2019. november 17., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

a 7. Vásárhelyi Forgatagon

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet rendszeresen több programmal vesz részt a Vásárhelyi Forgatagon. Az idén kiállítással, könyvbemutatóval és koncerttel készülünk. 

A magyarok és a Bauhaus színházi forradalma

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztály által a Bauhaus 100 kapcsán készített A magyarok és a Bauhaus színházi forradalma vándorkiállítás harmadik állomása – Bukarest és Nagyvárad után – Kolozsvár lesz. A kiállításon Weininger Andor Gömbszínház-tervének megvalósított makettjét, valamint egy tíz fejezetből álló installáción és Bauhaus-filmeken keresztül mutatjuk be a Bauhaus színház és a magyarok kapcsolatát. 

A nagy nemzetközi vonzerejű németországi művészeti főiskolán, a Bauhaus intézményében igen sok magyar hallgató tanult és tanár oktatott. Szerepük meghatározó volt az intézmény életében, szemléletének konstruktivista megreformálásában, a sajátos Bauhaus-pedagógia, a modern tárgyalkotó és építészeti szemlélet kialakításában, amelynek hatása Kelet-Közép-Európától az Egyesült Államokig terjedt.



Az élet és művészet egységét hirdető iskola, amely képzési, alkotói és társadalmi modellt is adott a weimari köztársaság időszakában (1919-1933), végig meg tudta őrizni nyitottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az első világháborút lezáró békeszerződések a korábban soknemzetiségű Magyarországot megbénították, területét kétharmadával, lakosságát egyharmadával csonkították meg. Ezért is válhatott a korábban e területen élő, új utakat kereső magyar művészek, művésznövendékek egyik legvonzóbb célpontjává a Bauhaus intézménye. Az építészettől (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Sebők István) a bútor- és tárgytervezésen, szőnyegszövésen (Breuer Marcell, Pap Gyula, Berger Otti) át a reklámgrafikáig, tipográfiáig és könyvtervezésig (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas és mások) lépten-nyomon tetten érhető a magyarok Bauhausra gyakorolt sokoldalú befolyása.

A Bauhaus kísérleti színpadi produkcióiban is aktív szerepet vállaltak a magyar művészek, nem csak alkotásaikkal, de merész színházépítészeti terveikkel is (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Sebők István, Weininger Andor). Közösséget teremtő, aktív fellépésükkel fontos szerepet játszottak a zene és a tánc területén, az iskola mindennapjainak és ünnepeinek szervezésében, különösen Weininger Andor, a Bauhaus dzsesszzenekar megalapítója.

A Gömbszínházról: A funkcionális tervek megvalósításának kilátástalansága vezethetett a formájában emblematikus, méreteiben monumentális vízió, Weininger Gömbszínház-tervének kidolgozásához. Ebbe az elképzelésbe a falusi gyermek vándorcirkuszélményétől az antik görög színházig számos hagyomány beleépült. 

A színpad itt már nem lehatárolt tér, hanem egy 5000 néző befogadására kialakított gömb forma belső felületén elhelyezett széksorokból álló nézőtér függőleges tengelyébe tervezett mozgatható szerkezet. E gömb forma hatására születhetett Xanti Schawinsky kör alakú térszínpad-konstrukciójának terve is.

A kiállítást megnyitja Ungvári Zrínyi Ildikó, a Művészeti Egyetem tanára. Időpont: augusztus 27., kedd, 18 óra. Helyszín: a Nemzeti Színház emeleti előcsarnoka.

Erdélyi történetek

Hosszú évek törekvései után 2019 májusában jelent meg Bánffy Miklós Erdélyi történetének román nyelvű fordítása a Román Kulturális Intézet kiadójában a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület közreműködésével, támogatásával. A Marius Tabacu remek fordításában megjelent trilógiát a bukaresti Bookfesten, illetve a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében mutattuk be. Augusztus 27-én, kedden 18:30-tól a Vásárhelyi Forgatag keretében a Nemzeti Színházban mutatjuk be a román nyelvű könyvet a fordító, Marius Tabacu, az előtanulmány írója és a jegyzetek szerkesztője, Lucian Nastasă-Kovács, valamint az előszó szerzője, Marta Petreu társaságában. A trilógiát bemutatja és a beszélgetést moderálja Markó Béla.

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kezdeményezésére és támogatásával román nyelven megjelent Erdélyi történet című trilógia első kötete 1934-es első megjelenésétől a 20. század folyamán a regény több kiadást megért, és több nyelven is megjelent fordításban (angol, francia, spanyol, német, olasz, holland), azonban románul mindeddig nem, holott magától értetődő lenne, hogy az első fordítás románul készüljön el. Marius Tabacu néhány éve már befejezte a mintegy 1600 oldal románra történő átültetését, azonban évekbe telt, amíg sikerült román könyvkiadót találni a műnek, melynek első kiadása szinte azonnal elfogyott. A jelentős érdeklődésre való tekintettel a következő időszakban több helyszínen is bemutatásra kerül a trilógia, mely kapcsán Marius Tabacu viccesen megjegyezte: „ha szükséges, akkor fel is olvasom az 1600 oldalt, hogy eljusson a mű a közönséghez”. 

Mint minden évben, a Vásárhelyi Forgatag részét képező Szféra – Kortárs Művészeti Műhely keretében egy-egy feltörekvő magyar zenekar mutatkozik be a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet támogatásával. Idén a Haraszti Ádám Projekt (fotó) koncertjére kerül sor  augusztus 24-én, szombaton 17 órától a volt Európa általános iskola udvarán. 

A romániai turnén lévő együttes 2015-ben alakult Londonban. A projekt érdekessége, hogy egyetlen állandó tagja van, Haraszti Ádám, míg a többi tag változhat egy-egy koncert erejéig, de zenéjüket változatlanul a jazz, soul és hiphop műfajok jellemzik leginkább. Első kislemezük 2016-ban jelent meg, és kizárólag saját számokat tartalmaz, amelyeket Magyarországon elsőként a Szegedi Jazz Napokon mutattak be. Az együttes 2019-ben a NKA Hangfoglaló Programjának támogatottja, ennek köszönhetően május elején megjelent első nagylemezük. (Kósa András László igazgató)