Pénzügyi szakemberek szerint aki időskorára
meg szeretné alapozni anyagi biztonságát, annak nyolcévnyi fizetésnek megfelelő takarékkal kell rendelkeznie nyugdíjazása napján. Ezért mindenkit hosszú távú takarékoskodásra biztatnak, mert abból, amit az állami és magánnyugdíjrendszerek biztosítanak, nem igazán lehet megélni.
Pénzügyi szakértő egy előadáson elmagyarázta a hazai nyugdíjrendszer három pillérének jelentőségét: az első jelenti az állami nyugdíjat, ami, a lakosság elöregedése miatt, csak az aktív időszakban megvalósított bevételek 25 százalékát biztosítja. A második a kötelező magánnyugdíj, amely további 25 százalékos bevételi forrást jelent majd a fizetőnek nyugdíjaskorára. A harmadik pillér a fakultatív magánnyugdíj, amelyet nagyon kevesen használnak, ez még 5–10 százalékkal pótolhatja meg nyugdíjasok „bevételeit”. Ezért szerinte szükség lenne egy negyedik nyugdíjpillérre, ami azt jelentené, amivel írásunkat kezdtük, azaz az emberek – egy életen át tartó – megtakarítással egészítenék ki időskori bevételeiket.
Az idősek helyzetéről, a kontinens elöregedéséről, a nyugdíjakról számos tanulmány született itthon és szerte a világban. Nemzetközi értekezések szerint az lenne az ideális, ha a fiatalok már 30 évesen rendelkeznének féléves fizetésüknek megfelelő megtakarítással, ami 35 éves korukra el kellene érje a teljes évi fizetésüknek megfelelő összeget, és az évek során folyamatosan növelve, 65 éves korukra nyolcévnyi fizetésük lenne megspórolva.
A konklúzió: minél korábban el kell kezdeni a takarékoskodást. A szakértők figyelmeztetnek: 65 évesen ezt már túl késő elkezdeni. Felvetették, hogy sokan hivatkoznak arra, nincs miből spórolniuk, mert keresetük még a létfenntartáshoz is alig elég.
De mivel a szakértők „szakértenek”, erre is tudnak megoldást: amint valaki megkapja a fizetését, ne költse el azonnal, egy részét még aznap helyezze el valamilyen megtakarítási alapba. Ez az ideális megoldás, sokkal jobb, mintha a szalmazsák alatt vagy bankban (!) tartanák… Aki valóban komolyan szeretne takarékoskodni, annak 30–35 éve van arra, hogy spóroljon, és „kivédje” az időskori szegénységet.
Ez az ideális. A valóság az, hogy Romániában negyedmillió személy „él” a garantált minimális jövedelemből, a lakosság csaknem fele, több mint 9,5 millió személy részesül valamilyen állami támogatásban. A kimondottan veszélyeztetett kategóriákba tartoznak a munkanélküliek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok, a falusi környezetben élők.
A Világbank júliusi jelentése szerint Románia lakosságának csak 1%-a él a globálisan meghatározott középosztálybeli standardoknak megfelelően, és hozzávetőlegesen 900 ezer ember él mélyszegénységben.
Spóroljanak, ha tudnak!
