2019. augusztus 23., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A tavaszi ülésszak egyik fő prioritása

A tavaszi ülésszak megvalósításairól, az RMDSZ-frakció parlamenti munkájáról, valamint egy, az örökbefogadást megkönnyítő törvénytervezetről is beszámolt csütörtöki sajtótájékoztatóján Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a képviselőház munka- és szociális ügyekért felelős bizottságának titkára. Mint mondta, a tavaszi ülésszakban az egyik fő prioritás számára a szociális szféra támogatása, emberközelibbé tétele volt. 

Csép Éva Andrea
Fotó: Nagy Tibor


A tavaszi ülésszak lezártával tartott beszámolóján Csép Éva Andrea hangsúlyozta: bár úgy tűnik, hogy nagyon rég volt, a költségvetés volt az első nagy fejezet, amiben az RMDSZ komolyan kivette a részét, és megpróbálták kellőképpen képviselni a magyarlakta megyéket. A szövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy a 2019-es költségvetésben 2,13 milliárd lejjel több pénz jut a gyerekpénz kifizetésére, az RMDSZ szavazatainak köszönhetően a költségvetési vita idején a plénumban átment a módosító javaslat, amelynek értelmében megnövelték a gyerekpénzt 150 lejre a 2-18 év közötti és 300 lejre a 0-2 év közötti gyerekek esetében. 

Mindemellett a költségvetésben több mint 80 millió lejt sikerült korszerű  kórházak létesítésére elkülöníteni. 22,5 millió lejt kap két Maros megyei kórház, ebből a marosvásárhelyi sürgősségi kórház 8 millió lejt, ez a szaktárca saját fejlesztési költségvetésébe került bele, a megyei klinikai kórház költségvetése pedig 14,5 millió lejjel egészült ki, amely összeget korszerűsítési munkálatokra költhetnek. 

Idén 11,2 millió lejt szántak a vásárhelyi reptér korszerűsítésére, miután az elmúlt két évben – a parlamenti képviseletnek köszönhetően – politikai lobbival sikerült elérni, hogy 50 millió lejt különítsenek el központi költségvetésből a leszállópálya felújtására, megkönnyítve ezáltal a megyei önkormányzat munkáját. 

Illusztráció 


Nyolcmillióval nőtt a szociális szolgáltatásokra szánt támogatás 

Bár az államra háruló teendőket látják el, köztudott, hogy a szociális szolgáltatók, mint a környékünkön is jól ismert Caritas vagy a Diakónia az utóbbi években jelentős költségvetési hiánnyal küszködtek, a hiányzó állami támogatás miatt nagyon nehézzé vált a hátrányos helyzetben élők érdekében kifejtett munkájuk. 

Csép Éva Andrea elmondta: múlt évre 18 millió lej volt elkülönítve a szociális szolgáltatások támogatására, az idei év elején pedig ezek a szervezetek mindössze a 13,6%-át kapták meg a működésükhöz szükséges összegeknek. A képviselő asszony az  év elején többször találkozott a munkaügyi miniszterrel, és jelezte, hogy ez az összeg messze nem elegendő ahhoz, hogy a szolgáltatók le tudják fedni a szociális téren felmerülő szükségleteket. 

– A számításaink szerint megközelítőleg a kétszeresére kellett volna emelni a tavalyi összeget, de végül 26 millió lejt különítettek el erre a célra az idén, a tavalyi összegnél 8 millióval többet – fejtette ki. Ugyanakkor, a családtámogatási megvalósításokról szólva, a képviselő elégedetten nyugtázta, hogy törvénykezdeményezésének köszönhetően kiküszöbölhették azt a diszkriminatív előírást, amely az egymás után több gyermeket vállaló édesanyákat érintette, így azon kismamák esetében, akik kevesebb mint 12 hónapon belül újból gyermeknevelési szabadságra mennek, a gyermeknevelési támogatás összege nem lehet kevesebb az első gyes ideje alatt kapott összegnél. Ugyancsak az RMDSZ parlamenti frakció kezdeményezésére kötelezővé vált az óvodai oktatás, és ezentúl nem szüntethetnek meg magyar osztályokat a magyar érdekképviseleti szervezet beleegyezése nélkül. Továbbá, a szövetség iktatott egy törvénykezdeményezést, amely 1500 lejes adójóváírást tenne lehetővé a munkaadóknak, amennyiben az összeget az alkalmazottak gyermekeinek bölcsődei vagy óvodai oktatására fordítják. 

Versenyképes és méltányos nyugdíjrendszert szorgalmaztak

A sajtótájékoztatón a parlamenti képviselő részletekbe menően ismertette a héten kihirdetett nyugdíjtörvény újdonságait. Mint mondta, a szövetség módosító javaslatainak köszönhetően kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő a törvény többek között a háromgyerekes édesanyáknak, valamint a  népdalénekeseknek és néptáncosoknak, emellett sikerült megszüntetni a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos méltánytalanságokat.

Csép Éva Andrea kifejtette, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság esetében feltétel volt a 15 év szolgálati idő, viszont ha valaki csupán 5 év munkaidővel rendelkezett, de munkabalesetet szenvedett (például leesett egy állványról), és ennek következtében részlegesen vagy teljesen elveszítette a munkaképességét, akkor nem mehetett el nyugdíjba, hanem egy szociális juttatásra volt jogosult, amelynek az összege a mindenkori kormány kénye-kedvének van kiszolgáltatva. 

Mint ismeretes, az RMDSZ a nyugdíjtörvény parlamenti vitája alatt is szorgalmazta, hogy töröljék el a rokkant személyeket érintő diszkriminatív előírásokat. Ez akkor nem történt meg, viszont az Alkotmánybíróság döntése alapján a parlamentnek visszaküldött törvényben eltörölték a minimális 15 éves hozzájárulási feltételt ezen kategóriák számára. 

Illusztráció.  Fotó: Caritas


Tovább egyszerűsítenék az örökbefogadást

A sajtótájékoztatón szóba került egy, az örökbefogadást tovább egyszerűsítő törvénytervezet, amely egyelőre a bizottságok asztalán van. A tavaly közvitára bocsátott törvénytervezetet elfogadta a szenátus, viszont a képviselőház a döntő ház, a munkaügyi és jogi bizottság együttes jelentéstevő a törvény végső formáját illetően. 

– Mindenképpen egy sokkal jobb törvényről beszélünk, mint a jelenleg érvényben lévő, ugyanis könnyítené és rövidítené az örökbefogadási folyamatot, a hosszas procedúra ugyanis sok örökbefogadást vállaló szülő számára akadályt jelent. Ugyanakkor a tervezet a jelenlegi formájában öt évre hosszabbítaná meg az örökbe fogadó szülői bizonylat érvényességét.  Ez azért fontos, mert egy-egy pár sok esetben két-három év alatt sem találja meg a számára megfelelő gyereket, és időközben lejár ez a bizonylat, így újra kell kezdeni a megszerzéséhez szükséges eljárást. Ezenkívül, abban az esetben, ha majd utólag a gyerek testvérét is örökbe szeretnék fogadni, egyszerűbb lenne a folyamat. A törvénytervezettel kapcsolatos javaslataink között szerepel az is, hogy a nyugdíj kiszámításakor az örökbe fogadó anyáknak nyújtott összeszokási szabadságot számolják be úgynevezett asszimiláló periódusnak. Jelenleg az összeszokási szabadság ideje alatt az örökbe fogadó szülőnek egy 1700 lejes fix havi összeg jár, viszont az volt a módosítási javaslatom, amit iktattam a törvénytervezethez, hogy akárcsak a gyereknevelési szabadságon lévő anyukák, az örökbefogadó szülő is arra az egy évre kapja meg a 85 százalékát az utóbbi 12 havi jövedelmének. Ne diszkrimináljuk azokat, akik esetleg nagyobb jövedelemmel rendelkeznek – mutatott rá a parlamenti képviselő. 

Nagy szükség lenne az elektronikus karkötőkre

A parlamenti munkájához, illetve az RMDSZ nőszervezetének a tevékenységéhez is kapcsolódó, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó NEEEM kampányról is szólt a képviselő. Mint mondta, az év első felében elfogadták az általa kezdeményezett törvénytervezetet, amelynek értelmében a televíziócsatornák a képernyőn  kötelezően fel kell tüntessék a családon belüli erőszak áldozatai számára létrehozott, ingyenesen hívható zöldszámot, amikor erről a témáról esik szó a műsoraikban vagy a híradásaikban, a rádiósok pedig be kell olvassák a zöldszámot. Hangsúlyozta: bár a törvényben szerepelnek az elektronikus karkötők mint eszközök a távoltartási végzések betartásának a nyomon követésére, ezeket még mindig nem szerezte be a belügyminisztérium. Ezért nemrég erre vonatkozóan magyarázatot kért a miniszter asszonytól. A statisztikák szerint 2018-ban országszerte több mint 3200 távoltartási rendeletet bocsátottak ki, és ebből több mint 1200-at szegtek meg az elkövetők.  És ezek csak azok az esetek, amelyeket jelentettek az áldozatok – tette hozzá a képviselő, aki szerint az elektronikus karkötő, amellett hogy nagyobb biztonságot jelentene az áldozatoknak, elrettentő hatással lenne az elkövetőkre is, hiszen a távoltartási végzés megszegése egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést von maga után. 

A képviselő sikerként szólt a családi erőszak áldozatainak a megsegítését célzó Nem luxustáska kampányról is, amelynek keretében 12 megyében több száz, alapvető tisztálkodási kellékeket tartalmazó táskát adományoztak a nőszervezet felhívására, és juttattak el lányanyákat támogató, valamint a családi erőszak áldozatait felkaroló központokba, a sürgősségi rohammentő szolgálathoz, továbbá olyan sokgyerekes családokhoz, ahol általában nem az a kérdés, hogy milyen márkájú tusfürdőt vesznek, hanem hogy kenyeret vagy fogkrémet vásárolnak-e.