Az Európai Unió tagországai közül Románia szedi be a legtöbb adót a minimálbér után. A dolgozók pénzének közel felét, 40,85%-át nyeli el az államkassza. A térségünkben lévő más országok kormányai kevésbé pénzéhesek. Szlovákiában 17,88 százalék, Bulgáriában 22,4, Lengyelországban 29,29, Magyarországon 33,5% a minimálbérre kivetett adó.
Július 1-jétől 400 lejjel növelik a minimálbért Romániában, de ekkora adókulcs mellett ebből a dolgozók csupán 242 lejt kapnak majd kézhez, ami a jelenlegi infláció mellett nem sokat javít a gazdasági helyzetükön.
És bár Európa-szinten a munkára kivetett adó Romániában az egyik legmagasabb, a miniszterelnök mégsem kezdeményezi a csökkentését, ugyanis azzal „térdre kényszerítené az országot”.
Az economica.net szerint a miniszterelnök kifejtette, hogy a minimálbér adójának csökkentésére irányuló intézkedések hatalmas kockázatokat rejtenek. „Nem vinném bele Romániát egy kalandba, miután a kormányban lévő kollégáimmal együtt dolgoztam a makrogazdasági stabilitás megteremtésén.” Hozzátette, a kormány megpróbál majd egy olyan rendszert kidolgozni, amely az alacsony jövedelműek számára kedvezményeket biztosít.
De nem csak az adók a legmagasabbak Romániában. Itt a legnagyobb az adócsalás mértéke is az Európai Unió szintjén. Pénzügyi szakértők, közgazdászok szerint hiányzik az adóbehajtási fegyelem. Országunk a kereskedelmi tranzakciók kifizetésében is a sor végén van, az adók időben való befizetése is nagy problémát jelent. A Világbank Románia számára megfogalmazott ajánlásában szerepel: elég fejlett az ország gazdasága ahhoz, hogy bevezesse a progresszív adózást, viszont ennek érdekében – legalábbis eddig – egyik párt sem tett semmit. A jelenlegi kormányfő és pártja a koalícióban többször szorgalmazta ezt, de a liberálisok ellenállásába ütközött. És ütközik ma is.
A minap jelentették be, hogy átszervezik az országos adóhatóságot, ami a pénzügyminiszter szerint „új szintre emeli az adócsalás elleni küzdelmet, és növeli a behajtás hatékonyságát”. A tárcavezető által emlegetett „behajtásokat” beruházásokra, egészségügyi szolgáltatásokra fordítanák, ugyanis „nem maradhat a feketegazdaságban”.
A költségvetési deficit csökkentése érdekében a kormány az állami költségek csökkentését ígérte. Ennek ellenére az adóhatóság (ANAF) tevékenységének megszervezéséről és működéséről szóló kormányhatározatot módosító határozat értelmében 220 adóellenőri állás létrehozásával 22.507-re növelik az intézmény és az alárendeltségében működő struktúrák munkahelyeinek számát.
A magas adókat a dánok például nem érzik tehernek, az ország jövőjébe való befektetésnek tekintik a befizetést, amiért cserébe magas színvonalú közszolgáltatásokat kapnak. Ugyanígy látják Ausztriában is. Úgy tekintenek a befizetésre, mint az ország és a társadalom közös jövőjébe való befektetésre. A magas adókkal együtt a 2023-as World Happiness Report szerint Dánia már negyedik éve a világ legboldogabb országa.
Az olyan kelet- és délkelet-európai országok, mint Románia, Bulgária és Bosznia-Hercegovina, amelyek még mindig fejlesztik infrastruktúrájukat és gazdaságukat, az alacsonyabb adókkal vonzzák a külföldi befektetéseket. Az elmúlt hónapokban Románia megpróbálta emelni a szoftverágazatban dolgozókra kivetett adót, illetve meg akarta szüntetni az építőipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban dolgozók egészségbiztosítási adómentességét, hogy növeljék az adókból származó bevételeket.
Ha hozzáadjuk, hogy országunkban a legmagasabb az iskolaelhagyás, itt van a legtöbb kiskorú leányanya, hogy az EU egyik legszegényebb országa, akkor tényleg talál rá a címke: a legek legje.
