2021. augusztus 3., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Díjátadás a Múzeumok Éjszakáján – Delly Ferenc és Kőszegi Margit Örökös Tagság, Bioeel–Kemény-díj

2021. június 12-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is többrétűen bekapcsolódott a múzeumi eseménysorozatba. Tagjai a várbeli színpadon délelőtt és este is kiérdemelték a tapsot. A gálaest kiemelt figyelmet érdemelt. Amint az oldott hangú ünnepségen elhangzott, a Tompa Miklós Társulat elmúlt évadának legkiemelkedőbb színészi teljesítményéért járó Bioeel–Kemény-díjat az eddigi hagyományoktól eltérően nem a színház székhelyén, hanem a Marosvásárhelyen meghonosodó magyar nyelvű hivatásos színjátszás fontos helyszínén, a várban adták át.

A színházalapítók egyike, báró Kemény János emlékére elnevezett díjat – ami a pénzjutalom mellett Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikájával jár – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Bioeel gyógyszergyártó cég anyagi támogatásával hozta létre. A hatodik alkalommal átadott idei díjat Henn János színművész kapta.

A színház fennállásának 75. évfordulója alkalmából az intézmény létrehozta az Örökös Tagság kitüntetést, amely Delly Ferenc, valamint Kőszegi Margit nevét viseli. 2021-től kezdődően a társulat örökös tagokká avatja azokat az alkotó kollégáit, akik kiemelkedő munkásságukkal több évtizeden keresztül hozzájárultak a marosvásárhelyi és összmagyar színjátszás fejlődéséhez, művészi megújulásához. A múlt és a jelen összekapcsolásaként első alkalommal a címet a társulat jelenlegi életében is fontos szerepet betöltő két kiemelkedő színművész, Biluska Annamária és Makra Lajos kapták.

Az ünnepi gálán föllépett a Tompa Miklós Társulat színészzenekara, valamint a marosvásárhelyi Művészeti Líceum vonósnégyese. Zenei vezető: Zeno Apostolache Kiss. 

Örökös Tagság díjátadás a marosvásárhelyi vár színpadán: Biluska Annamária és Makra Lajos a Nemzeti Színház igazgatói, Gáspárik Attila (jobbra) és Keresztes Attila között  

Fotó: Bereczky Sándor


Biluska Annamária laudációja

1978-tól, negyvenhárom éve a Tompa Miklós Társulat színésze, huszonegy éven át társulati tagként, majd 1999-es nyugdíjazása után is aktív, állandó közreműködője maradva a társulatnak. Jelenleg is négy műsoron levő előadásunkban játszik. 

1963-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán, többek között Seprődi Kiss Attila, Darvas László évfolyamtársaként, valamint Tompa Miklós, Kovács György, Delly Ferenc, Gergely Géza, Kőműves Nagy Lajos tanítványaként. Diplomaszerzés után egy évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, az ezt követő kilenc évben Nagyváradon, majd 1973–1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1978-tól a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban lép fel. Kivételes, csupa kedély, vérbő színésznő, alakításait műfajtól függetlenül nagyfokú játékosság, könnyedség jellemzi. Egész lényéből sodró erő és természetes vidámság árad, ami pillanatok alatt magával ragad. Bár pályája során drámai szerepeket is játszott, örökké mosolygós természetéből fakadóan mégis valahogy a felhőtlen, vígjátéki szerepekhez, a végtelen játékossághoz kötjük munkásságát. Pedig bármilyen szerepet példátlan nyitottsággal fogad, maximális koncentrációval közelít a szerepéhez, rengeteg tapasztalata ellenére is kíváncsian figyeli akár a nála fiatalabb rendezők instrukcióit is. Munkája, partnerei és a színház iránt mindig alázatos alkotó, igazi csapatember – színpadon és színpadon kívül átjárja az élet szeretete, pezsgése. Számára a város és a színház maga a szeretett közönség, az ő közönsége, hisz évtizedek óta nincs olyan színházba járó, aki ne ismerné fel jellegzetes hangjáról.

Pályája során az erdélyi magyar színjátszás meghatározó rendezőivel dolgozott: Kovács György, Szabó József, Ruszt József, Kincses Elemér, Harag György, Tompa Gábor, Keresztes Attila, Anca Bradu. Legkedvesebb szerepei közé sorolja a Tévedések vígjátékának ikerszolgáját, a süket vénasszonyt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-ben, Warrennét, Násztyát az Éjjeli menedékhelyben, a bírónét a Sári bíróban, a Marosvásárhelyen bemutatott Méhes György-sorozat főszerepeit, Matildét a Kaviár és lencsében. Jelenleg a Nyugalom, a Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan, a Hedda Gabler és a Nóra című előadásainkban látható. 

Sziporkázó temperamentuma, korát meghazudtoló aktivitása – mind a színpadon, mind a magánéletben –, kifogyhatatlan játékossága, és nem utolsósorban az 58 évnyi, több mint száz szerepet számláló életműve méltóvá teszi az Örökös Tagság kitüntetésre. 

A Tompa Miklós Társulat örökös tagja: Biluska Annamária.


Makra Lajos laudációja

62 éve van a színészi pályán, 80. évén túl is színjátszásunk meghatározó, aktív alakja. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzése után 1959-ben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházhoz szerződik. A szülővárosa színházában töltött 39 évéből három évig az intézmény igazgatója is volt. 1998-tól átszerződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatához, amelynek máig is aktív művésze. 

Olyan kiemelkedő rendezőkkel dolgozott pályája során, mint Taub János, Josan Emil, Szabó Lajos, Anatol Constantin, Laurian Oniga, Árkosi Árpád, Victor Ioan Frunză, Barabás Olga, Tompa Gábor, Keresztes Attila. 

Fegyelmezett színész, kiváló jellemábrázoló képességgel, akit a szakma az első pillanattól fogva a vérbeli komédiások egyikének titulált, miközben számára a szerepformálás alapos tudást, felkészültséget, mérhetetlen komolyságot és igényességet jelent. Belülről építkező színész, aki örökösen az „emberit” keresi környezete minden megnyilvánulásában, hogy aztán az emberből életre kelthesse a szerepet. Olyan színész, aki nem szereti a színpadon az egyedüllétet, aki keresi a közös játékot, aki a kapcsolatokra épít, szem előtt tartja az összjátékot, a csapatmunkát, és ha lehet, szerepeibe belopja sziporkázó egyéni humorát.

Pályája során mindvégig képes volt megújulni, magáévá tenni a mindenkori kortárs színházi esztétikát. Legutóbb játszott szerepeiben, A játszma vége Naggjában és a Sirály Szorinjában szinte megbabonázza a nézőt, egyszerre melengeti a lelkét, csalogatja könnyeit. Nem tudjuk levenni róla a szemünket akkor sem, ha épp nem ő van a középpontban – páratlan energiáival és koncentrációjával nem engedi el a nézőt egyetlen pillanatig sem.

Az erdélyi magyar (és az összmagyar) színjátszás egyik nagy öregje, akitől az évtizedek során pályakezdő színészek hada leshette el a színészmesterség fortélyait, a fegyelmet és az alázatot. Mindmáig a színpadon tanítja fiatalabb kollégáit. Példakép és mester egyben, a szó legnemesebb értelmében.

A Tompa Miklós Társulat örökös tagja: Makra Lajos.