„Életfogytiglani munka” vár a nőkre

Két törvénymódosítás kapcsán tartott sajtótájékoztatót pénteken Kerekes Károly parlamenti képviselő. Az első a felsőfokú végzettségűek számára jövőtől bevezetendő gyakornokságra, a másik a nyugdíjkorhatár kitolására vonatkozik. Ha ez utóbbi jogszabály-módosítási tervezet a jelenlegi formában marad, akkor 2030-tól  a nyugdíjazási korhatár a nők esetében is 65 évre nő.

65 évre tolják ki a nők nyugdíjkorhatárát 

A munkaügyi minisztérium november 18-án saját honlapján közvitára bocsátotta azt a törvénytervezetet, amely a nyugdíjkorhatár kitolását célozza meg. E tervezet szerint a nők nyugdíjkorhatára 2030 és 2035 között 63 évről 65 évre nőne az 1970 után született nők esetében. Mint ismeretes, 2015-től a férfiak esetében a nyugdíjkorhatár 65 év, míg a nők  esetében 2030-ig  63 év. A jelenlegi kormány tehát egyenlővé tenné a nyugdíjkorhatárt nők és férfiak esetében egyaránt 65 éves korra, ami Romániában eddig még soha nem volt gyakorlat. Kerekes Ká-roly képviselő méltatlankodását fejezte ki e törvénymódosítási tervezettel kapcsolatban, hiszen a munkaügyi minisztériumot Mariana Câmpeanu liberális miniszter vezeti, a nemzeti liberális párt három évvel ezelőtt az új nyugdíjtörvény  parlamenti vitáján vehemensen tiltakozott a nők nyugdíjazási korhatárának emelése ellen. Sőt, az alkotmánybíróságon meg is támadták a parlament döntését. Emlékeztetett a képviselő arra is, hogy az államelnök is kifogásolta a nők nyugdíjkorhatárának 65 évre való emelését. Az akkori  liberális párti kiállással szemben a liberális miniszter homlokegyenest megváltoztatta pártjának  álláspontját, annak ellenére, hogy a korhatár kitolására senki sem kötelezte. A döntést azzal magyarázzák, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer pénzügyi szempontból fenntarthatatlan, a nyugdíjasok száma magasabb, mint a dolgozóké, a társadalombiztosítási hozzájárulásokból befolyó összegekből nehéz a nyugdíjakat kifizetni. Kérdés, hogy mennyit hozna a konyhára ez az intézkedés, most  per pillanat, amikor  az csak 2030 után lépne életbe, ahelyett, hogy inkább munkahelyeket biztosítanának a nyugdíjazás előtt álló személyeknek a munkaerőpiacon való maradásuk céljából? – tette fel a kérdést a képviselő. Ez a törvénymódosítási javaslat nagyon megosztja a társadalmat. Egyesek szerint a 65 éves kor egy romániai nő esetében nagyon magas, hiszen köztudott, hogy szerepvállalásuk munkahelyen, családban, gyermeknevelésben, háztartásban olyan terhet ró rájuk, ami nem hasonlítható egy  gazdaságilag fejlett országbeli nő életviteléhez. A túlterheltség eredménye pedig az idejekorán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés és az egészségi állapot romlása. Az RMDSZ nem támogatja ezt a törvénytervezetet, hiszen nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Azzal  viszont egyetértene, hogy bizonyos  szakmai kategóriák, mint például a tanárok, az orvosok opcionálisan magasabb életkorig folytassák a tevékenységet. De csak opcionálisan. A képviselő szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát más intézkedésekkel kellene megoldani, mert miközben a fiatalok egyre nehezebben találják meg helyüket a munkapiacon, addig az idősebb generációt szándékoznak foglalkoztatni. A működőképes munkapiac és a fenntartható nyugdíjrendszer az újabb munkahelyek teremtésében rejlik, de semmiképpen sem a nyugdíjkorhatár kitolásában – fogalmazott a képviselő. Érdekes, hogy az Európai Unión belül egyes országokban nagyon változó a nyugdíjkorhatár. Ausztriában a férfiak esetében 65, a nőknél 63 év, Észtországban 63 és 61, Görögországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban 65 és 60, Magyarországon 62 és 62, Csehországban és Litvániában 62 és 60, Franciaországban 60 és 60, de Németországban 67 és 67 év.

Jövőtől bevezetik a gyakornokságot 

A közvélemény nem figyelt fel egy, a fiatalokat érintő fontos törvény e heti elfogadására. Arról van szó, hogy a felsőfokú végzettségű fiatalok esetében újra bevezetik a kötelező gyakornokságot. Azok a fiatalok, akik az egyetem vagy főiskola befejezése után munkába állnak, hat hónapig gyakornoki minőségben dolgoznak. Ezt már 2003-ban előírta a Munkatörvénykönyv, de konkrét törvény nem létezett annak alkalmazására. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a mindenkori kormányok  rászánják magukat ennek bevezetésére. Ez a jogszabály vélhetően megkönnyíti a fiatalok szakmai beilleszkedését. A megkötött munkaszerződést kiegészítő gyakornoki szerződés  tartalmazza a gyakornoki jogokat és kötelezettségeket is. Minden gyakornoknak egy munkahelyi mentora lesz, aki a  pályakezdőt irányítja, munkáját felügyeli. Miután a hat hónap lejárt, a mentor egy jelentésben foglalja össze a gyakornok teljesítményét, amelyet a munkáltató kiértékel  és tanúsítványt ad arról, hogy a pályakezdő hogyan illeszkedett be adott munkahelyre. A munkáltató a gyakornokság finanszírozására az európai szociális alapból támogatásra pályázhat, vagy kérésre  az állami  munkanélküliségi alapból havi 250 lej támogatásban részesül minden gyakornok esetében. (Ez az összeg a jelenlegi szociális viszonyítási mutató, 500 lej fele.) A törvény előírja, hogy a gyakornoksági idő alatt a munkáltató nem bonthatja fel a munkaszerződést. 

Újságírók felvetették, mi történik akkor, ha a munkáltató – visszaélve a helyzetével – igazságtalanul állítja ki a tanúsítványt, s a fiatal munkaerőt akkor is megfe-lelőtlennek minősíti, ha annak teljesítménye az elvárt szinten volt. A képviselő azt válaszolta, nem kell rosszhiszeműséget feltételezni a munkáltató részéről, de ha ilyesmi előfordul, akkor ez a döntés 30 napon belül a munkaügyi bíróságon megtámadható. A gyakornoksági idő  munkában letöltött  időnek és szakmai régiségnek számít. A törvény jövő évtől lép hatályba.