A lakosság hajlandóságán múlik, hogy elérjük-e a kívánt átoltottsági arányt

Az elhalálozástól és a súlyos lefolyástól százszázalékban megvéd az oltás

Az utóbbi másfél-két hétben csökkenni látszik a hivatalosan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, eközben a kórházban ápolt, valamint az intenzív terápiás ellátásra szoruló páciensek számának tekintetében újabb és újabb csúcsok dőltek meg, a tavaly őszi, napi tízezres esetszám idején sem volt ennyi súlyos beteg. Ugyanakkor az oltóanyag-ellátás egyre gördülékenyebb, az elkövetkező négy-öt hónap kihívása az lesz, hogy beoltatják-e elegen magukat ahhoz, hogy szeptemberre elérjük a kívánt hatvan-hetven százalékos átoltottsági arányt. A járványügyi helyzet alakulásáról, valamint az oltási kampányról dr. Vass Levente szakpolitikussal, egészségügyi államtitkárral beszélgettünk.  

– Az utóbbi másfél-két hétben csökkenő tendenciát mutatnak a naponta jelentett esetszámok, miközben az elvégzett tesztek száma nem esett vissza jelentősen. Ez azt jelenti, hogy visszavonulóban van a koronavírus-járvány harmadik hulláma?

– Az a tény, hogy visszaesést mutatnak az elvégzett tesztek nyomán kiszűrt napi esetszámok, azzal is összefüggésbe hozható, hogy másfél héttel ezelőtt lehűlés köszöntött be, ami a járvány harmadik hullámának a növekedését a természet erejével is fékezte, hiszen a tavaszra jellemző meleg helyett az embereket otthonmaradásra ösztönző, a közösségi tereket kiürítő időjárás volt. Ennek eredményeképpen kissé csalóka a jelenlegi esetszámcsökkenés, a valós helyzetet az intenzív terápiás ellátásra szoruló páciensek száma, valamint a napi elhalálozási adatok tükrözik. Valószínűsíthetően az esetek száma az elkövetkező két hétben még növekedni fog, az idő felmelegedésével előfordulhat, hogy a jelenlegi javuló tendencia ismét emelkedő fázisba lendül át. Erre rátevődhet az is, hogy az ortodox húsvét alkalmával magasabb lesz a találkozások száma, és ha az emberek nem tartják be a járványügyi szabályokat, az újabb két hétig növelheti a hullám emelkedő ívét. Összességében nézve, azt mondanám az olvasóknak, hogy négy hétig még számíthatunk az esetszámok növekedésére, majd a harmadik hullám platófázisába érünk. Az intenzív terápiás osztályokon kezelt súlyos betegek magas száma egyértelműen arra utal, hogy jelenleg is jóval magasabb a fertőzöttek valós száma, mint ami a napi jelentésekből kiderül, sokan végeznek otthon gyorstesztet, viszont nem jelentik az esetleges pozitív eredményt, így az nem kerül be a hivatalos statisztikákba.

– Ilyen körülmények között helyt-álló az a központi sajtóban elhangzott kijelentés, miszerint a napi új fertőzöttek valós száma 18–20 ezerre tehető?

– Ha összehasonlítjuk a harmadik hullámot a másodikkal, és azzal is számolunk, hogy a vírusnak az elmúlt évben különböző mutációi alakultak ki, olyan domináns vírusvariáns fertőz most, ami sokkal több esetben eredményez súlyosabb lefolyású betegséget, azt láthatjuk, hogy a második hullámban, amikor napi tízezres esetszámról beszéltünk, az elhalálozások száma alacsonyabb volt, mint jelenleg. A hűvös időjárás beálltát megelőző időszak esetszámát tekintve a napi 18 ezer fertőzött reálisnak mondható. Az össztesztelési számból is erre következtethetünk, tekintettel arra, hogy például a Kolozs és a Buzău megyében végzett tesztek száma között, lakosságarányosan nézve, tízszeres különbség van, tehát összlakossági szinten valószínű, hogy sokkal nagyobb az esetszám az országban, mint amit a naponta jelentett számok mutatnak. Bár a harmadik hullám súlyosabb, mint a második volt, ezt azért nem érzi a lakosság, mert az egészségügyi rendszer jobban fel van készülve, rendelkezik már az előző hullámok tapasztalataival, illetve növeltük az intenzív terápiás ágyak számát. A miniszterelnök az elmúlt héten a közegészségügyi igazgatóságok vezetőivel tartott megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy az 1600, koronavírusos betegek számára fenntartott intenzív terápiás ágyszámot tovább kell növelni, körülbelül kétezerig, hiszen arra számítunk, hogy az elhalálozások, valamint a súlyos esetek száma az elkövetkező időben még olyan körülmények között is növekedni fog, amikor mindenki azt látja a híradásokban, hogy a diagnosztizált napi esetszám csökken. Az intenzív terápiás ágyszám kapcsán azt kell tudni, hogy Románia mintegy 4220 ilyen ággyal rendelkezik, ebből a járvány elején körülbelül 1200–1300 volt fenntartva a koronavírussal fertőzötteknek, most viszont már 1600 felett van ez a szám. Az 1600 ágy sokkal jobban fel van szerelve, mint ahogy ezelőtt egy évvel, és még körülbelül négy-ötszáz ágy átmeneti megoldásként átalakítható intenzív terápiás ággyá.

– Mennyire reálisak a kormány által júniusra tervezett nyitóintézkedések?

– Az oltási kampány előrehaladtával valószínűleg május végére elérjük a 30–35 százalékos átoltottsági arányt. A meleg időjárás beköszöntének, valamint az egészségügyi rendszer harmadik hullámban való helytállásának köszönhetően sokkal nagyobb eséllyel helyezhet kilátásba lazító intézkedéseket a politikum. Azonban az, hogy nyaralhatunk-e nyugodtan a nyáron, illetve hogyan tudunk a szeptemberi iskolakezdésre készülni, miként tudjuk majd kezelni az ősszel esedékes negyedik hullámot, azt elsősorban az átoltottsági szint fogja meghatározni.

– Románia az oltási kampány elkezdését követő időszakban az Európai Unió tagállamainak élvonalában volt a beoltottak számát illetően, az utóbbi időben azonban mind hátrább kerülünk az európai rangsorban. Mi ennek az oka?

– Mindenik európai országnak az volt a fő célja, hogy a tavaszi hullámra elérje a körülbelül 20 százalékos átoltottsági arányt, illetve majd a 60–70 százalékosat az őszi, szeptemberre időzített negyedik hullám megjelenéséig. Az oltási kampány kezdetekor Románia, más országokkal ellentétben, két fontos döntést hozott: elsőként azt, hogy minél gyorsabban beoltja az élvonalban dolgozó, kockázatnak kitett egészségügyi személyzetet. A második pedig, hogy mindig félreteszi a második adag oltóanyagot, hogy bármi is történik, aki megkapta az első dózist, megkaphassa a másodikat is. Románia januárban, az első fázisban lakosságarányosan az első két-három ország között volt mind az első, mind a második beadott adag oltás számának tekintetében. A második fázisban világosan látszik, hogy a többi európai állam többsége sokkal több pénzt költ az egészségügyre, sokkal nagyobb erőforrással rendelkeznek, amikor az egészségügy további támogatását kell adminisztratívan megoldani. A nyugati uniós tagállamok többsége – de Magyarország is – később kezdett, viszont sokkal szervezettebbek, így behozták a lemaradást. Ráadásul több ország a közös uniós kereten kívül is beszerzett oltóanyagot.

Jelenleg Románia kezd elmaradni a többi európai országtól, lakosságarányosan az unióban kb. 6.-ok vagyunk a második adag oltást is megkapott emberek számát, és mindössze 25.-ek az első adag vakcinával beoltottak számát illetően. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy április végére, május közepére az oltóanyag-ellátással kapcsolatos nehézségek megoldódnak, mindenki számára elérhető lesz a vakcina, április-májusban kétszáz olyan oltóközpont nyílik országszerte, ahol elsősorban a Pfizer oltóanyagával oltanak. A továbbiakban tehát a lakosság hozzáállásán múlik a dolog, az lesz a kérdés, hogy beoltatják-e elegen magukat, hogy szeptemberre elérjük a hatvan-hetven százalékos átoltottsággal a nyájimmunitást. Sajnos az utóbbi egy-két hét adatai azt mutatják, hogy drasztikusan csökkent az oltásra bejelentkezők száma, és meg vagyok győződve, hogy az utóbbi két-három hónapban tapasztalt nehézkes bejelentkezés miatt nem az oltástól, hanem az oltásra való bejelentkezéstől ment el az emberek kedve. Április végétől, május közepétől azonban előreláthatólag sokkal egyszerűbb lesz a bejelentkezés, és a következő négy-öt hónapnak a kihívása az lesz, hogy akad-e elég ember, aki be akarja oltatni magát.  Amennyiben, szolidaritást vállalva, sikerül elérni a hatvan-hetven százalékos átoltottsági arányt, akkor a lakosság fennmaradó harminc százalékát is meg tudjuk védeni az őszi negyedik hullámban a súlyos megbetegedéstől.

– Az Országos Közegészségügyi Intézet múlt heti tájékoztatása szerint Romániában az oltási kampány december 27-ei kezdetétől április 11-éig 18.630, a koronavírus elleni oltás első dózisával beoltott személynek (az először immunizáltak 0,81 százalékának) lett pozitív a koronavírustesztje, a második dózis beadását követően 2983 személy (a mindkét dózissal immunizáltak 0,21%-a) fertőződött meg. Sokan arra hivatkozva utasítják el a vakcinát, hogy fölösleges, ha úgyis megfertőződhet a beoltott személy.

– Az oltás a fertőzés ellen csak 97-98 százalékban véd, viszont a súlyos lefolyású megbetegedéstől, az azt követő hosszan tartó, de esetleg életre szóló tüdő- vagy egyéb szervi károsodástól, illetve a betegség okozta elhalálozástól százszázalékosan megvédi azokat, akik beadatták.  

Romániában tizennyolcezer olyan eset van a 2,5–3 millióból, amikor az oltást követően fertőződtek meg az emberek. A statisztikák alapján a tizennyolcezer eset harminc százalékánál az első adag beadását követő kilenc nap alatt igazolták a fertőzést. Tehát előfordulhat, hogy a szóban forgó személyek már az oltás pillanatában fertőzöttek voltak, vagy pedig közvetlenül utána fertőződtek meg.Tudni kell, hogy hiába kapja meg valaki az oltás első dózisát, az első tizenkét napon a védőhatásnak még a csírája sem jelentkezik. A következő harminc százalékhoz tartozó személyek az első adag oltást követő kilenc–tizennyolcadik nap közötti időszakban fertőződtek meg, ekkor már az oltás kezd hatni, viszont még messze áll attól, hogy teljes erejével védje az illetőt, hiszen a ráoltás még nem történt meg. Ez a két kategória hatvan százalékot tesz ki, tehát több mint fele az oltást követő fertőződéseknek akkor történt, amikor még esély sem volt arra, hogy az oltóanyagnak köszönhetően kialakuljon a védekezés. Az újabb harminc–harmincöt százaléka a fertőzéseknek a következő kilenc nap, tehát az első adag vakcinát követő 27 napon belül történt, amikor már megvolt ugyan a ráoltás a 21. napon, de a maximális védettséget csupán az első adagtól számított 30–31. napon éri el az egyén az eddigi tudományos ismeretek szerint. A ráoltástól számított tizedik naptól számít védettnek a beoltott. A statisztikákból tehát egyértelműen az derül ki, hogy az érintettek túlnyomó többsége az első adag oltástól számított harminc napon belül fertőződött meg.  

– Az utóbbi időben számos aggasztó hír látott napvilágot világszerte az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban, sokan, akik amúgy beoltatnák magukat, nem merik elfogadni ezt a vakcinát, inkább várnak, amíg sorra kerülnek egy másik oltóanyagra. Akadnak olyanok is, akik megkapták az első adag AstraZenecát, viszont az állítólagos mellékhatásokról szóló hírek hallatán tanácstalanok, hogy merjék-e vállalni a második dózist. Van-e valós veszély?

– Ez az Európai Unió által támogatott brit gyártású oltóanyag, Nagy-Britanniában a beoltottak hetven-nyolcvan százalékát ezzel immunizálták, és világviszonylatban harmadik helyen állnak az átoltottsági arány tekintetében. Ha a britek megbíztak benne, mi is megbízhatunk. Az EU-ban jelenleg csak Dánia vonta ki forgalomból az AstraZeneca védőoltását, és a dán hatóság is csupán kommunikációs szempontok miatt döntött így. A több millió esetszámra számított néhány trombózisos eset – amely továbbra sem hozható egyértelműen összefüggésbe az oltással – annyit érdemel csupán, amit meg is tett az Európai Gyógyszerügynökség: kötelezte a gyártó céget, hogy a kockázati listára tájékoztatási céllal felvezesse a trombózis, embólia esetleges megjelenését az oltás következtében. Romániában egyetlen trombózisos esetet sem jelentettek az AstraZenecával való oltást követően, tehát az összes elérhető adat ismeretében nyugodtan kijelenthetjük, hogy biztonságosan olthatunk az AstraZenecával. Összehasonlításképpen megjegyzem, hogy az aszpirin szedése gyakrabban okoz gyomorfekélyt, mint az AstraZeneca oltása trombózist. Ennek fényében mérlegeljünk.