A rendőrségi túlkapások jogorvoslata

Katonai rendeletek és félreértelmezések

A szükségállapot katonai rendeleteinek megsértése és félreértelmezése miatt kirótt tetemes bírságokra panaszkodnak országszerte. Olvasóink közül is többen jelezték, hogy megbírságolták őket, mert vagy megfeledkeztek az egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot magukhoz venni, vagy hiányosan töltötték ki azt, de a legviccesebb az az eset, amikor a csecsemő számára kitöltendő nyilatkozat hiányában bírságoltak. A Sapientia EMTE jogtudományi tanszékének egyetemi docensét, dr. Sztranyiczki Szilárdot azok helyett is kérdeztük, akik igazságtalannak vélik a rájuk kirótt büntetés mértékét. 

A belügyminiszteri nyilatkozat áldozatai

Április 30-áig 570 millió lejre bírságoltak meg valamilyen indokkal olyanokat, akik megsértették a kijárási tilalomra vonatkozó katonai rendeletek egyik-másik cikkelyét, vagy esetleg félreértelmezték azokat. Ha ennek csak fele folyik be az állami költségvetésbe, akkor is szép summával számolhatnak a hatóságok. Április 3-a után megnőtt a bírságok mértéke, magánszemélyek esetében 100–5.000 lejről 2.000–20.000 lej közötti összegre, jogi személyeknél pedig 10.000–70.000 lej közötti bírságot róhatnak ki a rendfenntartó szervek. 

Olvasónk, egy negyvenes éveiben járó hölgy kutyáját sétáltatta április 13-án délelőtt 9 óra körül Marosvásárhelyen, a Ion Buteanu utcában, lakhelyétől 150 méterre, amikor igazoltatták. Telefonján mutatta meg a lefotózott egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot, amelyről azonban hiányzott a dátum, ezért az őt igazoltató rendőrnő a helyszínen 2.000 lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet. Amint panaszosunk elmondta, csak utólag olvasta el figyelmesebben az apró betűkkel írt, alig olvasható mondatot, amelyben az állt, hogy az egyéni felelősségvállalási nyilatkozat hiánya miatt büntették meg, az ellenben nem szerepelt a jegyzőkönyvben, hogy társállatát sétáltatta, illetve hogy volt ugyan nyilatkozata, csupán az aznapi dátumot elfelejtette feltüntetni. 

A 3. katonai rendelet kihirdetését követően Marcel Vela belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a társállatukat a lakásuk környékén sétáltatók nem kell nyilatkozatot kitöltsenek, számukra elegendő a személyazonossági igazolvány, mivel azzal bizonyítható, hogy a lakása közelében van az illető. Ezt azóta is semmibe veszik a rendőrök, annak ellenére, hogy több ízben is jeleztük a rendőrség sajtóosztályának és a kormány stratégiai csoportjának, hogy a jelek szerint a rendfenntartók semmibe veszik azt a miniszteri nyilatkozatot, amelyet a média is népszerűsített. A rendfenntartók hajthatatlanok, és a törvény betűjére hivatkoznak, mint mondják, az őket nem érdekli, hogy mit mondott a miniszter (egyébként a felettesük, sz.m.). Ezáltal azonban a média hitele is megkérdőjelezhető, mivel sok embert azért bírságoltak meg, mert hitelt érdemlőnek tartotta a sajtóban olvasott miniszteri nyilatkozatot.

Egy másik esetről is tudomásunk van, amely a Tudor negyedben történt, ahol két idős asszonyt azért bírságoltak meg, mert az üzlet előtt beszélgettek, és nem tartották be az előírt távolságot. Ilyen és hasonló esetekről a szükségállapot kihirdetése óta értesülünk, a stratégiai kommunikációs csoportnak küldött kérdéseinkre azonban többnyire kitérő válasz érkezik. Ezért kérdéseinkkel a Sapientia EMTE jogtudományi tanszékének előadótanárához, dr. Sztranyiczki Szilárdhoz fordultunk, aki készségesen válaszolt.

A szó elszáll, a betű megmarad… 

Elöljáróban dr. Sztranyiczki Szilárd kifejtette, hogy a 3. katonai rendelet 4. cikkének 2) és 3) bekezdése értelmében a saját felelősségre adott nyilatkozat kitöltése kötelező, beleértve a dátumot is. Ilyen értelemben – annak ellenére, hogy a belügyminiszter mást nyilatkozott – az egyéni felelősségvállalási nyilatkozat hiányában büntethetnek, illetve a sétáltatás időpontja feltüntetésének elmaradása miatt is. „Sajnos, a belügyminiszter bejelentését nem követte megfelelő törvényi rendelkezés, ilyen értelemben a jogszabály szerinti büntetés alkalmazható. Véleményem szerint ebben az esetben lehet(ne) jogorvoslati (perlési) lehetőséggel élni, ugyanis a törvényt alkalmazó személy nem vette figyelembe a belügyminiszter (felettese) ez irányú jelzését, valamint a katonai rendeletet aláíró miniszter nyilatkozata által az egyszerű embereket félrevezették…” – mondta.

– Nem lett volna elég egy figyelmeztetés húsvét másodnapján? Erre a kérdésre a marosvásárhelyi rendőrségtől azóta is várjuk a választ, ugyanis a dátum hiányán kívül a hölgy nem sértette meg a társadalmi együttélés szabályait.

– Hogyha megtörtént a bírság, és kiközölték a jegyzőkönyvet, elégtételt és jogorvoslati lehetőséget kizárólag bírósági úton lehet nyerni. A konkrét adatok ismerete nélkül nehéz megmondani, hogy elegendő lett volna-e a figyelmeztetés vagy sem.

A szükségállapot után bárki jogorvoslattal élhet

– Mi a teendő, ha a bírságot már másnap kifizette a panaszos, hogy a 15 nap alatt csak a felét kelljen törlessze, ami így sem kis összeg? Megtámadható-e még a szükségállapot lejárta után bíróságon a jegyzőkönyv?

– A sürgősségi állapot lejárta után kezdődik a 15 napos megtámadhatósági határidő, következésképpen a panaszos élhet a bírósági jogorvoslati lehetőséggel. Ilyen értelemben a panaszos megfelelően járt el, ugyanis abban az esetben, hogyha pert veszít, nem kell többletbírságot fizessen, ellenkező esetben – ha sikeresen perel – visszakapja a befizetett összeget.

– Utólag mi a teendője annak, aki úgy érzi, rendőri túlkapás áldozata lett? A nagy bírság egy kis jövedelmű számára óriási megterhelést jelent.

– A sürgősségi állapot lejárta után 15 napon belül jogorvoslati lehetőséggel élhetnek azok a személyek, akik úgy érzik, hogy túlkapás áldozatai voltak.

– Benyújthatják-e az óvást a magánszemélyek anélkül, hogy ügyvédi honoráriumot kellene fizessenek? Mi az eljárás?

– A bíróságok előtt nem kötelező jogi képviselőt választani. Hogyha valaki megfelelő (jogi) felkészültséggel rendelkezik, egyedül is pereskedhet. Ellenben, ha valaki nem rendelkezik jogi ismeretekkel, indokolt jogi képviselőt választani.