2019. október 18., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A megyében évente 400 kiskorú szül gyermeket

A statisztikák szerint Maros megyében évente átlagban négyszáz kiskorú lány válik édesanyává, és aggasztó, hogy az utóbbi időben egyre csökken az életkor, vannak esetek, amikor 12 éves gyerekek szülnek gyermeket. A jelenség visszaszorítása érdekében felvilágosító kampányt szerveznek néhány veszélyeztetett közösségben Te döntesz! Nem mindegy hogyan! címmel. A jelenségről, valamint a kampány részleteiről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság, a Közegészségügyi Igazgatóság, valamint a Buckner Alapítvány szakemberei. 

Deak Elida, a gyermekvédelmi igazgatóság aligazgatója elmondta, a projektet egy szociális szükséglet szülte, ugyanis a statisztikák szerint Maros megyében is igen aggasztó méreteket ölt ez a jelenség, évente átlagban 400 kiskorú szül, tavaly 480-an, idén augusztusig pedig 394-en váltak időnap előtt anyává. Ugyanakkor sajnos a mindennapok tapasztalata arra utal, hogy egyre csökken az életkor, vannak, akik 12 évesen hoznak világra gyermeket. A Maros Megyei Tanácstól érkező finanszírozással szeptember és december között zajló projekt keretében hat olyan Maros megyei települést (Mezőbánd, Marosugra, Dános, Sárpatak, Héjjasfalva és Mikefalva) választottak ki, ahonnan a legtöbb lányanya származik. 

Az ezeken a településeken élő és veszélyeztetett kategóriának számító hátrányos helyzetű, sok esetben írástudatlan fiatal lányokat szeretnék tájékoztatni többek között a korai teherbe eséssel járó testi, illetve lelki kockázatokról, a fogamzásgátlási lehetőségekről, a szexuális úton terjedő betegségekről, hiszen a jelenségnek nemcsak szociális, hanem egészségügyi kockázatai is vannak mind az anyára, mind pedig a magzatra nézve. A kampány során 240 fiatal lányt szeretnének felvilágosítani ezekről a veszélyekről. Ha néhányukhoz eljut az üzenet, és annak hatására felelősen vállalnak majd gyereket, már az megérte – jegyezte meg Moldovan Dacian, a Buckner Alapítvány elnöke. 

Deak Elida hozzátette, olyan fiatal lányokat is megcéloznak a tájékoztató kampány során, akik nem járnak iskolába, illetve a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedők közül hatvan lány is részt vesz majd a felvilágosító célzatú foglalkozásokon. 

A szakemberek szerint a jelenséghez nagymértékben hozzájárul a szegénység, a tájékozatlanság, és az a tény, hogy az iskolákban nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tartanak szexuális felvilágosítást. A leányanyák főként a nehéz körülmények között élő fiatalok köréből kerülnek ki, akik maguk is sokgyerekes családban nőttek fel, ahol az anyák ugyanúgy korán kezdték és egymás után szülték a gyerekeket. 

Fotó: Nagy Tibor


Nem a hagyományos módszerekkel adnák át az információkat

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a mindennapokban általában a kórházakból is értesítik a gyermekvédelmi hatóságot, amennyiben kiskorúak szültek, és szükség esetén az illetékesek elindítják a kivizsgálást. Ha a fiatal anya és csecsemője veszélyben van, családjuk, közösségük nem fogadja be, vagy nem tud megfelelő körülményeket biztosítani számukra, akkor lehetőség van elhelyezni őket a gyermekvédelmi rendszerben. Marosvásárhelyen ezt a célt szolgálja a Materna lányanyaközpont. Ennek vezetője, Georgeta Podar elmondta, az esetek nagy részében ezek a lányok szegény családokból származnak, gyakran írástudatlanok, semmilyen végzettségük nincs, így kevés az esélyük munkahelyet találni, emellett otthon nincsen számukra egy követendő példa, nem férnek hozzá a különféle információkhoz, mindez pedig kiszolgáltatottá teszi őket. Mint mondta, úgy érzik, mindezeket figyelembe véve kell megszólítaniuk a fiatal lányokat, tehát nem a hagyományos módszerekkel, hanem játékos foglalkozások révén, az ő szintjükön próbálják felvilágosítani őket, valamint tudatosítani bennük az elővigyázatosság fontosságát. A szóban forgó települések önkormányzatait arra kérték, gondoskodjanak arról, hogy tényleg a kockázatnak leginkább kitett rétegből származó lányok vehessenek részt a tájékoztató jellegű foglalkozásokon. 


Sem testileg, sem lelkileg nem elég érettek

Csíki Zsuzsanna, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság főorvosa szerint ezek a lányok, akik valójában gyerekek, sem testileg, sem lelkileg nem érettek a gyermekvállalásra. Abban az esetben, ha ilyen zsenge korban bekövetkezik a terhesség, az problémákat is okozhat, hiszen a medencéjük, a méhük nincs kellőképpen kifejlődve, és emiatt általában nem szülhetnek normális körülmények között, hanem császármetszéshez kell folyamodni, ami rizikófaktornak számít ebben a korban. Mint mondta, általában olyan lányok válnak kiskorúként anyává, akik nehéz körülmények között, rendezetlen családi viszonyok közepette nőnek fel. A higiénia hiánya – ami általában jellemző a környezetre, amelyben élnek – elősegíti a szexuális betegségek terjedését. 

A főorvos hozzátette, míg annak idején azt mondtuk, hogy 14 éves korban kezdődik a pubertáskor, manapság a 9-10 éves kislányoknál már jelentkezik a menstruáció, ami a pubertáskor kezdetét jelezheti. 

Lapunk kérdésére, hogy kiskorú lányokkal létesített szexuális kapcsolatról lévén szó, a hatóságok felelősségre vonják-e az apákat, Deak Elida elmondta, minden esetben jelentik a rendőrségnek a tudomásukra jutott eseteket, viszont a tapasztalat az, hogy voltak esetek, amikor ítélet született a férfi ellen, de olyan is, amikor az apa felvállalta a gyereket, és családot alapítottak. Minden eset más, karoltak már fel a Materna központban olyan fiatal lányt, akinek a saját apjától van gyereke, de olyat is, aki szexuális erőszak következményeként esett teherbe.