70 éve halt meg Komor Marcell

• 2014-11-28 13:07:52

• MTI

Komor Marcell, a magyar szecessziós építészet nagy alakja hetven éve, 1944. november 29-én halt meg.

A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte nagyváradi Fekete Sas palota

Komor Marcell, a magyar szecessziós építészet nagy alakja hetven éve, 1944. november 29-én halt meg. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

1868. november 7-én született egy pesti zsidó család hetedik gyermekeként. Építész diplomáját 1891-ben szerezte meg a Műegyetemen, ezután dolgozott Czigler Győző, Hauszmann Alajos, majd Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet mestere irodájában. Lechner oldalán vehetett részt az Iparművészeti Múzeum belső terének kialakításában, a Stefánia úti Magyar Állami Földtani Intézet (ma Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyarország legrégebbi működő tudományos kutatóintézete) épülettervének elkészítésében.

1897-től kezdett együtt alkotni Jakab Dezsővel, akivel aztán közös irodát is nyitott, együttműködésük 1918-ig tartott. Kezdetben főként lakóépületeket, bérházakat terveztek, majd városrendezési feladatokat is kaptak. Ilyen megbízásuk volt Székelyföld
„szívében”, Marosvásárhelyen az új városközpont megalkotása. Közös műtermes lakóházuk – amelynek falán ma Komor Marcell emléktáblája látható – a II. kerületi Keleti Károly utcában 1909-re épült fel. Az építészpáros számos szecessziós stílusú középületet is megálmodott és kivitelezett, többek között a szabadkai zsinagógát és Városházát (utóbbi közelében ma szobruk is áll), a marosvásárhelyi Városházát és Kultúrpalotát, a nagyváradi Fekete Sas Szállót, a pozsonyi Vigadót és Zenepalotát. A szabadkai zsinagóga, amelynek üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, és 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, az 1970-es évekre nagyon rossz állapotba került. Az 1911–1913 között épült marosvásárhelyi Kultúrpalota a korszak egyik legjelentősebb magyar művészeti alkotása, üvegablakai szintén Róth Miksa munkái. Az elképzelések szerint két épület (a Városháza és a Kultúrpalota) Magyarországot képviselte volna az 1914-es San Franciscó-i világkiállításon, de az első világháború miatt csak az ólomüveg ablakok rajzait küldték el, s ezek különdíjat nyertek.

Budapesten Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján épült a Népopera (az Erkel Színház elődje), a Rákóczi úti Palace Szálló (a mai Novotel Palace Hotel), illetve a főváros első toronyháza, a Fiumei úti egykori Országos Társadalombiztosító Intézet székháza, amelynek építésében 1930–1931-ben Komor már Sós Aladárral dolgozott együtt. A toronyépületet 1969-ben lebontották, csak az alsóbb szinteket hagyták meg. Komor Marcell a 30-as években a modern irányzatok felé fordult, ezt mutatja a fiával, Komor Istvánnal közösen tervezett budai villa a II. kerületi Árvácska utcában.

Építészeti szakíróként is kiemelkedő. Írásaiban a szecesszió magyar irányzata, az önálló magyar nemzeti építészeti stílus, a népi díszítőmotívumok és a korszerű technológiák együttes alkalmazása mellett foglalt állást.

A vészkorszak idején, 1944 nyarán budai villáját „csillagos házzá” nyilvánították. Őt az év novemberében a nyilasok az utcáról hurcolták el, a burgenlandi Sopronkeresztúron (Deutsch-kreutz) ölték meg. Nevét a fővárosban nemcsak a lakóházán található emléktábla őrzi, hanem egy IX. kerületi utca is, ahol ma a Művészetek Palotája áll.