A közösség épülése, gyarapodása a cél

Beiktatták a Szabadság utcai gyülekezet új lelkészét

Vasárnap ünnepi istentisztelet keretében iktatták be Les Zoltánt a marosvásárhelyi Szabadság utcai református egyházközség lelkészévé. Az igét Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese, majd a beiktatott lelkész hirdette. Az új lelkészt az egyházmegye lelkipásztorai, gondnokai, a gyülekezet tagjai, kórusa, dr. Vass Levente, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke köszöntötte, Isten áldásával eredményes munkát kívánva neki.

Öröm és hálaadás 

Jakab István esperes igehirdetését a János evangéliumának 3. fejezetének 29. versére alapozta: „Akié a menyasszony, az a vőlegény: a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az öröm most beteljesült”. Az igevers két mondatában benne foglaltatik mindaz, ami a keresztény egyházban szolgálók életét kell jellemezze. Benne van a lelkipásztori szolgálat lényege. 

Néhány hónapja a gyülekezet szomorúan vette tudomásul, hogy a lelkipásztor család – Dénes Előd és Katinka – más gyülekezetbe kapott meghívást. Sokukban felmerült a kérdés, hogy hogyan tovább, kit rendel az Úr a Szabadság utcai gyülekezetnek. A hívek imádsága meghallgatásra talált, elérkezett az öröm és hálaadás pillanata, az új lelkész beiktatása. Ki a menyasszony? – tette fel a kérdést az esperes. Isten megváltott népe. A vőlegény Jézus Krisztus, a megváltónk. Akik együtt vagyunk, a vőlegénynek, Jézus Krisztusnak a megváltott közössége vagyunk. A vőlegény barátja pedig örül, hogy hallja a vőlegény hangját, akinek öröme beteljesült. Az ige üzenetével az esperes azt kívánta a gyülekezet új lelkipásztorának, hogy sok öröme legyen, hogy hallja a vőlegény hangját, hogy nyilvánvaló legyen a menyasszony és a vőlegény, azaz a gyülekezet és Jézus Krisztus találkozása, a közösség épülése, gyarapodása.

A prédikáció után Jakab István esperes Les Zoltánt beiktatta a Szabadság utcai gyülekezet lelkipásztori tisztségébe. A gyülekezetet arra kérte, hogy tanítását, intését és útmutatását fogadja szeretettel, és imádkozzék, hogy munkáját Isten dicsőségére és az anyaszentegyház javára végezhesse. 

Ebben a gyülekezetben mindenki megtalálja a helyét

A beiktatási ceremónia megható pillanata volt, amikor a Maros-Mezőségi Egyházmegye palástos lelkészei, a más felekezetek jelen levő lelkészei egy-egy igeverssel áldották meg Les Zoltán újonnan beiktatott lelkipásztort. 

Ezt követően Les Zoltán találóan Pál apostol rómaiakhoz írt levele 12. részének 3-8. versét idézte: A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint...

A felolvasott igéből a gyülekezeti munkás, a vezető és a gyülekezeti tag egyaránt kap tanácsot, támogatást és biztatást. A bölcs intés minden gyülekezeti taghoz szól, a lelkészhez is. Mindazzal, amit tesz, nem csak igehirdetőként, hanem egész életével, minél jobban kell szolgálja azt az ügyet, amelyre elhívást kapott. – Mindazt a munkát, amit Isten ránk bízott, tisztességgel végezzük! – fogalmazott a lelkész, majd feltette a kérdést: mikor hiteles egy lelkész? Ha a híveivel nyájasan beszél, vagy ha mindenkinek a fejéhez vágja az igazságot, amit már megismert Isten igéjéből, ha nincsenek tévedései, ha minden esetben a jó döntést hozza, vagy ha palástolja saját tévedéseit, ha semmi kivetnivaló nincsen benne, sem a családjában? Pál apostol máshoz köti a hitelességet, ahhoz a kegyelemhez, amit ő is megtapasztalt, s amiben mindannyian részesülünk, ha megtapasztaltuk Isten feltétel nélküli szeretetét, aki hibáink, tökéletlenségünk ellenére is elfogad bennünket. Hitelesek akkor vagyunk, ha önmagunk vagyunk, de valójában csak akkor, ha kegyelem által élő önmagunk kerül előtérbe. A lelkész akkor hiteles, ha önmagának is prédikál. Az ige hallgatója akkor hiteles, ha önmagára nézve igaznak tartja az igehirdetését – fogalmazott a lelkipásztor. 

A gyülekezeti békesség és egyet-értés érdekében a páli intést ajánlotta szem előtt tartani: józanul gondolkodjon mindenki! Mindenki végezze azt, amire elhívta az Isten! A gyülekezet építése ne csak egy ember vagy egy csoport feladata legyen, hanem mindenki érezze, hogy feladata van a gyülekezetben. 

– Ha mind a 2300 gyülekezeti tag érzi, hogy a gyülekezet az övé, itt otthonra talál, itt feladatot kaphat. Induljunk közösen az úton, és keressük az Isten akaratát. Itt mindenki megtalálja a helyét, ha igazán keresi – fogalmazott Les Zoltán, aki erőt, kitartást és bölcsességet kért lelkipásztori munkájához. 

Bárócz Huba beszolgáló lelkész átadta Les Zoltánnak az egyházközség szimbólumait, a Bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét, majd Benedek Klára, az egyházközség gondnoka, Nagy Győző, a Maros-Mezőségi Egyházmegye gondnoka, Szabó László és Batizán Attila lelkészek, dr. Vass Levente parlamenti képviselő köszöntötte az új lelkészt és családját. Dávid Lajos nyugalmazott lelkipásztor, a gyülekezet építő lelkésze, esperes megható szavakkal elevenítette fel a kezdeti éveket, ahogyan áldozatos munkával épült a templom és erősödött a közösség. 

Az ünnepi istentisztelet záróakkordjaként a gyülekezet kórusa énekelt, és felcsendült a Himnusz.