Az előző évekhez hasonlóan a Gyulafehérvári Caritas Szent Ágnes rehabilitációs központja 2023-ban is különleges programokat kínált a koraszülött, autizmussal vagy fogyatékkal élő gyerekeket nevelő szülők, családorvosok, gyógypedagógusok, pszichológusok és sérült gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára. A hagyományokhoz híven érzékenyítő programokra, műhelymunka-sorozatra, családi napra, valamint a koraszülöttség és a fogyatékkal élők világnapjának a megünneplésére is sor került. Újdonság volt a Képcserés kommunikációs rendszer elnevezésű képzés, amelyet elmélyítő jellegű műhelymunkák követtek.
Képcserés kommunikációs rendszer
PECS, azaz Picture Exchange Communication System a neve annak a képzésnek, amelyet a Szent Ágnes rehabilitációs központ szakemberei a Pyramid Educational Consultants céggel közösen szerveztek a marosvásárhelyi Caritas Házban szeptember 22-23-án. A műhelymunkával összekötött előadást Lili Covaci autonóm szakpszichológus, magatartáselemző és PECS-tanácsadó tartotta.
Az alternatív kommunikációs módszert dr. Andrew S. Bondy és Lori Frost dolgozták ki a nyolcvanas évek végén olyan autizmussal élők számára, akik egyáltalán nem vagy alig beszéltek. A képcserés kommunikációs rendszer célja, hogy hatékony kommunikációt alakítson ki az autista vagy eltérő fejlődésű, kommunikációs nehézségekkel küzdő egyén és környezete között. Ehhez piktogramokat, képkártyákat használ, amelyek tárgyat, cselekvést vagy fogalmat ábrázolnak. A lap alján egy-két szó írja le a kártya tartalmát.
A piktogramok egy hatlépcsős folyamaton viszik át az autista vagy eltérő fejlődésű személyt, aki ez idő alatt játékosan, szinte észrevétlenül tanulja meg kifejezni vágyait, érzelmeit, gondolatait. Megtapasztalhatja például, hogy valódi almát kap, ha kérését az almát ábrázoló képkártyával jelzi. Megtanulhat kommunikációt kezdeményezni akár idegen személyekkel is, továbbá képkártyák között válogatni, és választásai révén tudatosan kifejezésre juttatni vágyait. A piktogramok egymás mellé helyezése által mondatokat alkothat, amelyeket később jelzőkkel, határozószókkal egészíthet ki képkártyák formájában. Végül olyan kérdésekre is megtanulhat a kártyák segítségével válaszolni, mint: „Mit szeretnél?”; „Mit látsz?”; „Mit hallasz?”; „Mit érzel?”.
A kétnapos tanfolyamon olyan, fejlesztésben dolgozó szakemberek vettek részt, akik munkájuk során autista, eltérő fejlődésű vagy kommunikációs problémákkal küszködő gyerekekkel lépnek kapcsolatba.
Az átlagos beszédfejlődéstől a megkésett beszédfejlődésig
A műhelymunka-sorozat első előadását Mezei Borbála, a Gyulafehérvári Caritas gyógypedagógusa tartotta szeptember végén, amit szakmai gyakorlat és tapasztalatmegosztó beszélgetések követtek.
A szakember piramis formájában ábrázolta a beszéd előrehaladásának lépcsőzetes szakaszait a tipikusan fejlődő 0-6 éves gyerekeknél, hogy ezt viszonyítási alapként állíthassa az eltérő fejlődésű gyerekekkel dolgozó szakemberek és orvosok elé a felmérés, illetve a pontos diagnózis felállítása érdekében. Az autizmussal vagy más sérültséggel élő gyerekeknél ugyanis a megkésett beszéd – amely, akár egy jéghegy csúcsa, mélyben húzódó komoly problémák eshetőségére hívja fel a szülők, orvosok és pedagógusok figyelmét – éppen a tipikus kommunikáció valamely szakaszában vagy szakaszaiban bekövetkezett hiányra, elakadásra, sérültségre utal.
A gyógypedagógus elmondta, az anya–gyerek kommunikáció már az anyaméhben elkezdődik, a baba megismeri édesanyja hangját, hozzászokik a szavaihoz, a hanghordozásához. Egyéves kor előtt a tipikusan fejlődő gyerekeknél felfedezhetők a nonverbális kommunikáció jelei, az úgynevezett beszédet megelőző készségek, mint például az, hogy a kicsi reagál a környezetére, viszonyul az emberekhez, akik beszélnek hozzá; viszonozza a felé irányuló kapcsolatteremtési kezdeményezést; képes a figyelmét hosszabb ideig fenntartani; tud másokkal közösen figyelni; rendeltetésük szerint és korának megfelelően játszik a játékokkal; megérti az egyszerű szavakat, utasításokat; tudatosan ad ki hangokat; képes az utánzásra; tud nonverbálisan kommunikálni; képes kapcsolatteremtést kezdeményezni.
Ezek után Mezei Borbála felsorolta a megkésett beszédfejlődés jellemzőit. Ezek között említette például azt, amikor a 0-1 éves kisbaba keveset gügyög, akkor is mindig ugyanúgy; ha nincs különbség az általa kiadott hangok között; ha nem érdekli őt a körülötte lévők beszéde. Az expresszív nyelvi funkciók időbeni elmaradására utal, ha az 1-5 éves kisgyerek első szavainak kiejtése helytelen; a hosszú szavakat nem tudja kimondani, csak azok elejét ejti ki; ha szókincse csupán 3 évesen kezd el gyarapodni, és akkor sem jelentős mértékben; illetve ha 4-5 éves koráig csak két-három szavas mondatokban képes beszélni. Minthogy az eseményen eltérő fejlődésű gyerekeket nevelő szülők, gyógypedagógusok és segítő szakmában dolgozó szakemberek egyaránt részt vettek, a gyógypedagógus mindkét csoport képviselőit tanácsokkal látta el arra vonatkozóan, hogy mi a teendő szülőként, szakemberként a fenti jelek észlelésekor.
A szenzoros, szenzomotoros integráció szerepe az idegrendszer és a személyiség alakulásában
Az október 25-i műhelymunka kiemelt témái az idegrendszer és annak fejlődése, a szenzoros integráció szerepe, a problematikus szenzoros integráció következményei, a szenzoros integrációs terápiák voltak. A Palotás Hajnal pszichológus vezette műhelymunkán szülők és érdeklődők vettek részt, akik szerettek volna többet megtudni a kisgyermekek egészséges, illetve eltérő fejlődésének témaköréről.
A szakember elsősorban az édesanya és a kisgyerek közötti egészséges kapcsolat fontosságára hívta föl a figyelmet. Elmondta: kiemelten fontos, hogy az édesanya szeretetteljes jelenléttel figyeljen kicsinyére, törekedjen a megismerésére, felfigyeljen annak érzékenységeire, próbálja olvasni a viselkedését, lásson tovább a kicsi viselkedésbeli megnyilvánulásainál, és kérje szakember segítségét a gyerekneveléshez, az egészséges anya–gyerek kapcsolat kialakításához, formálásához és megőrzéséhez, valamint a kiégés megelőzéséhez.
Minthogy a műhelymunka egyik fő témája az autizmus volt és annak korai jelei, a szakember a pszichológus szemszögéből láttatta a szülőkkel a témát. Elmondta, hogy a gyerekek fejlődő idegrendszere különösen érzékeny, főleg a korai években, és a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás által érzékelik a világot, ezen észleléseket dolgozzák fel, építik be önmagukba, és az így szerzett tapasztalatok által látják a világot. Éppen ezért fontos, hogy a szülő ingergazdag környezetet biztosítson számára, és minél több olyan helyzetet kínáljon fel neki, amely stimulálja az érzékszerveit. Elengedhetetlen, hogy a szülő a gyermeke mellett legyen ezen észlelési folyamatokban, visszajelezzen számára, megerősítse vagy szükség esetén szabályozza a viselkedését.
De nem minden gyerek igényli egyforma mértékben az ingergazdag környezetet. Van olyan autizmussal élő gyerek, aki rendkívül érzékeny a hangokra, és olyannyira zavarják a tipikusan fejlődő egyének számára normális zajok, zörejek, hanghatások, hogy kénytelen befogni a fülét, vagy más, a szülő számára érthetetlen viselkedésben megnyilvánulni. A szülő figyelme és jelenléte éppen azért fontos, hogy felismerje, ha kisgyermeke másként viselkedik. Ezáltal kialakulhat benne az igény kisgyermeke megnyilvánulásainak és az azokat kiváltó belső folyamatoknak a megértésére, és szükség esetén szakember tanácsának kikérésére.
Az autizmus korai jelei, az eltérő fejlődés fogalma, az autizmus diagnózisa, a szenzoros, szenzomotoros integráció szerepe az idegrendszer és a személyiség alakulásában címmel szerveztek műhelymunkát családorvosok és segítő szakemberek számára november elején, ahol Palotás Hajnal pszichológus, Mezei Borbála gyógypedagógus és dr. Száva Iringó gyermekpszichiáter az autizmus korai jeleiről, az eltérő fejlődés fogalmáról, az autizmus diagnózisáról, a szakemberek közötti együttműködés fontosságáról és lehetőségeiről beszélgettek a részt vevő családorvosokkal és segítő szakemberekkel.
Palotás Hajnal pszichológus érzékszervi megtapasztalások útján mutatta meg a családorvosoknak és segítő szakembereknek az idegrendszer érzékeny működését, és játékos tapasztalatszerzés által az egymásra gyakorolt fizikai, lelki és mentális hatásokat.
Mezei Borbála ismertette a gyerekek tipikus fejlődési útját, ezzel párhuzamosan pedig az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek eltérő fejlődésének jeleit. Három fő területet emelt ki – szociális készségek, kölcsönös kommunikációs, rugalmas játék, gondolkodás és viselkedés –, amelyek esetében szembeötlő különbségek vannak az átlagos és az eltérő fejlődésű gyerekek között. A mássággal élő gyerekek esetében nem csupán e három területet érintő gondolkodás, beszéd és viselkedés eltérő, hanem a megtapasztalt ingerekre adott válaszreakciók is.
Autizmus esetén, 12 hónapos korig, olyan társas érintkezési nehézségek léphetnek fel, mint például: a baba nem igényli a társas rutinokat, a közös játékokat, nem keresi, nem tartja fenn a szemkontaktust, nem fejezi ki érzelmeit a családtagok iránt, nem örül a családtagjainak, szereti, ha egyedül hagyják. Jellemző, hogy a kisgyereket jobban érdeklik a tárgyak, mint az emberek, keveset néz másokra, korlátozott a kifejezőkészsége, nem élvezi vagy érti a közös játékokat, kevés mozgásos utánzást végez, nem tudja értelmezni és befolyásolni mások viselkedését.
Kommunikációs nehézségek is adódhatnak: a kisgyerek egyáltalán nem vagy alig reagál a nevére, nem ad ki hangokat, nem osztja meg a figyelmét másokkal, például nem mutat tárgyakra, nem tudja kifejezni a kéréseit, nem reagál gesztusokra, beszéde megkésett vagy halandzsa minősége miatt érthetetlen.
A szülők tapasztalhatják, hogy gyermekük nem szereti, ha megérintik, túl sokszor vesz a szájába különféle tárgyakat, összerezzen az erős zaj- és fényhatásokra, ismétlődő a játéktevékenysége, vagy szokatlan tárgyak (például egy madzag) iránt érdeklődik. Jellemző bizonyos ételek elutasítása, félelem a zsúfolt helyeken, képtelen a tömegközlekedési eszközök használatára a gyerek számára túlságosan ingergazdag környezet miatt, a testkontaktus kerülése vagy annak túlzott keresése (csüngés).
Dr. Száva Iringó gyerekpszichiáter az autizmus lehetséges kiváltó okairól, a részletes kivizsgálás lépéseiről, a korai felismerés fontosságáról, az autizmus diagnosztizálásáról és a terápiás lehetőségekről beszélt. Kiemelte, hogy a diagnózis megállapítását hosszas folyamat előzi meg, és több szakember – köztük klinikai pszichológus és autizmusdiagnosztikában szakosodott gyógypedagógus – együttműködésére van szükség. A felmérési folyamat végén a diagnózis felállítása a gyerekpszichiáter feladata.
Családi nap
December 7-én azon családokkal ünnepeltek, akik eltérő fejlődésű gyerekeket nevelnek. Az alkalomra a Piros Orr Egyesületet és a Szent Ágnes rehabilitációs központot rendszeresen látogató családok mentek el, akik az előző évek hagyományos összejöveteleiről már ismerték egymást. Az egyik teremben közös éneklés zajlott Halmen Emese gitár- és Sipos Kata fuvolakíséretével. Muzsikájukat a gyerekek csörgő-zörgő-ütő hangszerek zenei aláfestésével egészítették ki. A közös zenélés és éneklés mellett festésre, rajzolásra és barkácsolásra is volt lehetőség. A szomszédos szobában labdafürdő és akadálypálya várta a mozgás örömére vágyó gyerekeket. Az idei program különlegessége két, nyugtató hatású fényekkel felszerelt, csendes szoba volt, ahová pihenni húzódhattak azok a gyerekek, akiknek érzékeny idegrendszerét esetleg túlingerelte a sokféle hanghatás és a társaság.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
