Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Komolyan mondom, nem kívánok hagyományt teremteni ebből, de muszáj ismét visszakanyarodnom az előző heti vezércikkem tematikájához. Akkor az idei érettségi vizsga egyik tételsorán háborogtam egyet – vélhetően okkal: hiszen az elmúlt évtizedekben ebben az országban e téren sem változott abszolút semmi. Ugyanazon élettelen, a létezésre nem felkészítő, a szellemi adattárban hasznavehetetlen, fölösleges, poros, avítt, idejétmúlt, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő feladatokat kellett megugrani a szerencsétlen vizsgázónak, mint mindig.
Nos, azóta nyilvánossá váltak az eredmények, amelyek hűen tükrözik a hazai oktatás és tanterv általános színvonalát, és egyértelműen jelzik: kellene már csinálni valamit, elvtársak, hahó, nem 1982-ben vagyunk, még ha sokan közületek ott is ragadtak – a tételszerkesztő bizottság biztosan. Természetesen ismét gyengébb az átlag, mint a tavaly, de van ennél szomorúbb is. Lássuk csak, aszongya: országos szinten 54 diák ért el tízes érettségi általánost a 127.956 résztvevőből. Maros megyében senki. Menjünk tovább, ha már megyei szintre értünk: a megyei átmenési átlag 65,52 százalék. Az országos átlagjegy 6,93 (1,57% csökkenés az előző évhez képest), a Maros megyei 6,74. (2,06%-os csökkenés): román 6,1, anyanyelv 7,5, kötelező tantárgy 6,69, választható tantárgy 7,2. A megyében elért legmagasabb átlagjegy kilences fölött volt, 291 diák ért el ennyit a 3379-ből.
Ennél is pikánsabb a helyzet Marosvásárhelyen. Az idei „első helyezett” az Unirea líceum 8,651-es átlagjeggyel, a 146 itt érettségizőből kettő nem ment át. A második a Papiu 8,65-tel, a 195 diákból itt négy bukott el. A harmadik a Bolyai 8,41-gyel, a 205 érettségizőből itt elbukott egy. E három, nagy presztízzsel rendelkező iskola képviselőitől ezt el is vártuk, itt nincs meglepetés. Az a következőkben érkezik. Például az ötödik helyen álló Transilvania – Economic 183 vizsgázójából 18-an buktak el, a hatodik helyen álló Mihai Eminescu pedagógiai líceumban 43-an nem érték el az átmenő jegyet (191-ből), a hetedik helyen lévő művészeti szaklíceumban 38-an jártak így (135 vizsgázóból), a nyolcadik helyen álló Református Kollégiumban 18-an buktak meg (a 65-ből), a kilencedik helyen lévő Rákóczi Ferenc katolikus iskolában 22-en (a 77-ből), a tizedik helyen álló Elektromarosban pedig 109-en (a 209-ből). Nem akarom itt végigtolni a teljes táblázatot, de a következőket nem hagyhatom ki: Marosvásárhelyen öt iskola érettségizői értek el 4-es alatti átlagot. Közöttük a Ion Vlasiuban 63 diákból nem ment át 48, az Avram Iancuban 45-ből 39, a Gheorghe Şincaiban 128-ból 98, és most jön a punktul kulminánt: a Traian Vuiában a 18 érettségizőből megbukott mind a 18!
Nemrég végignéztem egy nagyon érdekes interjút a YouTube-on, ahol egy nemzetközi ismertséggel rendelkező, a különböző stílusok iránt rendkívül nyitott operaénekesnő kedélyes délutáni teázás közben beszélgetett egy világhírű power metal együttes énekesével. A művésznőnek a frontember zenei előképzettségére irányuló kérdésére válaszolva az énekes elmondta, abban a (skandináv) országban, ahol ő felnőtt, ha valaki az iskolai évek során meg szeretne tanulni valamilyen hangszeren játszani, akkor az állam egy évig kölcsönbe adja neki a választott hangszert, és tanárt is biztosít mellé. Egy év után, ha az illető tehetségesnek bizonyul, akkor e szakon folytatják a képzését, egyénre lebontva, az adott diák képességeinek figyelembevételével, mert a lényeg az, hogy mindenkit a saját fejlődési tempója szerint, személyiségére, előnyeire és hátrányaira egyaránt odafigyelve képezzenek.
Itt meg kórusban visszaböfögjük egy pár, már megírásakor elavult, másfél kilós regény bemagolt részleteit, a tanárok által 100 évvel később meghatározott, de kizárólagosan érvényes „szerzői mondanivalót”, valamint esszéket írunk letűnt korok fiktív karaktereiről.
És az idei érettségin egy teljes iskola elbukik.