A nem koronavírusos betegek is megsínylették az utóbbi másfél évet

Drasztikus visszaesés a kórházi ellátásban

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében az utóbbi másfél évben drasztikusan visszaesett a fekvőbeteg-ellátásban kezelt páciensek száma. Olyan egészségügyi intézményekben is több mint felére csökkent az ellátott betegek száma, amelyek nem alakultak át koronavírus-fertőzötteket ellátó kórházzá vagy Covid-háttérkórházzá. Dr. Lorenzovici László orvos, közgazdász, egészségügyi elemző szerint folyamatban van a helyreállás, de lassú, és túl későn kezdődött el. Az összbetegszám (krónikus és akut esetek) a romániai kórházakban idén júniusban 11 százalékkal nőtt májushoz viszonyítva, ellenben még mindig 34 százalékkal a 2019. júniusi szint alatt van.

A kórházmenedzsment-tanácsadással foglalkozó szakember elmondta, kollégáival együtt nyomon követik a romániai kórházakban ellátott betegek számának alakulását a járványhelyzetben, ugyanis fontosnak tartják, hogy ezáltal tükröt tartsanak a román társadalomnak és a döntéshozóknak. 

– Azért a döntéshozóknak, mert az a tény, hogy a kórházakban visszaesett az ellátottak száma, az adminisztratív döntések sorozatának tulajdonítható, és úgy gondoljuk, hogy ezek a döntések eltúlzottak voltak. A döntéshozók, az egészségügyi minisztérium, a járványügyi testület, valamint a kormány nem megfelelően és lassan reagál, nem alkalmazkodik az éppen aktuális helyzethez, és nem hozza meg a megfelelő időben a megfelelő döntéseket. Mindemellett az a tény, hogy a kórházak akkor is megkapják a finanszírozást, ha nem látnak el megfelelő számú pácienst, nem ösztönzi őket arra, hogy minél több beteget fogadjanak. Talán egyesek számára zavaró, amikor ezt kimondjuk, ellenben a teljesítményfinanszírozásnak igenis több az előnye, mint a hátránya, ugyanis a beteg érdekeit is védi.

Sok beteg állapota súlyosbodott, mire hozzáfért a megfelelő ellátáshoz

Figyelembe véve tehát a minisztérium megszorításait, valamint a kedvezőtlen finanszírozási motivációt, ezek együttesen vezettek oda, hogy ennyire visszazuhant a kórházakban ellátott betegek száma, illetve közrejátszott ebben az is, hogy a páciensek a fertőzésveszélytől tartva féltek kórházba menni, elkezdték halogatni a különböző problémáiknak a megoldását, így annak, hogy az egészségügy gyakorlatilag az utóbbi másfél évben félig leállt, sajnos következményei lesznek, amelyek részben már láthatók – hívta fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, Marosvásárhelyen dolgozó sebészek már most jelzik, hogy több az áttétes daganatos beteg, súlyosabbak az áttétek, a műtétre kerülő daganatok sokkal előrehaladottabb fázisban vannak, és ennek hatására megugrik az elhalálozások száma, emberi életeket veszítünk Romániában, az erdélyi magyarság körében is. 

– Ezt ki kell mondani, fel kell vállalni. És igenis azt kell mondjam, hogy azok, akik bizonyos korban vannak, és valószínűsíthető, hogy bizonyos betegségek megjelennek náluk, azzal is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer jobban működjön, és minél előbb újra beinduljon, hogy beoltatják magukat. Hiszen, ha bekerül egy ezerágyas kórházba nyolcszáz beteg, és mind a nyolcszáz be van oltva, akkor nem olyan könnyen, vagy egyáltalán nem alakul ki fertőzési góc. Ha ezeknek a pácienseknek csak 10-20, vagy akár 40 százaléka van beoltva, jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy góc üsse fel a fejét. Nem beszélve arról, hogy ha valakit sürgősségileg kórházba kell szállítani, először az úgynevezett pufferzónába (tamponzóna) kerül, meg kell várni a koronavírusteszt-eredményt, és lehet, hogy emiatt késhet egy életmentő beavatkozás, értékes percek vesznek el. A lakosság mindezt nagyon jól végig kellene gondolja – mutatott rá dr. Lorenzovici László.

Még mindig -34 százalékos a visszaesés

Az egészségügyi elemző kiemelte, tudni kell, hogy az egészségügyben mindig is voltak indokolatlan beutalások, beavatkozások – páciensek, akiknek a problémája befektetés helyett megoldható lett volna egynapos beutalással, vagy éppen a járóbeteg-rendszerben –, ellenben ezek az esetek a visszaesésnek egy kisebb részét tették ki, a többi elmaradt kezelés, sebészeti beavatkozás létfontosságú lett volna.

A betegszám-visszaesés tavaly áprilisban volt a legdrasztikusabb, amikor eluralkodott a pánik, kiürítették a kórházakat, és a romániai kórházakban 2019 áprilisában ellátott 350 ezerről mintegy százezerre, azaz harmadára csökkent tavaly áprilisban a kórházba utalt betegek száma. Utána elkezdődött egy helyreállás, ami aztán újra megtorpant, az idén is -47 és -38 százalék között mozgott a betegszám-visszaesés 2019-hez viszonyítva. Ez júniusra valamelyest javult, már csak -34 százalékos volt a csökkenés 2019 júniusához képest. A szakembercsapat által közzétett elemzésből kiderül, hogy miközben 2019 áprilisában a romániai kórházakban 35 ezer krónikus beteget kezeltek fekvőbeteg-ellátásban, tavaly áprilisban ez a szám alig több mint ötezerre zuhant, és még idén áprilisban is csupán 18 ezerre kapaszkodott vissza. Tavaly november-decemberben és idén januárban is mindössze a 2019-es év ugyanazon hónapjaiban jegyzett betegszám egyharmadát, idén március-áprilisban pedig még mindig mintegy feleannyi krónikus pácienst kezeltek az egészségügyi intézményekben, mint 2019-ben a tavaszi hónapokban.

Dr. Lorenzovici László és kollégái egészségügyi szakterületekre, illetve a különböző kategóriájú kórházakra lebontva vizsgálták a visszaesés mértékét, és a közzétett adatokból kiderül, hogy jelentős különbségek vannak a kórházak között. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az egészségügyi intézmények egy részét koronavírus-fertőzötteket ellátó vagy Covid-háttérkórházzá alakították, viszont a többi esetben a helyi menedzsmentnek a döntése volt, hogy csupán sürgősségi beavatkozásokat végeznek, olyan intézményekben is, ahol ez nem volt indokolt. Például olyan városi kórházak is vannak, ahol szinte kilencven- százalékos visszaesés volt a betegszám tekintetében, hiszen ez kényelmesebb volt mindenkinek, ugyanis a finanszírozást ilyen körülmények között is megkapták. Számos olyan helyzet volt tehát, hogy az adott intézményt nem alakították át Covid-kórházzá, mégis drasztikusan visszaesett a betegszám. Ugyanakkor akadtak kórházak, amelyek kiválóan mobilizálódtak, a megyei kórházak közül kiemelendő a csíkszeredai, amely a havi jelentések alapján első-második helyen van országos viszonylatban, annyira jól sikerült visszaállítaniuk a betegellátást a normál kerékvágásba – fejtette ki dr. Lorenzovici László. Érdeklődésünkre, hogy mi a helyzet a Maros megyei egészségügyi intézmények háza táján, elmondta, nálunk nagyon kedvezőtlenül alakult a fekvőbeteg-ellátásban kezelt páciensek száma, egészen idén márciusig szinte hatvanszázalékos visszaesést jegyeztek az ellátott betegek számát illetően. Az utóbbi két-három hónapban sokat javult a helyzet, a nagy klinikai kórházak között országos viszonylatban a Maros Megyei Sürgősségi Kórház májusban felküzdötte magát a második helyre, már csak -27 százalék a különbség a 2019 májusa és 2021 májusa között a betegszámot illetően. Az elemzés szerint, az intézményben 2019 májusában 3133 akut beteget kezeltek, miközben tavaly májusban ez a szám 1423-ra esett vissza. Idén májusban 2276 akut esetet láttak el a sürgősségi kórházban.

A 2-es Maros Megyei Klinikai Kórház esetében – amelynek egyes épületei Covid-kórházként üzemeltek – a helyzet valamivel rosszabb, ott még mindig -44, 8 százalékos a visszaesés, holott jó ideje már jelentősen lecsökkent a koronavírusos esetek száma, tehát hamarabb vissza lehetett volna térni a nem koronavírusos betegek minél szélesebb körű ellátására. Ez utóbbi intézményben a 2019 májusában 2725 akut beteget fogadtak, tavaly májusban pedig mindössze 966-ot. Idén májusban ez a szám valamelyest emelkedett, de még mindig 1500 körül mozog, tehát alig több mint fele a tavalyelőtti betegszámnak.

Ami a különböző szakterületeket illeti, érdekes megemlíteni, hogy az onkológiai ellátás terén idén májusban még mindig 39 százalékos visszaesésről beszéltünk országos szinten. A műtétek számának tekintetében idén májusban még 27 százalékkal kevesebb sebészeti beavatkozást végeztek, mint 2019 májusában, a júniusi adatok pedig arra utalnak, hogy a helyzet valamelyest javult.

Az általános sebészet esetében 38 százalékos visszaesésről árulkodnak a számok, az idegsebészet terén szintén 33 százalékos visszaesést jegyeztek még idén májusban. Az agyvérzéssel kórházba utalt betegek tekintetében ez a szám 32 százalék. A daganatos műtéteknél májusban még -29 százalékos visszaesést jegyeztek, aminek következménye, hogy nagyon sok az áttétes beteg, sokan csak betegségük előrehaladott stádiumában kerülnek sebészhez.

Jóval előbb meg lehetett volna nyitni a kórházak nagy részét

Dr. Lorenzovici László szerint a kórházak kezdenek végre visszatérni a normál kerékvágásba, de ez a folyamat nem történik elég gyorsan, az összbetegszám a kórházakban idén júniusban 11 százalékkal nőtt ugyan májushoz képest, de még mindig 34 százalékkal a 2019. júniusi szint alatt van. Köztudott, hogy idén tavasszal az egészségügyi minisztérium háza táján válság alakult ki, minisztercserére került sor, és bizonyos döntéseket nem hoztak meg időben. A szakember úgy véli, rég napvilágot kellett volna lásson egy olyan szabályozás, amelynek értelmében, ha adott érték alá csökken a fertőzöttségi arány valamely megye bizonyos településén, akkor a helyi egészségügyi intézményekben újraindulhat az akut és krónikus betegek teljes körű ellátása. Ilyen jellegű szabályozás napvilágot látott az iskolákkal kapcsolatosan, adottak voltak a rugalmas, az éppen aktuális helyzethez igazodó feltételek arra vonatkozóan, hogy mikor kell zárni, és mikor lehet nyitni. 

– A kórházak számára azonban ilyen szabályozás nem született meg, a minisztérium rosszul menedzselte a kórházak újraindítását és az egész helyzetet. És nemcsak a minisztérium, hanem a kormány is, mert ezen döntések meghozatalában a járványügyi testületnek is ugyanolyan felelőssége van. Júniusban országos érvényű szabályokat hoztak, de jóval hamarabb lehetővé kellett volna tenni, hogy megyénként, településenként – az esetszám alakulásának függvényében – korábban visszaálljon a megszokott kerékvágásba a betegellátás a kórházakban – jegyezte meg az egészségügyi elemző.