmérnöki Főiskola tanszékvezető tanára. Külföldön is elismert kutatója volt a vizek s talajok kerekes férgeinek. Úttörő munkát végzett a Fertő tó mikroszkopikus állatvilágának megismerésében.

Már a szétszaggattatás után, 1923. január 26-án született Nagyváradon Szabolcsi Gertrúd Anna biokémikus, Straub F. Brúnó, a nagy négykötetes alapmű, a Biológiai lexikon szerkesztőjének felesége. Az ő karrierje is a határon túl teljesedett ki. 1948-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett vegyészi oklevelet. 1950-től 1971-ig az MTA Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa. Enzimológiával foglalkozott. Új, széles körben elterjedt elméletet dolgozott ki az enzimek működésére, illetve az enzimfehérje szerkezetének dinamikus állapotára. 1979-től az MTA tagja volt.

Az analitikus-vegyész Scheitz Pál éppen Marosvásárhelyen született 1870. január 27-én. Egyetemi tanulmányait Münchenben végezte. A kolozsvári tudományegyetemen 1896-ban lett bölcsészdoktor. Ugyanott 1897-től egyetemi tanár. Behatóan foglalkozott a lakmusz színes anyagaival. Az analitikai kémia terén a kék színű molibdén-oxidokkal, valamint a tellúr – az egyetlen Erdélyben felfedezett vegyi elem – és a szelén szétválasztásával foglalkozott. Ő még az első háború előtt, 1912-ben  nagyon fiatalon halt meg Budapesten.

Partiumi születésű Kulin György csillagász is: 1905. január 28-án született Nagyszalontán. A Budapesti Tudomány-egyetemen 1932-ben szerzett diplomát. Fő munkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíciómeghatározása volt. Eközben egy új üstököst (Whipple-Bernasconi-Kulin 1943a = C/1942 C1), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot, az 1441. sorszámú Bolyai nevét viseli. Elhivatott tudománynépszerűsítő s műkedvelő csillagászatszervező volt. 1943-tól szervezte a magyar amatőr csillagászatot. 1947-ben létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet, s megalapította az ország első ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. Számos könyve közül kiemelkedik a legendás A távcső világa, amely 1942-től 1980-ig négy kiadást ért meg. Jómagam minden csillagászati ismeretemet az 1980-as kiadásból származtatom, s a filozófiai elmélkedések, a kozmogóniai fejtegetések nyitogatták az én szememet is a csillagok felé. Kulin nevét a 3019. számú kisbolygó őrzi.

Január 29-én, 1944-ben hunyt el Budapesten Hoór Tempis Móric villa-mosmérnök. Az elektrokémia magyar úttörője Nagyszebenben született 1867-ben. Munkája a Ganz Művek villamoserőmű-tervező osztályához kötődik. Ő is az anyaországban teljesítette ki munkásságát.

Schmidt Sándor minerológus pedig úgy kötődik Marosvásárhelyhez, hogy a Jókai utca elején, a Kós Károly építette házukban élt unokája, ifj. Schmidt Sándor barátom, bio-lógiatanár is. Mára a felismerhetetlenségig átépítették azt a házat. A nagyapa Szegeden született 1855. január 29-én. Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen s Strasbourgban végezte, ahol doktori diplomát szerzett. 1876-1894-ig a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában dolgozott. 1885-től a műegyetem ásvány-földtani tanszékén végzett tudományos és oktatómunkát. 1894-től műegyetemi tanár. 1877-1881-ig a Földtani Értesítő, 1885-től 1894-ig a Természetrajzi Füzetek szerkesztője. Főleg kristálytannal foglalkozott, ebben ért el jelentős eredményeket. 1891-től volt az MTA tagja.

Temesvári születésű Makai Endre sebész is: 1884. január 3-án született, s Budapesten halt meg 1972. január 30-án. 1912-ben, a balkáni háború idején hadikórházat vezetett Belgrádban és Kraljevóban. Az I. világháborúban hadi sebész. 1930 után tudományos munkájának elismeréseképpen a Német Sebésztársaság (Deutsche Gesellschaft für Chirurgie) tagjai közé választotta. Fő kutatási területe a heveny hashártyagyulladás gyógyítása, az idegvarratok problémái. Elsőként ajánlotta fagyás ese-tében a szimpatikus idegrostok kiiktatását.

S hadd fejezzem be e heti tudománytörténeti barangolásomat egy régebb élt tudós emberrel. 1741. január 30-án született Batthyány Ignác gróf az őrvidéki Németújváron. Erdély római katolikus püspöke, egyháztörténész, a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár alapítója 1798-ban hunyt el Kolozsvárt. 18.000 kötetes könyvtárával megvetette a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár, a Batthyaneum alapját; ugyanitt csillagvizsgálót is létesített. A könyvtár és a csillagda mai látogathatatlansága is Trianon átkos következménye.

De tavasz jön, feltartóztathatatlanul, reményem a Kárpát-medence történetében is.

E hittel maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt január 24-én, 562 évvel Mátyás megkoronázása után

Jégvirág határkerítések