„Osztályharc” Dicsőszentmártonban

A dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum román tagozatát a beiskolázási terv keretében megkurtították egy osztállyal, emiatt pedig helyi ellentétek körvonalazódnak. Az egymásra mutogatás helyett észérvekkel alátámasztott válaszokat kerestünk, mielőtt egymásnak ugrasztanák az együtt élő két nemzetiséget a Kis-Küküllő-parti városban. 

Mivel az idei beiskolázási tervben csökkentették a középiskolai osztályok számát, megyeszerte sok az elégedetlenség. Ezért megpróbáltuk körbejárni a dicsőszentmártoni volt 2-es Számú Elméleti Líceum körül kirobbant ügyet is, megtalálni az ok-okozati összefüggéseket annak érdekében, hogy megértsük, miért csökkentették a román tagozatot egy osztállyal a város talán legeredményesebb líceumában. Ugyanakkor fontos, hogy az érintettek elkerüljék azt a csapdahelyzetet, amellyel – a szóbeszéd szerint – a dicsőszentmártoni líceum magyar tagozatának egyik osztályát feláldoznák, és a környék 74 magyar nyolcadikos végzősének egyetlenegy magyar osztály jutna. 

Február 20-án Dicsőszentmárton polgármestere Facebook-profilján tette közzé a helyi volt 2-es líceumot ért hátrányos intézkedést, amellyel négy román osztály helyett csak hármat indíthatnak a következő tanévben annak dacára, hogy a szeptemberi előzetes felmérő során 112 dicsői és környékbeli nyolcadik osztályos diák jelölte meg az Andrei Bârseanu Elméleti Líceumot, ahová kilencedik osztályba iratkozna. Ezzel a bejelentéssel párhuzamosan azt is hangsúlyozta az elöljáró, hogy a magyar tagozaton a két osztály megmarad, annak ellenére, hogy az 56 helyre az ősszel végzett előzetes közvélemény-kutatáson csupán 27 magyar anyanyelvű diák jelölte be az említett középiskolát tanulmányai folytatására. „Beadvánnyal fordultunk a tanügyminiszterhez annak érdekében, hogy a megyei tanfelügyelőség által eldöntött líceumi osztályok számát korrigálja. A gyermekeinknek alkotmányos joguk van a szülővárosukban való tanuláshoz”– hangsúlyozta a polgármester.

 

A gyermeklétszám a döntő

Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a dicsőszentmártoni líceumi osztály megszüntetése kapcsán feltett kérdésünkre kifejtette, hogy a helyzet nem egyedülálló. Hasonló felszámolásokra kényszerültek Szászrégenben, Marosludason, de marosvásárhelyi középiskolákban is, példaként az egykori pedagógiai líceumot említette. Az osztályok csökkentése a gyereklétszám apadása miatt vált elkerülhetetlenné. Megyeszinten a román tagozatokon 400 nyolcadikossal van kevesebb, mint az előző években, ezért kellett csökkenteni a román tagozatokon lévő líceumi osztályok számát, és a minisztériumi rendelet értelmében 13 osztállyal kevesebbet tervezni. Ez azzal járt, hogy sok helyen le kellett „vágni” az eddig létező osztályok számát. A román és magyar nyolcadikosokat külön számolták, és annak arányában tervezték az induló osztályokat. „Igyekeztünk arányosan elosztani az osztályokat épp azért, hogy ne mindenki Marosvásárhelyre akarjon líceumba jönni, mert az opcióknál lassan mindenütt a Bolyait jelölik be, de nem járhat a teljes megye magyar diáksága a Bolyai középiskolába. Egyébként is a tanulmányi eredményeik alapján lesznek elosztva a számítógépes rendszerrel” – hangsúlyozta a helyettes főtanfelügyelő. Március 13-a után tartják a próbafelmérőket, és annak arányában is változhatnak az opciók. Az őszi felmérés nem mérv-adó, hisz menet közben mutatkoznak be a líceumok, és sok gyerek még az utolsó percekben is változtathat elképzelésén. Felvetésünkre, mellyel a helyi polgármester és a líceum igazgatójának aggodalmát tolmácsoltuk, a szakember arról biztosított, hogy minden gyermeknek lesz elegendő helye. „Dicsőszentmártonban három iskola van, mindenikben 3-4 kilencedik osztály indul. A városban és vonzáskörzetében tanuló román anyanyelvű nyolcadikosok száma 60-nal csökkent. Az Andrei Bârseanu Elméleti Líceumban három román osztály lesz, az egykori kémiai líceumban – most műszaki középiskolában – három líceumi osztály és egy szakiskolai osztály indul, az inasiskolaként is ismert Constantin Brâncuşi szakiskolában pedig három szakosztályt indítanak. Számszerűsítve ez dicsőszentmártoni viszonylatban a román anyanyelvű kilencedikesek számára hat líceumi és négy szakiskolai osztályt jelent, míg a magyar anyanyelvű diákok két líceumi osztályban tanulhatnak anyanyel-vükön. 

A magyar anyanyelvű nyolcadikos diákok száma a megyében 1653. Ezt a számot egy osztály létszámával, vagyis 28-cal elosztva, ez 59 magyar tagozatú kilencedik osztályt jelentene. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség csak 53 magyar osztályt tervezett, mert a számítások szerint ennyit lehet biztosan betölteni. A megyében összesen 170 osztály létesítésére van jogunk zónánként és szakonként, ebből 53 lesz magyar osztály. Azért nem létesítettünk magyar anyanyelvű szakiskolai osztályokat, mert azok esetében megtörténhetett volna, hogy nem telnek be. A tanfelügyelőség részéről a beiskolázási tervnél felelőtlenség lenne – főleg szórványvidéken – figyelmen kívül hagyni a gyermeklétszámot, ezért megengedhetetlen, hogy politikai tőke kovácsolása reményében a két magyar líceumi osztályra mutogassanak, annak esetleges felszámolását helyezve kilátásba” – hangsúlyozta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes.

 

Az eredményesség nem számít?

Suciu Ioan, az elméleti líceum igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy egyik reál osztálytól fosztották meg a tanintézményt, ezt pedig a vezetőség nem nézheti tétlen. Eddig a román tagozaton két humán és két reál osztály volt a dicsőszentmártoni elméleti líceumban, de egykor hat román osztály és három magyar osztály is végzett az intézményükben. A mostani intézkedéssel azokat a diákokat fosztják meg a szülővárosukban való tanulási joguktól, akik a reál irányban akarnak továbbtanulni, mérnöki vagy informatikai pályát választanának. Az igazgató elvetette azt a feltételezést, miszerint a magyar osztály megszüntetése árán szeretnék visszakapni az elvett román osztályt. Amint hangsúlyozta, nem a két magyar osztály ellen szálltak síkra, csupán az előző évekhez hasonló osztályszámmal szeretnének indulni a román tagozaton.

 Magó Attila aligazgató szerint a környékbeli magyar anyanyelvű nyolcadik osztályosok száma hetven körüli, ami indokolttá teszi a két magyar líceumi osztály létesítését. Jelenleg 707 diákja van a középiskolának, ebből 182 tanuló a magyar tagozaton természettudomány és filológia szakon tanul. „Nem értjük, miért vágták le az egyik román osztályt, ugyanis évről évre jó eredményeket érünk el, az érettségi vizsgákon az átmenési arány 90%-os. Ennél jóval alacsonyabb a volt kémiai líceum diákjainak az érettségi mutatója, ami 40% körüli. A nyolcadikosok őszi felmérése azért sem mérvadó, mert azok, akik azt készítették, a tavalyi opciókat írták be, pl. természettudomány–intenzív angolt, az idén létesülő két természettudományi osztály helyett. Ezután szállunk majd ki a vidéki iskolákba is bemutatni a diákoknak a középiskolát és népszerűsíteni” – tudtuk meg a líceum aligazgatójától. 

 

Megengedhetetlen az osztályok megcsonkítása 

Megheşan Sorin polgármester szerint a megyei tanfelügyelőség célja a marosvásárhelyi középiskolák tanulóinak létszámát növelni annak érdekében, hogy a megyeszékhely pedagógusainak a katedrái biztosítva legyenek. Mással nem magyarázható az, hogy olyan középiskolában szüntetnek meg egy reál tagozatú osztályt, amelyet már az ősszel bejelölt 112 gyerek – mondta az elöljáró. „Mi alapján válogassuk majd ki a 112 diák közül, hogy ki maradhat a líceum tanulója és ki nem? Miért büntessük azokat, akiknek nem jut hely szülővárosukban azzal, hogy a megyeszékhely valamelyik iskolájában folytassák tanulmányaikat? Ezzel az eljárással a szülőket terhelik pluszkiadásokkal. Az elméleti líceum vezetőtanácsa döntött a négy román és két magyar líceumi osztály létesítése mellett. Egyáltalán, mi a szerepük az iskolai vezetőtanácsoknak, ha határozataikat figyelmen kívül hagyja a megyei tanfelügyelőség? – tette fel a kérdést a polgármester.

Szer Pálosy Piroska