A Parlament és a Bizottság elnökének megválasztása

EP-alakuló ülés

A május 23-26. közötti választásokon több mint 200 millió európai választópolgár adta le szavazatát. A választási részvétel a 2014-es 42,61 százalékról 51 százalékra emelkedett. Az Európai Parlament új, 9. ciklusa július 2-án veszi kezdetét. 

Mi történik a következő hónapokban?   

Az első júliusi plenáris ülés (július 2-4.) előtt a politikai csoportok megtartják alakuló üléseiket. Egy politikai csoportnak legkevesebb 25 EP-képviselőből kell állnia, akik a tagállamok legalább egynegyedéből (hét tagállam) érkeztek. Egy képviselőcsoportot akkor lehet hivatalosan elismerni a július 2-i alakuló ülésen, ha legkésőbb július 1-ig hivatalosan értesítik az EP elnökét a megalakulásukról. 

Képviselőcsoport létrehozásával a képviselők elismerik, hogy közös politikai nézeteket vallanak: a képviselőcsoport létrehozásáról szóló, a Parlament elnökének benyújtott nyilatkozat a csoport céljait feltüntető politikai nyilatkozatot is tartalmazza. 

Képviselőcsoportot a ciklus során bármikor létre lehet hozni. 

Az új Parlament alakuló ülése, az elnökség megválasztása

Az újonnan megválasztott képviselők a július 2-4. közötti alakuló ülésen választják meg az Európai Parlament elnökét, a 14 alelnököt és az öt kvesztort.

Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport vagy a képviselők huszadának (azaz 38 képviselőnek az Eljárási szabályzat reformjakor bevezetett ún. „alacsony érvényességi küszöbérték”) támogatása szükséges. A választás titkos szavazással történik. 

Az Európai Parlament szokásos szavazásaihoz képest rendhagyó módon a képviselők szavazólapon jelölik meg a választott jelöltet, majd a lapot a szavazóurnába dobják. Az eljárást nyolc szavazatszámláló felügyeli, akiket sorsolással választanak ki a képviselők közül. A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszerezni.

Az üres vagy elrontott szavazólapok nem számítanak a szükséges többség kiszámításakor. Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak egy második fordulóban is. Szükség esetén harmadik fordulóra is sor kerülhet, változatlan szabályok szerint.

Ha a harmadik forduló is sikertelen, az abban a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt egy negyedik körben is rajthoz áll. Itt már egyszerűen a többséget szerző jelölt nyer. Ezután az újonnan megválasztott elnök átveszi az ülés vezetését, és megtarthatja nyitóbeszédét, majd elnököl az alelnökök és a kvesztorok megválasztásánál. 

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása 

A Parlament szavaz az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról is. A következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket. 

Az Európai Bizottság elnökének megválasztására az első alkalom a második júliusi plenáris ülés  (július 15-18.). A megválasztáshoz az EP abszolút többségének (az EP-képviselők fele + 1 fő) szavazatát (376 szavazat) kell megszerezni. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a tagállamoknak új jelöltet kell javasolniuk egy hónapon belül (minősített többséggel eljárva).

2019-ben az európai politikai pártok ismét jelölteket állítottak az Európai Bizottság élére. Május 28-i állásfoglalásában az Elnökök Értekezlete (az EP elnöke, valamint a politikai csoportok vezetői) elkötelezte magát „a csúcsjelölti rendszer mellett, amelynek keretében a Bizottság következő elnöke európai szintű kampány keretében bemutatkozott az európai közvélemény előtt, és bemutatta programját”.

A biztosok kijelölése

A Tanács, egyet-értésben a Bizott-ság megválasztott elnökével, összeállít egy listát a biztosjelöltek személyével, a lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelölteket a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok hallgatják meg, mielőtt a képviselők a plenáris ülésen elfogadják a teljes új Bizottságot.

A biztosjelöltek alapos parlamenti átvilágítási eljáráson mennek keresztül.

A Tanács a megválasztott elnökkel egyeztetve elfogadja a biztosjelöltek – tagállamonként egy-egy jelölt – listáját. A biztosjelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be (a meghallgatások várhatóan október folyamán lesznek). A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról. Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, a Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket.

Mi történik a parlamenti ciklus végén befejezetlenül maradó jogszabályokkal? 

Az összes megszavazott jogszabály megtartja jogi státuszát a következő parlamenti időszakra. Ha a tervezet a választás előtt nem jutott el a plenárisig, akkor nem alakult ki róla jogilag kötelező érvényű parlamenti álláspont, ez esetben pedig a Parlament belső szabályai értelmében a vele kapcsolatos, például szakbizottságban végzett munka érvényét veszti. Az új parlamenti ciklus kezdetén azonban a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete úgy dönthet, hogy folytatja a munkát ezekben a témákban.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)