444

Ha hinnék a számmisztikában, most azon töprengenék, mit is jelenthet ez az érdekes számsor, amely oda-vissza olvasva ugyanaz?

Ha hinnék a számmisztikában, most azon töprengenék, mit is jelenthet ez az érdekes számsor, amely oda-vissza olvasva ugyanaz? Számomra és elsősorban minden protestáns számára a felekezeti szabadság megszületését és azt a büszkeséget, hogy a világon először mindez itt nálunk történt meg.

1568. január 6–13. napjaiban tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot fogadtak el a vallásszabadságról a katolikus, evangélikus, református, unitárius hívekre vonatkozóan: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” Ettől a pillanattól Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. A tordai országgyűlésnek a hitről mint Isten ajándékáról leírt gondolatai azonban már megelőlegezik a későbbi évszázadok ökumenikus keresztény gondolkozását.

A rendelkezés mögött természetesen politikai, társadalmi érdekek álltak. A Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közé ékelt Erdélyi Fejedelemségnek vigyáznia kellett, hogy belső vallási ellentétek miatt nehogy kiszolgáltatottá váljon a létét fenyegető ellenségeknek.

Sajnos a folytatás már nem volt ilyen felemelő, mert a hitvitákat követő, azokat jelenlétével megtisztelő, széles látókörű, nagy műveltségű János Zsigmond fejedelem halála után a konzervatív katolikus Báthory István lett Erdély fejedelme, aki ténykedését a cenzúra bevezetésével kezdte, vagyis megtiltotta olyan vallási tárgyú művek megjelenését, amelyek elsősorban az antitrinitarizmust, ismertebb nevén az unitárius vallást népszerűsítették (pl. Heltai Gáspár vagy Dávid Ferenc írásait). 1572-ben a marosvásárhelyi országgyűlésen megerősítették ugyan a vallásügyi törvényt, de kimondták az újabb hitújítások tilalmát is. 1579-ben a szintén katolikus Báthory Kristóf fejedelem a hitújító, humanista gondolkodású Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe hamis vádak alapján. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtönben halt meg.

Páskándi Géza Vendégség című zseniális abszurd drámájában állít emléket ennek a harcnak, és elemzi az árulás lélektanát. A Pesti Színház (látható volt tévében is) kitűnő előadásában olyan színészóriások játszták a főszerepet a 70-es években, mint Básti Lajos (Dávid Ferenc) és Darvas Iván (Socino). Vajon mikor láthatjuk itthon is a darabot színházunkban? Hasonló témájú a Tornyot választok című drámája, amely a csírázó felvilágosodás eszméjének és követőjének, Apáczai Csere Jánosnak egyházi üldöztetését dolgozza fel.

Izgatta a hitújítás kérdése Sütő Andrást is, aki az antitrinitarizmus előfutárának, Szervét Mihály doktornak állított emléket Csillag a máglyán című drámájában. Székely János már továbbmegy, a Hugenották (eredetileg Protestánsok, itt is a cenzúra miatt kellett változtatnia a címen) című, filozófiai mélységű, egyetemes értékeket hordozó drámájában azt feszegeti, van-e üdvözítő vallás? A katolikus és protestáns eszmék ütköztetéséből végül egyik hőse arra a következtetésre jut, hogy első és legfontosabb a dogmamentes szabadság, a lelkiismeret szabadsága. Talán a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat előadása méltó megemlékezés, még ha nem is tudatos. Köszönet Szélyes Ferencnek, aki kitűnő rendezésével és a mű szerzője iránti tiszteletével nekünk is felmutatta ezt a remekművet. (Ha már szólok az előadásról: igazán kitűnő a színészi munka, a szöveg szeretete és tisztelete – a húzások ellenére – jellemzi mindük játékát.)

A felsorolt művek bizonyítékai annak, hogy a hitviták ma is folytatódnak.

444 évvel ezelőtt Torda katolikus templomában olyan határozat született, ami jórészt Dávid Ferenc kiváló szónoki, gondolkodói tehetségének köszönhetően máig érvényes és ható eszméket hordoz. Vajon tiszteletben tartjuk ezeket? A kérdés költői ugyan, de megpróbálhatjuk a lehetetlent: a válaszadást!