A pedagógusok munkáját próbálják segíteni

Interaktívabbá, mozgalmasabbá tenni az online oktatást

A vártnál jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott a Regeneráció Egyesület és a Játszótér drámaműhely által november végén harmadik alkalommal megszervezett pedagógusnap iránt. 

Erdély különböző részeiből több mint félszáz pedagógus kapcsolódott be a járvány miatt idén az online térbe költözött eseménybe, ahol szakemberek próbáltak olyan drámapedagógiai játéksorokat megismertetni a tanítókkal, óvónőkkel, amelyeket az online oktatásban is felhasználhatnak, hogy mozgalmasabbá, interaktívabbá tegyék a képernyő előtt töltött tanórákat. 

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervezett konferenciára igyekeztek olyan előadókat meghívni és általuk olyan témákat körbejárni, amelyek segítik a pedagógusokat mindennapi munkájukban. A járvány a pedagógusokat is új kihívás elé állította, idén az esemény tematikáját is ehhez igazították. Az Alkalmazott színház- és drámajáték – lehetőségek virtuális térben című konferenciáról, a pedagógusműhely céljairól a Játszótér drámaműhely alapító tagjaival, Kali-Barabási Hajnalka, valamint Tálas Ferenc pedagógusokkal beszélgettünk, akiknek a tanítás mellett az alkalmazott színház, drámapedagógia gyakorlati alkalmazása a szakterületük, és akiknek a neve már jól ismert a térségbeli pedagógusok körében, rendszeresen kérik fel őket arra, hogy drámapedagógiai foglalkozásokat tartsanak a gyerekeknek. 

Egyre nagyobb az igény a drámapedagógiai foglalkozások iránt

A kezdetekről Tálas Ferenc elmondta, öt évvel ezelőtt érkezett felkérés a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár gyerekprogramjain való részvételre, ahol egy, a szokványostól eltérő bábos foglalkozással lepték meg az aprónépet. Mivel nagy sikere volt, és utólag számos felkérés volt iskolák, óvodák, civil szervezetek részéről, illetve a gyerekek nagy érdeklődéssel fogadták ezeket a tevékenységeket, három évvel ezelőtt úgy döntöttek, megalakítják a Játszótér drámaműhelyt.

– Tulajdonképpen elemi osztályos, illetve óvodáskorú gyerekek számára állítunk össze drámapedagógiai foglalkozásokat a bábjáték segítségével. Az előző évek tapasztalata az, hogy a gyerekek is igénylik a foglalkozásokat, hiszen másabb, mint a szokványos bábelőadás, illetve a pedagógusok is láttak benne fantáziát, így kezdett egyre népszerűbb lenni. Igazából abban másak ezek a módszerek, hogy nemcsak egy mozzanatát képezik a tanórának, hanem hatvanperces tevékenységek, arra vagyunk kíváncsiak, hogy különböző élethelyzetekben a gyerekek hogyan reagálnak, mi a véleményük egy adott témáról, időt adunk nekik, hogy kibontakozzanak, meghallgatjuk őket. A tevékenységeken próbálunk olyan irányba haladni, amire érezzük, hogy a gyerekek részéről igény mutatkozik, ami foglalkoztatja őket, és a tapasztalat az, hogy játékosan komoly dolgokat is meg tudunk beszélni. Számos pályázati lehetőséget próbáltunk kiaknázni, és a Bethlen Gábor Alapnak, a magyar kormány támogatásának köszönhetően több projektünket sikerült megvalósítani. A Regeneráció Egyesülettel kezdtünk el pályázni, és ennek köszönhetően sikerült eszközöket beszerezni, bábokat, paravánt, szakkönyveket venni, illetve képzéseket szervezni – elevenítette fel a kezdeteket Tálas Ferenc. Mint mondta, a gyerekeknek tartott foglalkozások után a pedagógusok számára kezdtek el képzéseket szervezni, ugyanis a tanítónők, óvónők jelezték, hogy jó volna ezeket az újszerű, hasznos drámapedagógiai módszereket minél szélesebb körben megismertetni az oktatásban dolgozókkal.

Játékos módszerek segítik a pedagógusok online munkáját

A járványhelyzet, és az emiatt az online térbe költöztetett oktatás a pedagógusokat is új kihívások elé állította, ezért úgy döntöttek, nem halasztják el a konferenciát, hanem megtartják az online térben, mivel segítséget szerettek volna nyújtani nekik a mindennapi munkájukban. 

– A pedagógusok kreatívak, jó ötleteik vannak, próbálják megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel a tanórákat online is érdekessé tehetik, viszont vannak dolgok, amelyeket nem lehet az online térben pótolni, a fizikai együttlétet, a közös játékot, a kézfogást, az ölelést. Az online térben a főbb tantárgyakat próbálják elsajátíttatni a gyerekekkel, viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy szerepelnek a tantervben a személyiségfejlesztés-, a játék- és mozgásórák, amelyek ugyanolyan fontosak, mint a főbb tantárgyak. A konferencián olyan drámajátéksorokat is bemutattunk a kollégáknak, amellyekkel a gyerekeket meg tudják mozgatni, a motivációjukat serkenteni – mutatott rá Tálas Ferenc. Kolléganője, Kali-Barabási Hajnalka hozzátette, nem könnyű egy kisiskolásnak napi négy órát a gép előtt tölteni, nem beszélve arról, hogy – a konferencián szóvá tették a pedagógusok – előfordul, a szülő reggel elmegy dolgozni, és a kisiskolás egyedül van, illetve gyakori, hogy a gyerek szünetben sem áll fel a gép elől, hanem online játékkal tölti el az időt – tették szóvá a pedagógusok által jelzett problémákat a konferencia szervezői.

Óriási volt az érdeklődés a pedagógusok részéről

Kali-Barabási Hajnalka hangsúlyozta, a konferencia iránti érdeklődés messze felülmúlta a várakozásaikat, amint meghirdették az eseményt, egy nap alatt több mint hatvanan jelentkeztek Erdély különböző részeiről, és végül ötvenketten kapcsolódtak be, többek között Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyékből, és örvendetes, hogy kisebb, vidéki településeken oktató pedagógusok is kíváncsiak voltak a drámapedagógiai módszerekre. Olyan pedagógusok jelentkeztek be, akik a mindennapi munkájuk során igyekeznek minél nagyobb teret engedni ezeknek a játékos, fejlesztő módszereknek. – Azért szervezzük immár három éve a pedagógusnapot, mivel azt tapasztaljuk, hogy Erdélyben úgymond gyermekcipőben jár a drámapedagógiai tevékenység, elsősorban azért, mert viszonylag kevés a lehetőség arra, hogy a pedagógusok ilyen irányú képzéseken vegyenek részt. Emiatt próbáltunk olyan előadókat elhozni, akik benne vannak ebben a körforgásban. A meghívott szakemberek révén más-más megvilágításból szereztek olyan hasznos információkat a pedagógusok, amelyeket fel tudnak használni a mindennapi munkájukban, Rusz Csilla tanítóként, drámapedagógusként – a kutatási területe a drámapedagógia bevezetése a hagyományos oktatási rendszerbe –, Patkó Éva pedig rendező-tanárként bevált módszereket ismertetett a résztvevőkkel. Igaz, hogy a drámapedagógia találkozásról, szemkontaktusról, érintésekről szól, de próbáltunk olyan játéksorokat bemutatni, amelyek az online oktatásban is alkalmazhatók, hiszen ezek hiányában nagyon nehéz egy huszonöt fős gyerekcsapat figyelmét lekötni negyvenöt percen keresztül. Sok pedagógus előszeretettel nyúl ezekhez a módszerekhez, hogy időnként felállítsák a képernyő elől, és megmozgassák a gyerekeket, illetve interaktívabbá tegyék a tevékenységeket – világított rá Kali-Barabási Hajnalka.