145 éves a Medve-tó

Elmarad az ünneplés, nincs ok az örömre

Napra pontosan 145 éve, 1875. május 27-én délelőtt 11 óra tájt keletkezett a világ legnagyobb heliotermikus tava, a szovátai Medve-tó. Keletkezésének idejét percnyi pontossággal tudni lehet, ami a természetes tavak esetében világviszonylatban is ritkaságnak számít.

A pontos dátumot dr. Lengyel Béla közjegyző egyik jegyzőkönyvéből ismerjük, két sóőr és egy szovátai lakos tanúvallomása alapján. Beszámolójuk szerint az adott napon (Úrnapja volt) a Pálné gödre néven ismert területen szénát gyűjtöttek, amikor délelőtt 11 órakor hirtelen borzalmas égiháború és nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyés-hegy felől folyó két patak rohamosan megnőtt. A víz azonban nem folyt le, hanem tóvá gyűlt össze, majd a következő időszakban tovább terebélyesedett. 

A szovátai sóstavak keletkezése a só felszíni megjelenésével és a régi sóbányászattal áll szoros kapcsolatban, a hajdani bányák beszakadása, a könnyen oldódó só, valamint a beszivárgás következtében sós dolinák alakultak ki. A Medve-tó elődje a Fehér-tó volt, melynek gátja az 1850-es években elszakadt. A kaszáló beszakadását előidéző sómozgások már 1860-ban elkezdődtek, de a Medve-tó a maihoz hasonló formáját hat év alatt, 1875 és 1881 között nyerte el, mivel a tómedence beszakadása is több részben történt, és a beömlő patakok sem töltötték fel azonnal a mélyedést.

A Medve-tó a világ legnagyobb heliotermikus tava. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben ennek a két-háromszorosa is. Vize a heliotermikus jelenség következtében 35 °C-ra is felmelegszik. Vizét meddőség, valamint reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére használják. A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát, ezért a tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauzban „Illyés-féle Medve-tó”-ként fordul elő, 1910 után már csak Medve-tónak hívták. Kialakulása után a víz legmelegebb rétegében 80 °C-t is mértek, ám a fürdőzők miatt, valamint a beömlő édesvíz hatására a hőmérséklete egyre csökken. A tavat, hogy visszarendeződjön a sós-édes egyensúly, naponta 2 órát pihentetni kell, ekkor nem tartózkodhatnak fürdőzők a vízben.

Csodálatos tulajdonságai és vonzereje miatt Erdély hét csodájának egyikeként tartják számon, tavaly nyáron a világrekordokat tömörítő és csoportosító legnagyobb szervezet, a World Academy Record a világ legnagyobb heliotermikus tavaként ismerte el. A legfőképpen a Medve-tóra épülő szovátai turizmus fellendítése érdekében végzett munkája elismeréseként tavaly szeptemberben a város a Romániai Balneoturisztikai Patronátus kitüntetését is átvehette A legteljesebb turisztikai célpont kategória nyerteseként. A díjat az Európai Fürdőszövetség főtitkára adta át.

A Medve-tó „születésnapját” évente nagyszabású rendezvénnyel ünnepli a város, a Medve-tó Napok immár városnapokká nőtte ki magát. A járványhelyzetre való tekintettel azonban idén nem tartották meg – tudtuk meg a városházán. A többi rendezvényről, mint a nyári kulturális színpadi programok vagy az őszi Tökfesztivál, még nem tudtak nyilatkozni, de az biztos, hogy idén városnapokat nem tartanak.

A kilátások nem rózsásabbak a küszöbön álló turistaidényt illetően sem. A Szovátafürdői Turisztikai Egyesület elnöke szerint a vendéglátók készen állnak az ajtó- és kapunyitásra, a kérdés viszont az, hogy lesz-e akinek. Ugyanis nagyon sok turista lemondta a tervezett és lefoglalt nyaralást, ezért nagyon nehéz évvel számolnak a fürdőtelepen és a városban. A teraszoktól a szállodákig minden egység készen áll, kisebb beruházások, felújítások is történtek – mondta el lapunknak véleményét és kételyeit a tizenöt vendéglátóegységet tömörítő szervezet elnöke, Lackó Alajos.