A pikkelysömör nem ragályos!

A betegek nagy részét ma is megbélyegzik

Október 29. a pikkelysömör világnapja, amelynek egyik célja eloszlatni a tévhitet, hogy a pikkelysömör fertőző betegség. Sajnos mai napig az egyik legfőbb gond, amivel a betegeknek szembe kell nézniük nap mint nap, hogy undorral közelednek hozzájuk a környezetükben élők, holott a szakemberek nem győzik hangsúlyozni: a psoriasis nem ragályos! A betegségről, annak vetületeiről dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvossal beszélgettünk. 

– Melyek a pikkelysömör jellemző tünetei, hogyan különböztethető meg az egyéb, esetleg bőrszárazsággal járó gombás bőrbetegségektől?

– A pikkelysömörre jellemző a vörös, élesen elhatárolható, különféle nagyságú és elhelyezkedésű foltok megjelenése, melyeket száraz, vastag, ezüstösfehér, pikkelyekre emlékeztető hámlás fed – az utóbbira utal a betegség megnevezése is. A bőrgombásodástól rendszerint a bőrelváltozások elhelyezkedése és jellege, pl. alakja, színe, evolúciója és a hámlás milyensége alapján különböztethető meg.

– A múlni nem akaró korpásodás esetén is gyanakodhatunk erre a diagnózisra?

– A fejbőr psoriasisa járhat a korpásodáshoz hasonló tünetekkel, de nem feltétlenül hosszas időtartama vagy a probléma makacssága okán lehet pikkelysömörre gondolni, hanem inkább a hámlás milyensége alapján: pikkelysömörnél általában erősebben tapad és ezüstös a hámlás a fejbőrön, a betegséggel járó gyulladás is erőteljesebb. Mindenesetre gyanú esetén a diagnózist jobb dermatológusra bízni.

– Melyek a leginkább érintett testrészek?

– Közönséges plakk psoriasisban a gyakran érintett testrészek (persze nem kötelezően mind egyszerre és nem kizárólagosan) a könyök, térd, fejbőr, hát alsó része (ágyéki gerinc, keresztcsont fölött). Viszont több más klinikai formája is ismert a betegségnek, például a hajlatok psoriasisa (ún. inverz psoriasis), a palmo-plantáris forma (csak tenyéren és talpon), pusztuláris (gennyes hólyagocskákkal), guttált (apró foltocskák formájában jelentkeznek a bőrelváltozások), körömpsoriasis. A betegség érintheti az ízületeket is (psoriasisos artropátia). 

– Mi áll a kialakulásának hátterében? Öröklődési hajlam, vagy külső tényezők is szerepet játszanak benne?

– A kialakulás és az okok rendkívül összetettek. A pikkelysömör egyébként igazoltan autoimmun betegség az újabb kutatások alapján, illetve az is bizonyított, hogy súlyos, kezeletlen formájánál egyéb betegségek kockázata is nagyobb, mint például a szív-érrendszeri betegségek, anyagcsere-rendellenességek, cukorbetegség, elhízás, bizonyos szembetegségek, egyes vesebetegségek, gyulladásos bélbetegségek. A pikkelysömör tehát nem „csak” bőrbetegség, ami csupán esztétikai zavart okozhat, a probléma ennél sokkal összetettebb.

A kialakulásban közrejátsznak genetikai tényezők (de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegség előfordul a szülőknél vagy a családtagoknál, hiszen genetikailag minden egyén más és más), illetve környezeti és egyénhez köthető, pl. életmódbeli tényezők. Más szavakkal: a pikkelysömör azoknál alakul ki, akiknél már eleve fennáll a genetikai hajlam a betegségre, amely valamikor az egyén élete folyamán bizonyos triggerek, vagyis kiváltó tényezők hatására megnyilvánul, „kézzelfoghatóvá válik”, azaz ezek hatására megjelennek a bőrelváltozások, tünetek, jelentkezik a betegség. A lefolyása kiszámíthatatlan, előfordulhatnak visszaesések (fellángolások), és tünetmentes időszakok. Kiújulásakor a pikkelysömör súlyosabbá, kiterjedtebbé válhat. 

– Melyek azok a hajlamosító-kiváltó tényezők, amelyek hatására a betegség kiújul vagy rosszabbodik? 

– Például a stressz, érzelmi megrázkódtatás, fertőző betegségek (pl. influenza, nátha, légúti fertőzések stb.), bőrsérülések, egyes gyógyszerek, időjárási tényezők (szeles, hideg idő). 

– Gyógyítható-e, vagy csupán tünetmentessé tehető a betegség?

– Klasszikus értelemben a psoriasis nem gyógyítható, de kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal, valamint a hajlamosító tényezők tudatos kerülésével kordában tartható, tünetmentessé tehető. 

A psoriasis krónikus bőrbetegség, kiszámíthatatlan lefolyással. Spontán vagy kezelés révén javulással vagy tünetmentességgel jellemezhető időszakok váltakoznak a bőrtünetek súlyosbodásával vagy visszatértével jellemezhető periódusokkal (aktív és inaktív fázisok). A pikkelysömör gyakran lelkileg is nagyon megterhelő a betegek számára, különösen, ha nagy vagy mások által is látható bőrfelületeket érint. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy nem ritkán romlik a betegek életminősége is. 

– Vannak-e különböző súlyossági fokozatai, amelyekben más-más kezelés szükséges (pl elegendő-e a külső kezelés, vagy gyógyszert is kell szedni)? Ezeknek hatására teljesen eltűnnek – legalább egy időre – a jellegzetes foltok?

– A pikkelysömör típusától (klinikai forma), súlyosságától, kiterjedésétől függően választjuk ki a megfelelő kezelési módot. Lokalizált, nem kiterjedt betegség esetén általában külső, ún. helyi kezelést (kenőcsök, oldatok, gélek, orvosi fényterápia stb.) alkalmazunk, és csak súlyos vagy helyi kezelésre nem reagáló esetekben a klasszikus szisztémás kezelést (gyógyszerek szájon át vagy injekció formájában), vagy ún. biológiai terápiát (a szisztémás kezelések újabb típusa). A cél a leghatékonyabb és a legkevesebb mellékhatással járó terápia alkalmazása. 

– Ősszel-télen miért súlyosbodnak a tünetek? Ilyenkor mire ajánlott odafigyelni?

– Télen és ősszel a betegséggel küzdők könnyen szembesülhetnek a tünetek fellángolásával vagy romlásával. Ennek okai sokfélék, például a hideg, szeles időjárás és a fűtés bőrszárító hatása, a túl kevés napsütés (a napfény rendszerint természetes gyógyír a pikkelysömörre), a csökkent vízfogyasztás, a gyakoribb nátha, influenza és más légúti fertőzések, a vastag, durva ruházat (irritálja a bőrt és a verejték pangását okozhatja). Ezért az őszi-téli időszakban érdemes beépíteni a napi rutinba a következő életmódbeli változtatásokat: zsíros testápoló krémek mindennapos használata; rövid zuhanyok meleg, de nem forró vízzel; párologtatás a fűtött helyiségekben; az influenza, nátha és más légúti fertőzések megelőzése például a zsúfoltság kerülésével, gyakori kézmosással, pihenéssel, megfelelő vitaminbevitellel; puha ruházat viselése, kerülni kell a túl sok réteg ruha hordását, illetve a durva szövetből készült ruhákat, például a gyapjút; D-vitamin és omega-3 zsírsavak szedése; megfelelő folyadékbevitel; a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a dohányzás és a mértéktelen evés kerülése.

– Sokan undorral tekintenek a pikelysömörben szenvedőkre; jelent-e bármiféle veszélyt, ha, tegyük fel, a medencében mellettünk fürdik egy ilyen személy?

– Egyáltalán nem, semmilyen veszélye sincs még a közvetlen bőrkontaktusnak sem, mert a pikkelysömör nem fertőző. A társadalom pikkelysömörben szenvedőkkel szemben tanúsított visszautasító és kirekesztő magatartása komoly lelki gondokat okoz a betegeknek. A megbélyegzettség érzése folytonos érzelmi stresszt jelent számukra, és ez elősegíti állapotuk romlását. Ezúton is szeretnék mindenkit több toleranciára és elfogadásra ösztönözni.