2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Bár jó ideje Magyarországon él, ma is szívesen gondol vissza Marosvásárhelyen töltött gyerekkorára az immár 40 éves Mártonfi István, akinek hobbija életformává vált. A gombfocizást testvére baráti társaságában kedvelte meg, majd sajátította el minden csínját-bínját. 1995-ben, 14 évesen Tiszavasváriba került  középiskolába, ott versenyszerűen kezdett el játszani. Számos kiváló eredményt ért el a hazai és anyaországi, majd a nemzetközi színtéren: a többi közt egyéniben ifjúsági és felnőtt országos bajnok, országos csapatbajnok, majd egyéniben Európa-bajnok lett, csapatban világbajnoki címet nyert Románia színeiben, sőt kétszeres Bajnokok Ligája-győztes is volt Tiszavasvári együttesével az időközben szektorlabdára keresztelt sportágban.


Huszonhatodik éve élete része

– A járvány alaposan rányomta bélyegét az elmúlt évre. Mi a helyzet Önöknél?

– Nagyon nehezen lehet bármilyen versenyt megszervezni, mert nagyon szigorú előírások vannak érvényben, emiatt Magyarországon és világszerte is szinte minden versenyt töröltek vagy elhalasztottak 2020-ban: így az NB I-es, az NB II-es és az NB III-as csapatverseny-sorozatot is. Nemzetközi szinten 2020-ban Szovátán rendeztük volna meg a soron következő szektorlabda-Eb-t, de ezt is elhalasztottuk 2021-re. Reméljük, hogy a 2020-ra tervezett, viszont jövőre elhalasztott lisszaboni Világjátékokon (TAFISA) részt vehetünk.

– Hogyan került kapcsolatba a sportággal?

– Huszonhatodik éve életem része, nagyon sokat köszönhetek neki. Rengeteg sikerben volt részem, amelyekre büszke vagyok. Mindenképpen meg kell említsem azt, amikor 2014-ben Európa-bajnok lettem párosban Magyar Antal oldalán, vagy amikor 2015-ben Romániával csapatvilágbajnokok lettünk hat marosvásárhelyi társammal Debrecenben, ami óriási eredmény volt számunkra! Továbbá 2017-ben Európa-bajnoki, 2018-ban világbajnoki másodikok lettünk a csapatversenyen szülőországom válogatottjával. Klubcsapatommal, a Józsefvárosi SE alakulattal 2019-ben megnyertük az NB I-et, 2000-ben és 2002-ben Bajnokok Ligája-győztes voltam Tiszavasvári együttesével.

– Mikor vett részt először rangos nemzetközi világversenyen?

– A Nemzetközi Asztalilabdarúgó-szövetség (ITFA) 1994-ben először rendezett Európa-bajnokságot, ezen már részt vettem, és az ifjúsági kategóriában 4. helyezett lettem. 1996-ban és 2000-ben magyar országos szektorlabda ifjúsági bajnok, 1999-ben és 2001-ben országos magyar csapatbajnok lettem. Az 1996-os, első szektorlabda-világbajnokságon szintén ifjúsági kategóriában indultam, és 3. helyen végeztem.

A 2000-es junior világbajnokságot Szovátán rendezték meg, itt 2. lettem a junior kategóriában. Az ezt követő, 2004-es, Budapesten megrendezett férfi egyéni világbajnokságon már felnőtt kategóriában indultam, és meg is nyertem. Aztán 2005-ben Marosvásárhelyen Mesterek Tornája-győztes lehettem, 2007-ben pedig Magyar Kupa-győztes voltam. 2007-ben a világbajnokságon 5., 2009-ben, az egyéni vb-n 3. lettem, párosban pedig 2. helyen végeztem, majd 2011-ben, az Eb-n párosban szintén 2. lettem. Külön öröm volt 2018-ban Lisszabonban vb-n versenyezni, azaz egy újabb országban tudtunk nemzetközi megmérettetést rendezni a Nemzetközi Szektorlabda-szövetség égisze alatt. Amúgy 2022-ben Dél-Amerika (Argentína) rendezi meg a világbajnokságot. 

Akcióban


Pályafutása csúcspontja a vb-cím marosvásárhelyi társaival

– Említette, hogy 2015-ben Románia színeiben csapatvilágbajnoki címet nyert. Ez a vébécím azért is értékes, mert a csapatot mind marosvásárhelyiek alkották. Hogyan emlékszik vissza arra a diadalra?

– Fantasztikus eredményt értünk el akkor! Azt hiszem, a marosvásárhelyi gombfoci ekkor ért a csúcspontra, az elmúlt 25 év munkáját sikerült Debrecenben megkoronázni, ahol hat ország (Magyarország, Románia, Szerbia, Lengyelország, Brazília és Japán) színeiben több mint 50 játékos állt asztal mellé a megmérettetésen, és a négynapos küzdelmeken szektorlabdában, valamint a 12 érintéses szakágban arattak világbajnokot. Mi nagyon akartuk a sikert, és tettünk is érte. Fantasztikus érzés volt látni mindegyikünknek a szemében az örömöt és a boldogságot! Sokat beszéltünk a döntő előtt, hogy itt és most vagyunk csúcsformában, és ezt meg kell nyernünk, amit egy nagyon szoros döntőben sikerült elérnünk. A VII. szektorlabda-világbajnokságon a marosvásárhelyi Pákai György (jelenleg Döke-Komló), Simon Ferenc (Testvériség SE), dr. Havas Péter, Moldován Károly, Varga Ervin, Valics Lehel (valamennyien Marosvásárhelyi Energofish) voltak világbajnok csapattársaim, mind kiváló és sikeres szektorlabdázók. Sportolói aktivitásomon kívül a Nemzetközi Szektorlabda-szövetség alelnöki pozícióját is betöltöm, így rengeteget dolgozom csapatunkkal a háttérben, a sport terjesztése és népszerűsítése érdekében, emellett az anyaországi élvonalbeli Szektorlabda NB I-es bajnokságban szereplő Józsefvárosi SZE együttes leigazolt játékosa vagyok.  

– A marosvásárhelyi társakkal, egykori szektorlabdásokkal tartja-e a kapcsolatot?

– Igen, hetente beszélünk a világhálón. A magyarországi versenyek alkalmával a srácok mindig ellátogatnak hozzánk. Igaz, most személyesen nem tudunk találkozni a vírushelyzet miatt, de az online platformon igen.

– A szektorlabdának hagyománya volt Marosvásárhelyen, de ez mintha feledésbe merült volna az utóbbi időben Maros megyében. Vajon miért?

– Ezen változtatni lehet, és kell is. Sajnos az anyagiak hiánya sok problémát okozott mindig, minden téren, így a sport terén is. Szerintem a szektorlabda még jelen van a városban. Az Energofish nevű csapat, amelyet egy éven át én is erősítettem, hosszabb ideig volt NB I-es szereplő. Aztán 2018-ban egy nagyon szoros küzdelem során kiestek az NB II-be, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra NB I-es lesz az alakulat. Abban is bízom, hogy a megyében az illetékesek újra felkarolják a csapatot, és biztosítják az anyagi hátteret a profi működéshez és a versenyek költségeihez. A csíkszeredai gombfociklub is újra aktív, ami örvendetes dolog, így  újra nagy tervek előtt áll a romániai szektorlabda-közösség. De mivel a legtöbb verseny Magyarországon van, évente mintegy 5-6 kiutazást kellene támogatni. 


Felelősségteljes munkahely, családcentrikusság

– Mivel foglalkozik a szektorlabda mellett?

– Budapesten egy indiai cégnél dolgozom immár 15 éve mint rendszermérnök és csapatvezető. Oda kerülésemkor mintegy 200 dolgozó volt a magyarországi fióktelepnél, most több mint 2500-an vagyunk alkalmazva. A felelősség emiatt óriási a számítástechnikai részlegen, viszont a munka sokrétű, én meg sok feladatot látok el: tervezek, kivitelezek, hibákat javítok stb. Érzem, hogy megbíznak bennem, és ez mindig segít, hogy a legtöbbet tudjam kiadni magamból.

– Család? 

– Budapest vonzáskörében, Gödön élünk. Feleségemmel két gyereket nevelünk, Leventét és Zoltánt, egyikük iskolás, a kicsi még óvodába jár, nekik próbáljuk a lehető legjobb körülményeket megteremteni.

– Milyen gyakran jár vissza Marosvásárhelyre?

– Próbálok minden évben hazajutni. Sajnos 2020-ban a járvány miatt nem lehetett. Már nagyon régóta nem élek ott, de a rokonaimmal, barátaimmal, iskolatársakkal szoros kapcsolatot ápolok. Marosvásárhely a szülővárosom, és ezzel mindent elmondtam…

A csupa marosvásárhelyiekből álló világbajnok román válogatott

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató