„Olyan ez, mint a szerencsejáték”

Troznai Róbert már kisfiúként, agrármérnök édesapja mellett beleszeretett a mezőgazdaságba. A 36 éves székelykakasdi férfi Nyárád-szeredában végezte a kertészmérnöki egyetemet, jelenleg a falu egyik legnagyobb gazdálkodójának számít. 50-60 hektár földet művel meg, 35 hektáron búzát, 10-10 hektáron kukoricát és napraforgót, négy hektáron zabot termeszt.  

– Régebb krumplitermesztéssel is foglalkoztunk, de annak ma már nincs ára. 3-4 hektár földterülettel indultunk, később már 10 hektárt műveltünk meg. Édesapám elhunyta után bővítettem ekkorára a területet. Mindent eladásra termesztek. A búzára rendszerint megvan az állandó vevő, egy malomnak adom el, a többi gabonát viszonteladók veszik meg, akik a Székelyföldön értékesítik az árut. Ilyenkor  megveszik olcsón, télen pedig drágán továbbadják.

Troznai Róbert azt is elmondta, hogy a gabonának nagyon lement az ára, míg öt évvel ezelőtt egy kiló búza 1 lej 20 bani volt, ma már csak 50 banit kérhet kilójáért. A gépeket működtető üzemanyagok, a vetőmagok, vegyszerek, gyomirtók viszont egyre többe kerülnek. 

– Ezen a vidéken leginkább búzát éri meg termeszteni. A kukoricát elpusztítják a vaddisznók, és hiába teszünk panaszt a vadásztársaságnál, csak kikacagnak – tette hozzá a fiatal gazdálkodó, aki szerint idén szép termés várható. Egy hektáron 4700-4800 kiló búzára, 6-7 tonna kukoricára, 3000 kiló napraforgóra számít.

Róbert másodkézből vásárolta a munkagépeit, amelyeket aztán felújított. Uniós alapokra eddig nem pályázott, úgy véli, ahhoz nagyon sok feltételnek kellene eleget tenni, többek között 50 ezer euróval kellene rendelkeznie. 

– A legnagyobb gond az, hogy kiszámíthatatlan a piac, nagyon nehéz eladni a terményt. A nyugatiakkal kell versenyeznünk, akik az állami támogatás mellett megengedhetik maguknak, hogy olcsóbban adják az árut. Éppen ezért sok pékség külföldről hozza a búzát – tette hozzá, majd azt is elmondta, hogy a földeket az elhelyezkedésük miatt nem lehet öntözni, így teljes mértékben az időjárásra hagyatkoznak.

– Olyan ez, mint a lottó – jegyezte meg a gazdálkozó, majd arra a kérdésre, hogy megéri-e ma mezőgazdasággal foglalkozni, így válaszolt:

– Meg lehet élni belőle, de meggazdagodni nem. Csak az foglalkozzon ilyesmivel, aki igazán szereti. Én mindenesetre folytatom, amíg lehet.