2021. október 25., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A világ hét új csodája között

Kilencven éve, 1931. október 12-én avatták fel a Rio de Janeiro fölött magasodó Corcovado-hegyen álló, a brazil metropolisz jelképévé vált Megváltó Krisztus szobrát. (MTVA-sajtóarchívum)





A 710 méter magas Corcovado-hegyen (amelyet sokan összekevernek az öböl másik felén található Cukorsüveg-heggyel) először az 1850-es évek közepén javasolta emlékmű megalkotását Pedro Maria Boss vincés szerzetes, akit elbűvölt a hegy titokzatos szépsége. Boss a Krisztus-szobrot II. Péter brazil császár lányának, az akkor még gyermek Izabella hercegnőnek ajánlotta volna. Ötletét elutasították, majd a köztársaság 1889-es kikiáltása, az állam és egyház szétválasztása után feledésbe merült. Egészen 1921-ig, amikor az ország függetlenségének századik évfordulójára készülve a riói katolikus közösség Krisztus-szobor fölállítását kezdeményezte a hegy csúcsán, amely így a város bármelyik pontjáról látható lenne. A nemzeti emlékhely megépítéséhez Epitácio Pessoa elnök hozzájárulását is megnyerték, s bár a végső tervek még hiányoztak, 1922. április 4-én, a centenáriumi ünnepségek keretében elhelyezték az alapkövet.

A még ugyanebben az évben kiírt pályázatot egy brazil mérnök, Heitor da Silva Costa nyerte a jobb kezében keresztet, baljában a földgolyót tartó Krisztussal. Tervén később változtatott, társa, Carlos Oswald képzőművésszel az álló, kitárt karjaival keresztet formáló figura mellett döntött. Az alkotás Párizsban, a húszas évek felkapott művészeti irányzata, az art deco stílusában készült a lengyel–francia szobrász, Paul Landowski részletes tervei alapján, Albert Caquot mérnök közreműködésével. A kivitelezésen dolgozó építész-mérnök- szobrász csoportnak nehéz műszaki feladatot kellett megoldania: olyan statikai megoldást kellett találniuk, amely a szél és az időjárás viszontagságainak is ellenáll. A szobor darabokban készült: kezét Landowski, Krisztus arcát a román Gheorghe Leonida mintázta, míg a törzs és a karok Silva Costa művei. A tényleges építési munkálatok 1926-ban, Silva Costa vezetésével kezdődtek, és öt évig tartottak, a költségeket a brazil katolikus egyház állta egy korábbi, országosan meghirdetett adománygyűjtésből.

Krisztus alakja 30 méter magas, karfesztávolsága 28 méter, a 635 tonna súlyú szobor talapzata nyolc méter magas. A fő elemeket, a kereszt alakú szerkezetet acél helyett a statikailag jobban megfelelő vasbetonból készítették, a külső réteget pedig tartóssága, ellenállóképessége és könnyen faragható tulajdonsága miatt zsírkőből. A szerkezeti elemeket a már létező fogaskerekű vasúton szállították a hegy tetejére, hogy az alkotást a helyszínen állíthassák össze. A köveket ezernyi háromszögre vágták, és kézzel ragasztották egymáshoz, csak ezek után illesztették őket a szoborhoz. A szobor akkori árakon 250 ezer, mai árakra átszámítva 3,4 millió dollárba került.

Az ünnepélyes átadásra 1931. október 12-én került sor. A tervek szerint a kivilágítást a rádió egyik feltalálójaként is emlegetett olasz Guglielmo Marconi Rómából, majdnem tízezer kilométerről küldött rövidhullámú rádiójele kapcsolta volna be, de a rossz idő miatt a jel gyönge volt, ezért a fényeket a munkásoknak kézzel kellett felkapcsolniuk.

Az avatási szertartást 1965-ben VI. Pál pápa jelenlétében megismételték. A szobrot 1980-ban, Szent II. János Pál pápa brazíliai látogatására készülve teljesen megtisztították, tökéletesítették az emlékmű világítórendszerét, 1985-ben pedig kötélvasutat építettek a hegycsúcshoz. A szobrot többször restaurálták, korrózióvédelemmel látták el, a mozgáskorlátozottak számára liftet építettek, amióta pedig mozgólépcső is készült, a kényelmesebb turistáknak sem kell megmászni a vasútállomástól felvezető 222 lépcsőfokot. Évente több villámcsapás éri a szobrot, 2008-ban és 2014-ben a feje, a szemöldöke és több ujja is megsérült. Ezt követően kicserélték a zsírkő egy részét, eltüntették a nedvesség okozta foltokat, és megjavították a szoborra telepített villámhárítókat. Mivel az eredeti halvány, világos zsírkő már nem áll rendelkezésre, a javítások során felhasznált kövek miatt a szobor egyre sötétebb árnyalatot ölt.

A Megváltó Krisztus (portugálul: Cristo Redentor) a világ legismertebb és a legnagyobb art deco stílusban készült szobra, egyben a negyedik legnagyobb Krisztus-szobor a világon. Rio de Janeiro és Brazília jelképe, az ország leglátogatottabb turisztikai látványossága évente közel kétmillió látogatót vonz. 2006-tól a szobor lábánál felszentelt kápolnában keresztelőket, esküvőket tartanak, ezzel is növelve a Tijuca Erdei Nemzeti Park csodás területén álló impozáns szobor turisztikai vonzerejét. Egy 2007-es nemzetközi szavazáson a Megváltó Krisztus szobra a világ hét új csodájának listájára is felkerült.