„Kinőtték” a jelenlegi székházat

Csütörtök délelőtt a Maros Megyei Speciális Hegyi- és Barlangimentő-szolgálat megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Kovács Róbert szolgálatvezető a székházban tartott sajtótájékoztatót, amelyen összefoglalta az eddigi tevékenységet, és a jövőbeni tervekről is beszélt. Pénteken 10-16 óra között Marosvásárhely főterén kiállítják a hegyimentők sajátos felszereléseit. 18 órától a Kultúrpalota kistermében gálaest lesz, ahol díjazzák a tagokat, a támogatókat és dokumentumfilmet vetítenek munkájukról. 

Szinte hályogkovácsként kezdték a szolgálatot a hegyimentők, mivel a megalakulást szabályzó törvény a megyei tanácsok hatáskörébe helyezte ennek a tevékenységnek a megszervezését. És a semmiből kellett kiindulni. Az akkori elnök, Lokodi Edit Emőke a természetjáró-egyesületeket kérte fel arra, hogy ajánljanak munkatársakat. Hosszas szervezkedés után végül – egy-két személy cseréjével – kialakult az a csapat, amely ma már a nemzetközi elvárásoknak megfelelően teljesíti a szolgálatot. 2005-ben kizárólag mindenki önkéntesen dolgozott, majd az intézménnyé válás közben sikerült hat alkalmazottat foglalkoztatni, ezenkívül ma már 18 szakavatott hegyimentő és 75 önkéntes tartozik kötelékükbe. 

Kovács Róbert elmondta, 10 év alatt a Kelemen- és a Görgényi-havasokban – a hegyvidék törvényének (legea muntelui) megfelelően – 42 turistaútvonalat engedélyeztettek, ami összesen 800 km. Összesen 1200 km-nyi útvonalat tartanak karban és ellenőriznek, és sikerült megnyitni két fatörzsbarlangot is. Európában csupán négy hegységben vannak ilyen, a vulkáni tevékenység alakította lenyomatbarlangok, ezért különleges ez a két képződmény a Maros völgyében. A statisztikánál maradva, lejegyezhettük, hogy egy évtized alatt több mint 2300 ún. megelőző járőrözést végeztek, ami azt jelenti, hogy főként hétvégente jártak be egy-egy útvonalat a szolgálat munkatársai. 1302 mentésük volt, több ezer sporteseményt biztosítottak, négy természeti katasztrófa (árvíz és erdőtűz) esetén mentettek vagy jelen voltak a következmények elhárításánál, több mint 200-szor merültek le a búvárok, köztük 65 alkalommal vízbe fulladtak után kutatva. A kötelező képzések mellett az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőséggel, a Barlangi Mentők Testületével közösen is tartottak felkészítőket. A Maros Megyei Hegyimentő-szolgálat munkatársai több országos érdekeltségű szakmai testületnek a tagjai. A munkájukat ma már három orvos, köztük két sürgősségi szakorvos, nyolc mentő segíti. 

Újságírói felvetésre megtudtuk, hogy végre sikerült országos szinten három csörlővel ellátott mentőhelikoptert üzembe helyezni. Dr. Raed Arafat, a vészhelyzeti felügyelőséget koordináló egészségügyi államtitkár ígérete szerint ezeket jövőben kizárólag hegyimentéskor vetik be. – Igaz – tette hozzá Kovács Róbert –, a helikopterek éjjel, viharban és ködben nem szállnak fel, ami érthető ugyan, de legtöbbször pont ilyenkor történik baleset a hegyekben. A hegyimentő-szolgálat vezetője reményét fejezte ki, a pilótákat kiképezik arra is, hogy extrém körülmények között mentsenek. 

Szintén a média érdeklődésére felmerültek a székházzal kapcsolatos kérdések is. A jelenlegi székházat ugyanis kényszerhelyzetben kapta meg a hegyimentő-szolgálat, miután az első időszakban a megyei tanács épületében mindössze két irodában és egy alig néhány négyzetméternyi raktárban dolgozhattak. Az igen elhanyagolt épületben a vészhelyzeti felügyelőség gázálarcraktára volt, így ezt „átvette” a megyei tanács, majd renováltatta és a hegyimentők rendelkezésére bocsátotta. Utólag kiderült, hogy az ingatlan tulajdonosa a Vízügyi Igazgatóság. Az épület tulajdonjoga körül kialakult nézeteltérés miatt perbe fogták a megyei tanácsot. Végül öt év után született meg a megfellebbezhetetlen döntés, amely a jogos tulajdonosnak ad igazat. Kovács Róbert elmondta, jelenleg a megyei tanács háromtagú bizottságot bízott meg azzal, hogy tárgyaljon a 156 négyzetméteres felület bérleti díjáról, ugyanis a vízügyi hatóság hajlandó bérbe adni jelenlegi használóinak. 

– A hegyimentő-szolgálat rég kinőtte a jelenlegi székházat. Még hat alkalmazottra lenne szükségünk, ezenkívül négy gépkocsink, két hójáró autónk, két ATV-nk, egy motorcsónakunk van, több búvárfelszerelés, oxigénpalack és sok más, a mentéshez szükséges felszerelés, amely nem fér el a jelenlegi raktárunkban. Ígéretet kaptunk Ciprian Dobrétól, a megyei tanács jelenlegi elnökétől, hogy a polgári védelem székhelyén felépítenek egy korszerű, minden követelménynek megfelelő új székházat, amelynek udvarán és raktáraiban kényelmesebben elhelyezhetjük az említett felszerelést. A terület a megyei tanács tulajdonában van, így, ha van jóakarat és pénz, akár egy év alatt is elkészülhet az új székház – mondta Kovács Róbert.

A tervek közül annyit tudhattunk meg, hogy hét óvóhely megépítését tervezik a Kelemen- (három) és a Görgényi- (négy) havasokban. Volt már néhány ilyen, azonban az arra járók tönkretették. Ennek kapcsán Kovács Róbert megemlítette, hogy sajnálattal tapasztalják azt is, hogy egyesek rendszeresen tönkreteszik az irány- és csúcsjelző táblákat. Nem feltétlenül azért, mert magyar feliratuk van. Ennek megelőzéséért több mint 200 találkozót szerveztek iskolákban, ahol a természetjárásról, a hegyimentő-szolgálatról és a környezetvédelemről beszéltek a diákoknak. 

Bár a tíz év alatt csak egyetlen haláleset volt, mivel sem a Kelemen-, sem a Görgényi-havasokban nincsenek különlegesen veszélyes helyek, azért igen fontos a jelenlétük mindkét hegységben, hiszen hipotermiás esettől az eltévedt turisták útbaigazításán át a medvetámadást szenvedettek mentésééig igen hasznos és sokrétű a tevékenységük. S az sem mellékes, hogy olyan területen dolgoznak, amelynek gazdasági kiaknázása idegenforgalmi szempontokból igencsak várat magára mindkét hegységben. A lehetőség – nekik is köszönhetően – adott.