2020. július 4., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hol tart ma Romániában a lótenyésztés, és melyek az ágazat jövőbeli kilátásai? A Korunk októberi számának élén Kelemen Atilla országgyűlési képviselő vallomásos írása olvasható: a lótenyésztés és a lovas sportok elkötelezett híveként kritikus, de bizakodó véleményt fogalmaz meg erről a témáról.


Hol tart ma Romániában a lótenyésztés, és melyek az ágazat jövőbeli kilátásai? A Korunk októberi számának élén Kelemen Atilla országgyűlési képviselő vallomásos írása olvasható: a lótenyésztés és a lovas sportok elkötelezett híveként kritikus, de bizakodó véleményt fogalmaz meg erről a témáról. Egészében véve optimista Bartha Róbert, az állami ménesek vezérigazgatója is, aki a vele készült interjúban összefoglalja a hazai lóállomány alakulásának történetét az elmúlt két évtizedben, és vázolja az ágazat aktuális tennivalóit. További érdekes részletekre derül fény a téma három szakemberével (Bodó Imre, Bogdán Imre, Böjthe Barna) folytatott beszélgetésekből.

A lótenyésztésnek megvan a maga külön kultúrtörténete; ennek epizódjai villannak fel az összeállításban a görögöktől kezdve (Xenophón) a kora újkorig (megtudjuk, hogyan oktatja Pluvinel mester magát a királyt a lovaglás művészetére) és a 19. századig, amikor a fajlovak sorsa összefonódott a versenyek szervezésével (erről szól báró Ambrózy Lajos beszámolója angliai körútjáról).

Két lovas elbeszélés mellett (Leopoldo Lugones, Biró Á. Attila) különösen érdekes olvasmány Kányádi András esszéje a sakkjáték (és persze a huszár) áttételes jelenlétéről szépirodalmi művekben, valamint Madaras Péter írása, aki állatorvosi tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.