A bio felé irányítanák a méhészeket

Tanulni kell, és a piachoz igazodni

Múlt szombaton ismét konferenciát tartott a Nyárád-völgyi Méhészegyesület, ahol a résztvevők a legújabb kutatási eredményekről és piaci irányvonlakról hallhattak előadásokat.

 Az évente megszervezett konferenciák sorában az idei rendezvényen hangsúlyosabb szerepet kapott a biotermelés kérdése. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Bio Székelyföld Programot ismertette a méhészekkel: a magyarországi Biokontroll tanúsítási rendszerrel együttműködve Székelyföldön is létrehoznának egy külön ellenőrző-tanúsító szervet, amely a magyar gazdákat magyar nyelven szolgálná ki, hogy a térség termelői ne kelljen az ország nagyvárosaiba utazzanak ügyintézésre. Nemcsak a távolság és a nyelv akadályain léphetnének át könnyebben a méhészek, hanem a számukra is fontos biotermelés előnyeit is élvezni tudnák. A tiszavasvári Dohos László arra világított rá, hogy milyen gondok vannak  a mézárak miatt, a méhészeknek el kellene érniük a biominősítést, a bioméz és egyéb termékek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. A marosvásárhelyi Milvus Csoport munkatársa, Kelemen Katalin egy európai mézkutatási projektet mutatott be, míg a hódmezővásárhelyi Neumann György azt bizonygatta, hogy a bio jelenti a járható utat, a dombóvári Varsányi Szabolcs pedig az idegméreg nélkül, oxálsavval végzett atkairtás eredményeit mutatta be.

 Tanulni kell

 A konferencián hatvan méhész vett részt Erdély minden szegletéből, a legtöbben a székelyföldiek voltak, de érkeztek Medgyesről, Kolozsvárról is. Borsos M. László a Beszterce-Naszód megyei Zselykről utazott Nyárádszeredába, immár másodjára. Munkahelye miatt „hétvégi méhésznek” nevezi magát, átlagban harminc méhcsaládot kezel. Nem sok ideje van képzésekre, előadásokra járni, de nem zárkózik el az új ismeretektől, és nem bánta meg, hogy eljött, hasznos tanácsokat kapott a védekezési eljárások terén. Bioméhészettel nem foglalkozott még, de kacérkodik az ötlettel – mondta el lapunknak.

A szervező egyesület és az alakulóban levő Erdélyi Magyar Méhészegyesület elnöke úgy vélte, eredményes nap volt, az előadások összhangban voltak. Az erdélyi méhészek közül az előző években sokan kezdtek biotermelésbe, aztán néhányan visszaléptek különböző okok miatt, de most ismét kezdenek érdeklődni a lehetőség iránt. „Mi is ezt az utat próbáljuk járni és ajánlani a méhészeknek, ez az egyetlen út a veszteségek kiküszöbölésére” – hangsúlyozta Balde Ernő. Próbálják meggyőzni a méhészeket, hogy kérjék meg a megtermelt méz árát, mert ők tudják, mennyit dolgoztak érte. Az is feltűnő, ha a méz olcsó, ezért a piaci kereslet-kínálat által meghatározott mellett egy köztes árat kell találni. Ugyanakkor szeretnék megtanítani a méhészeket a fajtamézekről és a méz gyógyhatásairól is beszélni a vásárlóknak, továbbá pályázatokból tájékoztató anyagokat készítenének, amit osztogatni lehetne a fogyasztóknak. Az alakuló erdélyi egyesület fiatalokat szeretne kijuttatni Szlovéniába tapasztalatszerzésre, hogy az ottani méhészek harmincéves munkájának eredményét szemrevételezzék, hogy itthon is elérhessék azt a szintet – tette hozzá az elnök.

 Átadják a tapasztalatokat

 Dohos László szinte minden évben visszatér a nyárádszeredai méhészkonferenciára egy-egy előadással. Az idei, Miért cél a bio? című értekezletében felhívta a méhészek figyelmét, lássák reálisan saját gazdaságukat, azt, hogy mi mennyibe kerül, mit tudnak termelni, és hogy meddig lehet vagy szabad veszteséget termelni. Jelenleg a kommersz méz olcsó, az önköltséget sem fedezi, ezért el kell érni a biokategóriát, meg kell felelni bizonyos elvárásoknak, így jó áron lehet értékesíteni a terméket, növelni a bevételt. Jelenleg csak a bioméznek van olyan ára, ami kifizetődővé teszi a méhészetet. Ha a termelő a személyes dolgait is hozzá tudja tenni a mézhez, az emberek örömmel fogják megvásárolni a termékeit – fejtette ki lapunknak a méhész szakmérnök. 

Neumann György a saját kidolgozású atkairtási technológiát, az anyazárkázást, késő őszi fiasításmentesítést taglalta a hallgatóságnak, hároméves kísérletének az eredményeit mutatta be. A méhészet annyira összetett munka, hogy szakmai tudás nélkül nem lehet folytatni – véli a kutató, aki úgy látja, hogy az itteni méhészek szakmai tudása rendben van, viszont az időjárás megnehezíti a méhészkedést, nagyon jól kell tudni alkalmazkodni, hogy a méhész termelni is tudjon, méhei és jövedelme is maradjon.