A cicák időskori tünetei

Ember és állat harmóniája

Az idő múlása egy bizonyos kor után a házi kedvenceken is megmutatkozhat, akárcsak a gazdikon. Megőszülnek, veszítenek aktivitásukból, sokszor pedig észrevehetetlen változásokon esnek át. A macskák átlagéletkora körülbelül 15 év, de az, hogy egy macska hány évig élhet, a génjeitől és az életmódjától, valamint attól függ, hogy mennyire érinti az időskori gyengeség.

– Hány éves kortól számít idősnek egy macska? Miként ismerhetjük fel az öregedés jeleit? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.

– Az életkor a genetikai háttértől és az életmódtól függ. Minél egészségesebben él egy állat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az időskori gyengeség később alakul ki nála. Tény, hogy az alultápláltság vagy a helytelen táplálkozás, valamint az alapbetegségek megrövidíthetik egy macska élettartamát. Sajnos a macskák mai, modern világunkban sokszor még fiatal korban elpusztulnak autóbalesetben, emeletről való kiesés, kutyatámadás stb. következtében. A gazdis macskák életkora azonban gondos odafigyeléssel meghosszabbítható. A kinti életmódot folytató macskák – habár sokkal szabadabb a mozgásterük – különböző fertőzéseknek és parazitás megbetegedéseknek vannak folyamatosan kitéve. A bent tartott macskák – bár védettebbek a kórokozók szempontjából –, az elhízásnak és komplikációinak (ízületi megterhelés, diabétesz, magas vérnyomás, stressz) vannak kitéve. Nagyon sok befogadott macskánál a gazdi sokszor azzal szembesül, hogy különböző vírusokkal fertőzött, ez pedig időskorra szövődményeket okoz (a macska immunhiányos betegsége, leukémia, a macska koronavírusos megbetegedése). A félévi vagy évi állatorvosi vizsgálat alapja a klinikai vizsgálaton kívül (különösen a vérnyomás, a száj, a fogak vizsgálata) a teljes vérkép és vérbiokémia lenne, figyelembe véve az idősödő macskák hajlamát a vesebántalmakra, húgyúti fertőzésekre, pajzsmirigy-elváltozásokra.

– Milyen egészségi gondokkal keresik fel a gazdik az állatorvosi rendelőt?

– A legtöbb idős macskát fogászati problémákkal hozzák be, de a vizsgálatok alapján minden harmadik macskánál beigazolódik a diabétesz, a vesebetegség, és nem elhanyagolandó a demencia megjelenése sem. Ezért érdemes nagyon odafigyelni a testsúly változására (akár csökken, akár nő), az alomtálca használatának gyakoriságára, a benne található ürülékre, illetve a vizelet mennyiségére és minőségére, a cica mozgására, továbbá a viselkedésében beálló változásokra. Minden apró változás jelzésértékű lehet, például, ha többet alszik, elbújik, agresszívvé válik. Akárcsak az embereknél, az öregedési folyamat minden macska esetében különböző életkorban kezdődhet el. Idősebb cicáknál sokszor komoly, előrehaladott fogászati problémák jelentkeznek, ennek megelőzése érdekében fontos a szájüreg rendszeres vizsgálata és karbantartása. A fogászati probléma sokszor erős fájdalommal jár, ami étvágytalansághoz és gyors fogyáshoz vezet. A macska teste általában hétéves korában kezdi el mutatni az öregedés első jeleit, de a tünetek körülbelül 12 éves kor után jelentkeznek. Emberi években számítva egy tízéves macska életkora egy 56 éves ember életkorának felel meg, de egy macska akár 20 évig is elélhet. Az idősödő állatoknál gyakran megfigyelhető a szőrzet szürkésfehér elszíneződése, különösen a fej területén, a kor előrehaladtával ugyanis a szőrzet fakóbbá válik. Mivel az ízületek kevésbé rugalmasak – különösen, ha ízületi gyulladás áll fenn, ami fájdalmat és mozgási nehézséget okozhat –, csökken az a képességük, hogy megfelelően tisztálkodjanak, és ez meglátszik a szőrzetükön is. Az idős macskáknak gyengébb az immunrendszerük, fogékonyabbak a fertőzésekre és betegségekre, ezért az időskori gyengeség is gyorsabban jelentkezhet. A betegségek korai felismerése érdekében nyolc év feletti macskáknál ajánlott félévente időskori szűrővizsgálatot végeztetni. Az éves vérvizsgálat azért fontos, hogy az állatorvos megállapíthassa, hogy szükség van-e az idős macska étrendjének megváltoztatására. Az is kiderülhet, ha speciális tápra van szüksége, például vesebetegség vagy valamilyen intolerancia miatt. Egy rutinvizsgálat során ellenőrizni kell a teljes vérképet, a pajzsmirigyet, el kell végezni a vizeletvizsgálatot és a szívféregszűrést is.

Összegezve: a hangsúly a félévi/évi klinikai vizsgálaton van (súlymérés, a vérnyomás és a vércukorszint mérése, vizeletvizsgálat, fogak vizsgálata). Ezek mellé ajánljuk a vérvizsgálatot (vérkép és vérbiokémia), különösen figyelve a veseműködést jelző paraméterekre (SDMA, kreatinin), illetve a pajzsmirigy- és szívrendellenességeket jelző paraméterekre. Az időszakos féregtelenítések, oltások sem maradhatnak el, ugyanakkor a monitorozás részét képezi a diéta megbeszélése is a gazdival – emelte ki a szakember.