A természet kalendáriuma (CCCLXXX.)

Megtágul ismét a tömött

világ. Ágbogaik között

egyre nagyobb darabokban

őrzik a fák az eget.

A végtelenből jő a szél,

szárnyán madár és holt levél,

messze röpülnek a széllel –

lankad a nyári verő.

Nyárvég ez még? Vagy vénasszonyok nyara? Volt már dér a mezőn, s megint perzselő dél. Elővettem a hosszú ballonkabátot, még bélést is tettem bele. S most megint nyári kiskabátban nyűgölöm le nyakamból a vékony selyemsálat. Az őszi kikericsek rendesen várják a megporzókat, s egy-egy vadgesztenye őszi dalra kél. Sokadik virágzását mímeli a tök, csak az őszirózsák igyekeznek tartani saját belső zenéjük ritmusát. Ősz-e ez már, vagy vénasszonyok nyara? Őszi kérdés. Veszem kölcsön a szót Csorba Győzőtől:

Az ablakodnál ülsz, s figyelsz,

vagy tán csak ülsz, nem is figyelsz –

szürke ború a szívedben,

hallgatod énekeit (…)

455 évvel ezelőtt, 1564. október 18-án látta meg az őszi napvilágot Beythe András református prédikátor, botanikus. A XVI. századi magyar tudományos élet kevés számú képviselőjének egyik, a korra jellemző tudósi életpályát magáénak mondható alakja. Nevelő volt, s udvari pap a Batthyány grófoknál, miként apja is. Füveskönyve Melius Juhász Péter Herbariumának átvétele. Néhány tévedését azonban kijavította. Az 1595-ben Németújváron megjelent, Fives-könüv, fiveknek és fáknak nevökről, természetökről és hasznokrul címet viselő műve tulajdonképpen orvosi használatra szánt füveskönyv florisztikai feljegyzések nélkül.

103 éve, 1916. október 18-án született Simonyi Károly is, Egyházasfaluban. Mérnök, fizikus, tudománytörténész. Bay Zoltán tanársegédje volt a budapesti egyetem atomfizika tanszékén, miközben kitört a második világháború. Amerikai, majd szovjet hadifogság után tért haza. Miután Bay Zoltán 1948-ban elhagyta az országot, Simonyi a műegyetem soproni karán pályázta meg sikerrel az elektrotechnikai tanszék vezetését. Néhány év múlva az akkor szerveződő Központi Fizikai Kutatóintézetbe hívták az atomfizikai osztály vezetőjének. 1956-ban a KFKI forradalmi bizottsága elnökének választották. A forradalom leverésével megtört a szépen ívelő karrier. Először az atomfizikai osztály vezetéséről, majd egyetemi tanszékének vezetéséről is lemondott. Legismertebb könyve A fizika kultúrtörténete. Mindkét fia mérnök lett, egyikük, ifj. Simonyi Károly, a Microsoft fejlesztőjeként – az őáltala képviselt magyaros logikára épül a Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő program –, majd kétszeres űrhajósként lett ismert világszerte. Az apa 2001. október 9-én bekövetkezett halála után fia vette át helyét a világ egyik legrégebbi tudományos ismeretterjesztő folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek – mai nevén Természet Világának – szerkesztőbizottságában, melynek tagja Weszely Tibor is.

Az apa, a folyóirat akkori főszerkesztője, Staar Gyula által 29 évvel ezelőtt indított Természet-Tudomány Diákpályázat egyik megálmodója volt, s a Természettudományos múltunk felkutatása és a kultúra egysége díj létrehozója, melynek díjazottjai között számos marosvásárhelyi diák – s néhány saját diákom is – ott publikált először.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, majd egy sor tudományos társaság, egyesület és lap elindítása után egyvalami még hiányzott a magyar palettáról: a nívós ismeretterjesztő folyóirat. Ezt az igényt ismerték fel a Természettudományi Társulat vezetői, Sztoczek József, Than Károly, Szily Kálmán és Lengyel Béla. S 150 évvel ezelőtt Szily Kálmán szerkesztésében és beköszöntőjével 1869 januárjában megjelent a Természettudományi Közlöny első száma. A folyóirat a századfordulóig számos eredeti tudományos cikket is közölt. Példának okáért Magyarországon elsőként közvetítette Darwin evolúcióelméletét vagy Einstein relativitáselméletét. A természettudományok erőteljes fejlődése és differenciálódása nyomán azonban a szakcikkek a XX. század elejétől fokozatosan átkerültek az egyes tudo-

mányágak szaklapjaiba, így a lap főprofilja a természettudományok kutatási eredményeinek népszerűsítése lett. A folyóirat máig jól szolgálja a magyarságot eredeti célkitűzésében: magyar nyelven, mindenki számára közérthetővé tette a természettudományok mindenkori legújabb eredményeit.

Sárga, piros zászlóit lengeti

a cifra ősz a nap fakó tüzére,

künn a tanyán is sárga tengeri

és paprikák érett, piros füzére.

Hát lengessünk mi is, egy „Tiszteletem”-et e kornak, Kosztolányi Dezső Sárga, piros zászlóit lengeti… versének sorait kölcsönvéve.

149 évvel ezelőtt, 1870. október 18-án halt meg Frivaldszky Imre orvos, zoológus, botanikus. Már 15 éves korában, 1814-ben elkísérte Kitaibel Pált, majd Sadler Józsefet hegyaljai gyűjtőkirándulásain. Már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok iránt. 1816-tól Pesten orvosi tanulmányokat folytatott, 1823-ban a pesti egyetemen orvosdoktor lett, de tanulmányai közben is főleg zoológiai és botanikai kutatásokat végzett. 1822-ben már a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában segédőr. Fiatalabb éveiben a botanika, később a zoológia, főleg az entomológia érdekelte. Tíz évig kutatta Magyarország rovarait és csigáit. 1833–45 között több expedíciót szervezett a Balkán faunájának kutatására. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában.

Kopasz az almafa,

sárga.

Leszállt az alma,

kosárba.

Kaszálón ökörnyál

lebben,

fakul a fű torzsa

csendben.

Üres a szilvafa,

árva,

ágait kék égre

tárja.

S hol van a szőlőhegy

kincse?

Elnyelte nagyhasú

pince.

Mezőről hol van a

boglya?

Szénapadlásnak

foglya.

Szilva fő az üstben,

lesz már

kenyérre, tésztába

lekvár.

Padláson színarany

szalma:

itt puhul a piros

alma.

Puszta a kert,

a mező, a határ,

a nyár, jaj, a nyár odavan már –

jön a tél, jön a tél,

de tele a kamra,

a pince, a padlás

tele a hiu, a magtár.

„Tele a hiu, a magtár” – végződik Szilágyi Domokos egyik Ősz című verse. (Merthogy több hasonló címűje is van.) Tele-e a magtár valóban? De nincs olyan boglya, melyre még egy szál rá ne férne.

Október első dekádjának végén, Alfred Nobel születési évfordulója előtt – 1833. október 21-én született – néhány nappal hozta nyilvánosságra a stockholmi Karolinska Intézet a Nobel-díjazottak névsorát.

A fizikai Nobel-díj bolygókutatóké lett. Egyikük a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus. Az 1960-as évek közepén alkotta meg ősrobbanásmodelljét, ami a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti első pillanatoktól írja le az univerzumot. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. A másik kettő svájci csillagász: Michel Mayor és Didier Queloz. Ők 1995. október 6-án jelentették be, hogy felfedezték az első exobolygót. Ismert számuk ma már több százra tehető. Ez a felfedezés gyökeresen átalakította az univerzummal kapcsolatos gondolkodásunkat, s a nagy sejtést, hogy nem vagyunk egyedüli értelmes lények a világegyetemben, hogy másutt is kialakulhatott élet, támasztja alá.

Szivárványló tévhit-e ez csupán, vagy valóság? Bizonyosságát talán sohasem fogja átélni az emberiség.

Szivárványló bánat

földre költözött.

Tarló őszre szállnak

birkanyáj ködök.

Dér dereng, halálos,

dermedt förgeteg

hódítja a várost,

erjedt földeket.

Már a tél villámlik

láthatatlanul.

Hallgat a világ, míg

tavaszul tanul.

Szilágyi Domokos másik Ősz című versével búcsúzva, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, 467 évvel Eger megvédése után