Eurostat-lakásstatisztika:
Az Eurostat 2017-es felmérése szerint a népesség 4%-a szenved súlyosan elégtelen lakáskörülmények miatt, holott a biztonságos környezetben való, megfizethető és megfelelő lakhatás alapvető szükséglet, amelyet sokan emberi jognak tartanak.
E szükséglet kielégítése – amely nagy valószínűséggel csökkentené a szegénységet és a társadalmi kirekesztést – még mindig hatalmas kihívás elé állít számos európai országot – derül ki az Eurostat adataiból. A felmérés szerint a népesség több mint fele mindegyik uniós tagállamban saját tulajdonú ingatlanban lakik; a skála a németországi 51,4%-tól a romániai 96,8%-ig terjed.
A zsúfoltsági ráta Romániában a legmagasabb
Egy évvel ezelőtt, a felmérés szerint, az EU országaiban tíz emberből több mint négy (41,9%) lakásban – többlakásos épületben –, a lakosság csaknem negyede (24,0%) sor- vagy ikerházban, kicsivel több mint egyharmada (33,6%) pedig családi házban élt. A lakásban élők aránya legalább 60% volt az uniós tagállamok közül Lettországban (66,4%) Spanyolországban (66,1%), Észtországban (61,8%) és Görögországban (60,0%), de a népesség hasonló hányada (63,2%) élt lakásokban Svájcban is. A családi házban élők aránya Horvátországban (70,7%), Szlovéniában (65,2%), Romániában (64,7%) és Magyarországon (63,8%) volt a legmagasabb. Észak-Macedóniában (74,3%), Szerbiában (63,6%) és Norvégiában (58,5%) is a népesség jelentős hányada élt ilyen típusú lakóhelyen. A sor- és ikerházban lakók aránya az Egyesült Királyságban (60,4%), Hollandiában (58,7%), Írországban (51,7%), Belgiumban (40,3%) és Máltán (40,0%) volt a legmagasabb. Csak ezekben a tagállamokban élt a népesség legalább kétötöde ilyen típusú lakóhelyen.
Az uniós tagállamok közül a zsúfoltsági ráta Romániában (47,0%) volt a legmagasabb, Ciprus és Írország (mindkettő esetében 2,8%), Málta (3,0%), az Egyesült Királyság (3,4%) és Hollandia (4,1 %) rendelkezett a legalacsonyabb zsúfoltsági rátával, míg nyolc további uniós tagállamban, továbbá Norvégiában, Svájcban és Izlandon 10%-nál alacsonyabb volt a népesség zsúfolt lakásokban élő hányada.
Romániában csaknem minden ötödik ember él súlyosan elégtelen lakáskörülmények között
Négy uniós tagállamban él a népesség több mint egytizede súlyosan elégtelen lakáskörülmények között: Bulgária 10,6%-os arányról számolt be, és a ráta ennél is magasabb volt Lettországban (15,2%) és Magyarországon (16,2%), valamint Romániában, ahol csaknem minden ötödik ember (16,5%) élt ilyen körülmények között. Ezzel szemben Hollandiában (0,9%), Írországban (0,8%), Cipruson (0,8%) és Finnországban (0,7%) a népesség kevesebb mint 1,0%-a élt súlyosan elégtelen lakáskörülmények között 2017-ben. Az EU-28-on belül 2016 és 2017 között csekély mértékben (0,7 százalékponttal) csökkent a súlyosan elégtelen lakáskörülményekkel szembenézni kényszerülő népesség összesített aránya.
A súlyosan elégtelen lakáskörülményeknek kitett népesség arányában az elmúlt években bekövetkezett legnagyobb növekedésről Lettország (1,0 százalékpont) és Dánia (0,9 százalékpont) számolt be. Az uniós tagállamok közül a legnagyobb csökkenés Romániában (–2,7 százalékpont) és Olaszországban (–2,0 százalékpont) következett be, míg Csehország, Portugália és az Egyesült Királyság 0,9 százalékpontos mérséklődésről számolt be. Az arány Törökországban 1,0 százalékponttal, Észak-Macedóniában pedig 1,9 százalékponttal csökkent.
Ugyanakkor 2017-ben az EU-28 népességének 10,4%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte.
Forrás: Eurostat (online adatkód: ilc_lvho05a)
