37 helyszínnel bővülhet a világörökség-lista
Újabb 37 helyszínnek, köztük több ipari objektumnak a világ kulturális örökségévé nyilvánításáról dönthet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a németországi Bonnban vasárnap kezdődő és július 8-ig tartó ülésén.
Újabb 37 helyszínnek, köztük több ipari objektumnak a világ kulturális örökségévé nyilvánításáról dönthet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a németországi Bonnban vasárnap kezdődő és július 8-ig tartó ülésén.
Németország például a hamburgi kikötői raktárvárost, Japán ipari forradalmának 23 emblematikus üzemét, Uruguay a helyi marhahúsipar bölcsőjét, Norvégia egy 20. század eleji műtrágyagyárat, Nagy-Britannia egy vasúti hidat szeretne az emberiség védett kulturális örökségévé minősíttetni.
Az új típusú nevezések szaporodása arra utal, hogy változóban van az örökség fogalma, amely már nemcsak a hagyományos műemlékeket öleli fel, hanem azokat a „kulturális tájakat” is, ahol tetten érhető ember és természet kölcsönhatása – mutatott rá Alessandro Balsamo, a világörökségi bizottság nevezésekért felelős vezetője.
Japán a Meidzsi-korabeli (1868–1910) ipari forradalom 23 emblematikus helyszínének, köztük szénbányáknak, hajógyáraknak és más ipartelepeknek a felvételét javasolja. A jelölést azonban diplomáciai viszály övezi, mivel Dél-Korea és Kína szerint ezen üzemek egy részében a második világháború előtt és alatt sok ezer koreai és kínai kényszermunkást dolgoztattak.
A versenyben maradt három németországi helyszín közül jó esélye van a listára való felkerülésre a hamburgi Speicherstadtnak (képünkön), az Elba partján fekvő Raktárvárosnak, egykori raktárépületeknek, amelyekben ma irodák, bankok, galériák és exkluzív lakások találhatók. Nagy-Britannia a skóciai Forth vasúti hídját, Norvégia a 20. század elején hegyek és festői vízesések között felépült Rjukan-Notodden műtrágyagyárat, Uruguay pedig a Fray-Bentos húsüzemet szeretné felvetetni a világörökségi listára.
A hagyományosabb jelöltek között szerepelnek a texasi San Antonio missziós állomásai, a törökországi Epheszosz antik romvárosa, a szicíliai Monreale és Cefalú katedrálisa, a mexikói Padre Tembleque vízvezeték, az iráni Szúza maradványai, a jeruzsálemi Bet Searim nekropolisz vagy az ugandai Nyero sziklafestményei. Franciaországból a champagne-i borvidék nyerte el a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) nevű tanácsadó testület támogatását.
A listára összesen 5 természeti, 31 kulturális és egy vegyes helyszínt, egy jamaicai nemzeti parkot jelöltek. A 37 nevezésből csak mintegy húsz kapta meg tanácsadó testületek előzetes támogatását. A 21 ország képviselőiből álló világörökségi bizottság július 3. és 5. között hozza nyilvánosságra az eredményesen pályázó helyszínek nevét.
A bizottság 39. ülésén felülvizsgálják a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját is, amelyen jelenleg 46 helyszín szerepel, és amelyre majdnem biztosan felkerülnek a nepáli Katmandu földrengésben megrongálódott műemlékei.
Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg 161 országból 1007 helyszín található, a listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.
