A gyógyturizmus stratégiai ágazat

Fejlesztéseket szorgalmaz a balneoturisztikai klaszter

Létrehozásának ötödik évfordulóján kedden Marosvásárhelyen ülésezett a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter. A találkozó célja volt számba venni az eddigi eredményeket, és új projektötleteket megvitatni e fontos szektor fellendítése érdekében. A klaszter munkájáról Nicu Rădulescu, a Romániai Balneoturisztikai Patronátus elnöke, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács és a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter elnöke, Vajda Lajos, a balneoturisztikai klaszterek egyesületének képviselője és Mátyus Enikő, a klaszter menedzsere tájékoztatta a sajtót. 

A klaszternek katalizátorszerepe van 

Házigazdaként és a klaszter elnökeként Péter Ferenc elmondta, hogy a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter elsőként jött létre Romániában e szektorban, akkor, amikor még Szováta polgármestereként vállalta fel a balneoturizmus fellendítését. A hét megyét magába foglaló erdélyi központi régió a legnagyobb turisztikai és balneoturisztikai potenciállal rendelkező tájegység, ami kihívást kell jelentsen mindenki számára, aki szívügyének tekinti ennek az ágazatnak a fellendítését.

A klaszter katalizátorszerepet vállalt, annak érdekében, hogy a belneoturizmussal kapcsolatos elképzeléseket a jó mederbe terelje. Ebben a munkában a helyhatóságok és a patronátusok együttműködése igen fontos. A központi régióban 34 működő fürdőtelep van, de nagyon sok bázis az érdektelenség miatt tönkrement, és üzemképtelenné vált. E folyamat visszafordítása érdekében kell dolgozni a meghatározott stratégiák mentén. 

– Turizmusból meg lehetne élni a régióban, s reményeink szerint a klaszter olyan ötletekkel szolgál a kormányzatnak, ami a fejlesztés útját jelöli ki, hogy minél szebb üdülőtelepeink és hatékonyabb kezelőbázisaink legyenek a lakosság egészségének megőrzése érdekében – fogalmazott Péter Ferenc.

Őszinte együttműködés nélkül nem lesz előrelépés

Vajda Lajos, a Romániai Balneoturisztikai Klaszterek alelnöke hangsúlyozta, Románia balneoturisztikai potenciálját másként, komplexebb összefüggésekben, az egészségmegőrzés, a gyógyászat, a turizmus, a beruházások, a gyógyturizmusra szakosodott szakemberek képzésének perspektívájában kellene tárgyalni. A klaszter szerepe az lenne, hogy a különböző szereplők, az önkormányzatok, a kormányzat, a kutatók, a magánvállalkozók, az oktatók közötti együttműködést összehangolja. Ha ez az együttműködés nem jön létre, nem lesz nagyobb változás. Maradunk a panziók és az itt eltöltött éjszakák számlálásánál. 

– Többször hangsúlyoztam, hogy a lakosság egészsége a legfontosabb, s a következő száz évben az egészségmegőrzés lesz a legnagyobb országos terv. Jelenleg az egészség kapcsán csak a kórházi és gyógyszerellátásról beszélnek, holott az egészségmegőrzés a legfontosabb, amelyhez a balneoterápiás kezelések nagyban hozzájárulnak. Ezért a balneoturisztikai telepeknek kiemelt státust kellene biztosítani. Ha hosszú távon nem jön létre őszinte együttműködés a szereplők között, akkor nem lesz eredmény. Jelenleg Romániában e tekintetben hiányzik az együttműködés, a bizalom és az őszinteség, pedig Románia Európa-szerte a legnagyobb potenciállal rendelkező ország – mondta Vajda Lajos. 

Kilencven év alatt felére csökkent a gyógykezelési bázisok száma

Nicu Rădulescu, a Romániai Balneoturisztikai Patronátus elnöke, a beruházók képviselője elmondta, hogy Románia számára nagy esélyt jelenthet a balneoturizmus, ha fellendülne, nagy megtakarításokat könyvelhetne el az állami költségvetés, 5-10 százalékkal csökkennének a gyógyszerkiadások. 

– Valamikor a gyógyturizmus hozta Románia hírnevét. Elmondhatjuk, hogy ma feleannyi kezelőbázis van, mint 1930-ban. Elsőrangú telepeink voltak, mint Szováta. Például Előpatak teljesen eltűnt a „térképről”. Az, hogy az elmúlt évtizedekben nem tudtuk megőrizni gyógykezelési bázisainkat, sorozatos hibák következménye. De még mindig nem késő! Mindent megteszünk, nyomást gyakoroltunk annak érdekében, hogy megállítsuk a hanyatlási folyamatot, hogy a gyógyturizmus felfelé ívelő pályára kerüljön. Megszülettek az első eredmények, az alkalmazottaknak vakációs vouchereket osztottak ki, ami 20-25 százalékos bevételt jelentett a belneoturisztikai cégeknek, és ez újabb beruházásokat tesz lehetővé. Meg kell állapítanunk, hogy nagyon sokan nem ismerik a hazai gyógykezelési potenciált, nem is tudják, hol milyen betegségeket gyógyítanak. Tíz évre egymilliárd eurót bocsát rendelkezésünkre a kormány, ezt az összeget a 114-es rendelet szavatolja. Romániának vissza kell hódítania a gyógykezelési piacot, vissza kell szerezni az izraeli, a német és általában a nyugat-európai gyógyulni vágyók bizalmát, hogy minél többen igényeljék szolgáltatásainkat. Sőt, újabb piacok felé kell nyitni, mint Japán vagy a Közel-Kelet – állapította meg Nicu Rădulescu, aki pozitív és Románia számára is követendő példának hozta fel Magyarországot, ahol a húsz évre szóló Széchenyi-terv lehetővé tette a balneoturizmus fellendítését. 

– Úgy gondoljuk, hogy Marosvásárhely a legmegfelelőbb hely arra, hogy intelligens kezdeményezések szülessenek, hogy a romániai gyógyturizmus a nemzetgazdaság stratégiai fontosságú ágazatává válhasson – összegzett a patronátus elnöke.