„Oroszország nyitott marad a világ felé”
Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – közölte Vlagyimir Putyin hagyományos évértékelő, feladatkijelölő beszédében csütörtökön Moszkvában.
Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – közölte Vlagyimir Putyin hagyományos évértékelő, feladatkijelölő beszédében csütörtökön Moszkvában.
Az orosz elnök azt mondta, hogy országa „nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára”.
Kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte a – Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben hatályba léptetett – külföldi szankcióknak nincs közük az általa „ukrán tavasznak” nevezett kijevi hatalomváltáshoz. Azt mondta: „Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit”.
Vlagyimir Putyin szerint a külföldi korlátozások, szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági, társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága.
Szakértők korábban felhívták a figyelmet arra, hogy Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a devizapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.
Az orosz államfő a hatalom által megbénított civil – nem kormányzati – szervezeteknek is (NGO) üzent. Putyin az általa „szociális irányultságúnak” nevezett NGO-knak ígért támogatást, és ezt az általa alapított Összoroszországi Népfrontra bízta.
Az úgynevezett ügynöktörvény több jogvédő szervezet működését nehezítette meg Oroszországban az utóbbi egy évben.
Putyin azonban nem a gazdasági kérdésekkel, hanem a Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásával kezdte beszédét. Amit mondott, először hangzott el orosz politikai vezetőtől. Közölte, hogy a Krím hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek – mondta. Az orosz elnök ezt azzal magyarázta, hogy Vlagyimir herceg, későbbi kijevi nagyfejedelem a Krímben lévő Herszonban, a jelenlegi Szevasztopol melletti bizánci településen keresztelkedett meg, majd ő térítette keresztény hitre a Kijevi Ruszt.
