A mi jövőnk egy erős Európa

Csíkszeredában ülésezett az SZKT

Az RMDSZ olyan magyar közösséget akar építeni Romániában, amely versenyképes a 21. század körülményei között, értéket tud teremteni, és magyar közösségként meg tud maradni szülőföldjén – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) csíkszeredai ülésén. 

2019-ben RMDSZ-kongresszus 

– 2019-nek nem a múltról, hanem a jövőről kell szólnia. Kezdjük a második száz évet azzal, hogy megmondjuk, milyen jövőt szeretnénk magunknak. Tekintsünk előre legalább másfél-két évtizedet, mondjuk meg, mit akarunk teremteni ebben az időszakban, foglalkozzunk az igazán fontos dolgokkal. Az RMDSZ jövő évi kongresszusa nem szólhat másról, mint az előttünk álló kihívásokról, azaz a jövőről. Egy közösség csak akkor lehet sikeres, ha tagjai sikeresek, ha a közösséget építve keresik az érvényesülést. Az erdélyi magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha magyarnak lenni Romániában előnyt jelent itthon és a globális versenyben egyaránt. Ha az erdélyi magyar közösség sikertörténetet akar, akkor el kell mondania, miről kell a jövőnek szólnia. A februári kongresszuson az lesz a feladatunk, hogy az egészségügyben, a vállalkozói szférában, a gazdaságban, a fiskális politikában, az oktatásban és más főbb területeket illetően megfogalmazzuk céljainkat – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Ne a pálya széléről nézzük a következő évek történéseit!

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva kijelentette: az RMDSZ akkor lesz képes befolyásolni az unió reformját, ha erős képviseletet juttat Brüsszelbe. Ez azonban csak akkor sikerül, ha koherens jövőképet tud kialakítani Európáról. 

„A mi jövőnk egy erős, de megreformált Európa, amely képes megvédeni a kis közösségeket, a közös európai értékeket, a kultú-ráját, a határait, és képes a globális versenyben a kis közösségekért is sikeres lenni.” Mint mondta, Európának meg kell újulnia, de abból nem lesz európai szolidaritás, ha az erős régi tagállamok kioktatják, fenyegetik az újakat, megpróbálják erőszakkal „civilizálni” a „barbár” kelet-európai országokat. 

Az EU adós az őshonos kisebbségek jogaival, el kell érni, hogy a következő Parlament és a következő Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a Minority SafePack kezdeményezéssel. Kijelentette: a magyar érdekképviselet csak akkor tud gólokat rúgni és kivédeni, ha ott van a pályán. Ha a pályára nem megyünk be, mások fognak bemenni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a pálya széléről nézzük a következő évek történéseit – szögezte le az RMDSZ elnöke. 

A fundamentalizmusból semmi jó nem születik

Heves vita alakult ki az alkotmánymódosításról szóló referendum kapcsán. Az elnök természetesnek nevezte, hogy vannak viták az RMDSZ-ben és a magyar közösségben is. „Az egyhangúságtól félhetünk, ennél jobban már csak a fundamentalizmustól kell félni. A fundamentalizmus nem csak az egyik oldal privilégiuma, fundamentalista lehet az egyik oldalon és a másikon is. A fundamentalizmusból azonban semmi jó nem születik. Mindenféle megbélyegzést el kell utasítani, és egymást nem feltétlenül kell kioktatni, mert az abszolút igazság birtokosai nem mi vagyunk. Az én véleményemet ismerik, az volt, hogy el kell menni szavazni, mert a részvételi demokráciának vagyok a híve. Azt gondolom, a házasság intézményét meg kell tartani a férfinak és nőnek, és aki ebbe nem fér bele, annak létre kell hozni egy másik intézményt, meg kell teremteni a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. A vitának helye volt és lesz ezután is, de a megbélyegzésnek, fundamentalizmusnak nem szabad helyet adni” – mondta az elnök. 

 „Ellenzékben az ellenzék ellenzéke lennénk” 

Elmondta, hogy sokszor feltették neki a kérdést, hogy biztos nincs alternatívája a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésnek? Amire azt válaszolta, hogy az RMDSZ előtt három lehetőség állt ebben a parlamenti ciklusban, és mindegyik kompromisszumokkal járt. Az egyik az ellenzékbe vonulás lett volna. „Ez azt jelentené, hogy a jelenlegivel együtt lennénk ellenzékben, amit nehezen tudok elképzelni, mert az a furcsa helyzet állna elől, hogy ellenzékben az ellenzék ellenzéke lennénk” – jelentette ki. A másik opciónak a kormányzati részvétel mutatkozott. „Nem titok, hogy többször is kormányra hívtak minket, de helyesen döntöttünk, hogy nem társultunk a koalícióhoz, mert nincsenek meg ennek a feltételei.” A harmadik lehetőség olyan politikai együttműködés kialakítása volt a parlamenti aritmetika figyelembevételével, ami a közösség ügyét előre viszi a törvénykezésben és kormányzati intézkedések révén. „Ezt az utat választottuk, ez jár a legkevesebb kompromisszummal” – szögezte le a szövetségi elnök. 

Emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban az RMDSZ nemcsak a kisebbségi jogokat, hanem az élet különböző területeit érintő tervezeteket terjesztett be a parlamentbe, amelyeket el kellett fogadtatni a többséggel. Sok esetben sikerrel jártak, például az oktatási törvény módosításakor vagy a közigazgatási törvénykönyv elfogadásakor, és meg tudtak akadályozni olyan intézkedéseket, amelyek hosszú távon hátrányosan érintették volna a magyar közösséget. Kijelentette: a kormányzatra is próbáltak hatni, különböző településfejlesztő beruházásoktól a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéig. Hangsúlyozta: az oktatás továbbra is az RMDSZ politikai döntéseinek középpontjában áll. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatási törvénykönyvben sikerült – kompromisszumokkal – anyanyelvhasználatot bővítő előírásokat elfogadtatni, kiterjeszteni az anyanyelvhasználati jogokat, bevinni a szubszidiaritás elvét.

Porcsalmi Bálint a kongresszusi biztos

 Az SZKT határozata szerint jövő februárban tartja 14., tisztújító kongresszusát az RMDSZ, amelyen megválasztják a szövetség elnökét a következő négy évre. A szervezési munkát Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök irányítja kongresszusi biztosi minőségben, aki a tanácskozás helyszínéül Kolozsvárt javasolta. Az SZKT által elfogadott ütemterv szerint a szövetségi elnökjelölteknek január 8-án kell nyilatkozniuk jelöltségük elfogadásáról, és iktatniuk a támogató aláírásokat. 

Ütemtervet fogadtak el az európai parlamenti képviselőjelöltek kiválasztásáról is. Eszerint csak olyan jelölt indulhat a tulipán jele alatt, aki tagja az RMDSZ-nek, elfogadja a szövetség feltételeit, és legalább egy területi, társult szervezet vagy platform támogatását élvezi. A jelöltlistát a Szövetség Állandó Tanácsa rangsorolja.