„Erős” üzenet a világnak

Sógor Csaba EP-képviselő, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) tagja a bizottság szeptember eleji ülésén kijelentette: ideje megvizsgálni, hogy a tagállamok mennyire viselkednek felelősen, mennyire tartják be saját jogszabályaikat. 

Mint mondta, Románia „kiváló példa” a zaklatás, a gyűlöletbeszéd tolerálása és a kisebbségellenes légkör kialakítása tekintetében. Véleménye szerint egy komplex EU-s kisebbségvédelmi politika és a kapcsolódó monitorrendszer kialakítására lenne szükség.

Javaslattevő Nagy József európai néppárti képviselő volt, az általa még júniusban előkészített javaslattervezetet vitatták meg az ülésen. Az előkészített joganyag a kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szól. A LIBE tagja kritikaként fogalmazta meg a Bizottsággal szemben, hogy bár a testület más területeken rugalmasan áll a hatáskörök kiterjesztésének kérdéséhez, a kisebbségi jogok vonatkozásában ódzkodik attól. 

Nagy József rámutatott, hogy mintegy 50 millió uniós állampolgár tartozik valamely kisebbséghez. Véleménye szerint a kisebbségi jogok minimumstandardja nem csökkenteni, hanem növelni fogja a lojalitást a kisebbségeknek otthont adó tagállamok és az EU iránt, amely e jogokat garantálja. Kifejtette: ez egy erős üzenet lenne nemcsak a tagállamokhoz, hanem az egész világnak, amely által az Európai Unió a kisebbségvédelmi politikák vonatkozásában világviszonylatban vezető szerepre tehet szert. Kiemelte a már elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok érvényesítésének fontosságát, hangsúlyozva, hogy ezt célozták a koppenhágai kritériumok, ezt célozza a Minority SafePack nevű kezdeményezés, valamint az általa készített jelentéstervezet is. 

 

„Csapdahelyzetben az európai nemzeti kisebbségek”

Sógor Csaba elmondta, bár a csatlakozáskor az EU ellenőrzi a tagjelölt országokban a kisebbségi jogok helyzetét, csatlakozás után nem történik meg ez a számonkérés. „Az európai nemzeti kisebbségek csapdahelyzetbe kerültek, amelyből nehéz az EU támogatása nélkül kiszabadulniuk”, mondta el, amikor beszámolt a Romániában tapasztalható jogsértésekről. Hangsúlyozta: a csatlakozás után egymást követő román kormányok a nyelvi és kisebbségi jogok gyakorlatba ültetését opcionálisnak tekintik, számos eszközzel akadályozzák a kisebbségi nyelvű iskolák működését és a magántulajdonok visszaszolgáltatását, elkezdték a kisebbségi közösségek egyházi épületeinek visszaállamosítását, rendszeresen zaklatják a kisebbségi vezetőket a nemzeti szimbólumok használata miatt, a médiában pedig megtűrik a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszédet. Ezért is fontos a készülő jelentés. 

 

Szavazás októberben 

Nagy József az ülés záróbeszédében elmondta, hogy a meglévő európai kisebbségvédelmi jogi eszközök nem igazán hatékonyak, mert nem kötelező érvényűek, a kisebbségi jogok sérülésének sok esete ismert. Megemlítette, hogy az EU éppen ezért alkotta meg a csatlakozni kívánó országokkal szemben a koppenhágai kritériumokat, viszont a már csatlakozott országok vonatkozásában a kisebbségeknek megalapozott igényük van arra, hogy az EU valós kisebbségvédelmi garanciákat adjon. Az Európai Parlament felelőssége képviselni a választókat, és ösztönözni az Európai Bizottságot egy elfogadható és kikényszeríthető jogminimum megalkotására.

A Nagy-jelentésről októberben szavaz az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága. Ezt követi majd az EP plenáris ülésén való szavazás az anyagról. Ha a képviselők elfogadják a jelentést, az Európai Bizottság feladata lesz kidolgozni az irányelvet, amelyet a tagállamok átültetnek a jogrendjükbe.

 

A LIBE hatáskörei

Az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) hatásköre: * az Unió területén az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvető jogok védelme, beleértve a kisebbségek védelmét, ahogy azt a szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája megállapítja, * a nemek közötti, illetve a munkahelyi, valamint a munkaerőpiaci megkülönböztetésen kívül a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemhez szükséges intézkedések, * az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok, tekintettel a személyes adatok kezelésére, * a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása és fejlesztése, különösen: * a személyek beutazását és mozgását, a menedékjogot és migrációt érintő intézkedések, * a közös külső határok integrált irányítására vonatkozó intézkedések, * a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések, * a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Europol, az Eurojust, a Cepol és ugyanezen a területen működő más szervek, hivatalok és ügynökségek, * azon kockázat megállapítása, hogy a tagállamok által közösen vallott elveket valamely tagállam súlyosan megsérti.