A méltányos zöldátállás jegyében
2023-11-13 14:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Megújuló energia, új technológia és a versenyképesség
A közelmúltban szervezték meg Stockholmban az európai megújuló erőforrások fórumát, amelyen a zöldenergia, az új technológiák, illetve a méltányos átállás kapta a főszerepet. A parlamentközi fórumon a legtöbb európai uniós tagország képviseltette magát és ütköztette a meglátásait.
A fórumon parlamenti képviselők és szenátorok, illetve olyan szakbizottsági elnökök és tagok vettek részt, akiknek munkája kapcsolódik a zöldátálláshoz, az energetikához.
– Ennek a fórumnak nem ismérve a konszenzus, hanem egy olyan találkozó, ahol megvitatjuk a zöldátállással kapcsolatos kérdéseket, és ahol igyekszünk meghatározni azokat a közpolitikákat, amely szükségesek ahhoz, hogy megvalósuljanak a döntések – magyarázta Antal Lóránt szenátor, az energetikai szakbizottság elnöke.
Az idei fórumnak az egyik legfontosabb kérdése a zöldátállás volt. Az Európai Uniónak meghatározott céldátumai vannak azzal kapcsolatban, hogy mikorra kell elérni a teljes karbonsemlegességet. A két dátum, amit mindenki ismer, 2030 és 2050. Az évszázad közepéig kell teljesen kibocsátásmentessé tenni az iparágakat és a teljes energiaszektort. Elindult az EU-ban az a folyamat, amelynek során le kell állítani a villamos energiát termelő szénerőműveket, ugyanakkor arról is nagyon sok vita volt, hogy földgázzal működő erőműveket lehet-e a továbbiakban használni erre a célra vagy sem? Az Európai Bizottság tavaly meghatározta és elfogadta, hogy a földgáz átmeneti erőforrás, így lehet használni a jövőben is, továbbá az Európai Bizottság elismerte a nukleáris erőműveket mint tiszta villamosenergia-termelőket. Mindkét tényező kiemelten fontos Románia számára, hiszen tudni kell, hogy több mint 200 milliárd köbméter gázunk van a Fekete-tengerben, a tartalékoknak köszönhetően pedig Románia ma a szükségletei 90%-át megtermeli magának – mondta lapunknak Antal Lóránt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az országnak van saját nukleáris erőműve, illetve a jövőben is fognak befektetéseket eszközölni ilyen célokra.
Antal Lóránt stockholmi felszólalásában elmondta, hogy továbbra is fenntartja az ország, hogy a földgázt használja villamos energia előállítására, illetve, hogy az olcsó és tiszta energia előállítása a cél. Ez főként az ipari fogyasztók számára fontos. A szenátor az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol elindították az inflációcsökkentő programot, ami azt jelenti, hogy iparágakat nagyon komoly állami támogatásban részesítenek. Ez pedig elindított egy olyan folyamatot, hogy Európában működő gyártelepek bezártak, és átköltöztették ezeket Amerikába. Ha megnézzük ezt a programot és ennek a sikerességét, akkor vitathatatlanul szükséges az, hogy Európa is reagáljon a folyamatokra, indítson iparágakat támogató programokat, húzta alá Antal Lóránt. A szakpolitikus hozzátette, hogy az is szempont, amiért az Egyesült Államokba költöznek el egyes ipari vállalatok, mert ott nem olyan szigorúak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó jogszabályok, viszont azt is látni kell, hogy az elektromos áram is sokkal olcsóbb, utóbbi is egy nagyon vonzó tényező tud lenni, különösen a nagyipari fogyasztók esetében.
Ha túl erőszakos Európában a zöldátállás, annak igen súlyos következményei lehetnek, hiszen, ha minden fosszilis alapon működő erőművet bezárunk, akkor az elektromos áram napról napra drágább lesz, méghozzá olyan körülmények között, amikor már szinte mindenki belátta, hogy a villamosítás a jövő, illetve az életterünkben már most is szinte minden villamos árammal működik, mondta a szakpolitikus. A zöldátállás ezért is kell méltányos legyen, és nem csak az kell legyen az egyetlen szempont, hogy ezt minél gyorsabban elérjük.
Az európai megújuló erőforrások fórumán meghatározták azokat a törvényeket, amelyek szükségesek a megfelelő és méltányos zöldátálláshoz, illetve arról is beszéltek, hogy elengedhetetlen a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, korszerűsítése, hiszen vannak olyan országok, ahol a hálózat nem tudja feldolgozni a zöldenergia-források által megtermelt és betáplált energiát.
A zöldátállás első mérföldköve 2030, amikorra már 50%-kal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást. Sok ország esetében már most látszik, hogy nem tudja megfelelően tartani a tempót. Nem kell messze menni, itt van Románia példája. Az látszik ugyanis, hogy az olténiai és a hunyadi energetikai komplexum esetében ki kellene már vonni forgalomból a szénalapú erőműveket, továbbá az ország két napelemparkot is fel kellett volna építsen, Olténiában egy 800 és egy 600 megawatt kapacitásút. Ezek nemhogy nem valósultak meg, még az engedélyeztetési folyamatot sem tudták elkezdeni ezen napelemparkok esetében, ami azt jelenti, hogy komoly csúszásban vagyunk, mutatott rá Antal Lóránt. Ezért is kérhette az energiaügyi miniszter október végén Brüsszelben azt, hogy Románia esetében két-három évvel halasszák el a céldátumokat, hiszen világosan látszik, hogy kivitelezési szempontból nem tudtuk tartani a lépést. Az viszont egy felülírhatatlan elv kellene legyen, hogy semmilyen villamosenergia-előállítási megoldást nem szabad addig megállítani, amíg nem teszünk valamilyen más termelő kapacitást a helyébe, nyomatékosította a szakpolitikus. Összességében nézve a zöldátállást, ez egy nagy vállalása az Európai Uniónak, arra a kérdésre viszont, hogy mikor és mi lesz belőle, egyelőre senki nem tud válaszolni.
