2024. august 5., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kettős ünnepet tartottak szombaton Székelykakasdon: a falu első írásos említésének 500. évfordulójára emlékeztek, és székely kaput avattak a település bejáratánál. 

Fotó: Nagy Tibor


Kettős ünnepet tartottak szombaton Székelykakasdon: a falu első írásos említésének 500. évfordulójára emlékeztek, és székely kaput avattak a település bejáratánál. A 12 méter széles, faragott székely kapu „üzeni nekünk, hogy vagyunk és leszünk, megerősíti a jövőbe vetett hitünket” – mondta ünnepi felszólalásában Csegzi Attila, a Pro Veritas Egyesület elnöke.
 
Az ünnepséget megelőző istentiszteleten Molnár Endre lelkipásztor köszöntötte a faluból elszármazottakat, a magyarországi és hollandiai küldöttségeket, a helybélieket, és hangsúlyozta: „fél évezrede, hogy Székelykakasd él, létezik, ez idő alatt volt ünnep, szomorúság, bánat, de megmaradtunk hitünkben is, hagyományainkban is”. A templomi igehirdetést követően az ünneplők a falu bejáratához vonultak, itt avatták fel a Pro Veritas Egyesület kezdeményezésére állított székely kaput. Az impozáns – 6,5 méter magas, 12 méter széles – faragott kapu felállításához 3 tonna fát, az oszlopok beöntéséhez egy tonna betonvasat és közel 40 tonna betont használtak fel. Az ünneplő tömeghez a székelykakasdi Pro Veritas Egyesület alapító tagjai nevében Csegzi Attila, az egyesület elnöke szólt, külön köszöntötte a magyarországi, Tolna megyei Kakasd Bányai Károly polgármester vezette küldöttségét, a vajdasági Kelebia küldöttségét, a Székely Nemzeti Tanács megyei és marosvásárhelyi elnökét, Izsák Balázst és Gáspár Sándort, Maroskeresztútr község közgyűlési képviselőit, a vendégeket, elszármazottakat. 
„Sok-sok nehézséget kellett leküzdenünk, míg eddig eljutottunk, de kitartottunk Horvát Pál ötlete mellett, és íme, a székely kapu elkészült. A kapu tárva-nyitva áll a jó szándékú emberek előtt. A kapun belüli tér a mi világunk, a mi közösségünk tere, a kapun kívüli tér az ismeretlen nagyvilág. A kapu azt üzeni nekünk, hogy vagyunk és leszünk, megerősíti a jövőbe vetett hitünket. A székely kapu nyitva áll, mint a magyar ember szíve. Sok-sok csata után elmondhatjuk, hogy győztünk.” Csegzi Attila a székely kapu motívumairól, mintáiról is beszélt, a faragó mesterek sorában említette Dályai Szabolcsot, Bajcsi Lászlót, Csegzi Albertet, Baricz Antalt. Hangsúlyozta: a székely kapu elkészítése nagy anyagi ráfordítást igényelt, amit az egyesület 13 alapító tagja és adományozók adtak össze. Nekik Botha Dániel tanácsos, az egyesület alelnöke mondott köszönetet. Az ünnepségen a székelykakasdi dalárda adott elő énekeket Molnár Andrea karnagy vezetésével, majd Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, valamint Gáspár Sándor, az SZNT marosvásárhelyi elnöke szólaltak fel. 
„A székely kapu a szabadság jelképe is. Meg vagyok győződve arról, hogy a székely-kakasdiak, akik ezt a kaput állították, meg fogják tartani a földjeiket, hogy az megélhetést és ittmaradást biztosítson gyermekeiknek, unokáiknak, dédunokáiknak, és soha nem teszik a nemzetiségi arányok megváltoztatását célzó ipari nagyberuházások erőforrásaivá” – hangsúlyozta Izsák Balázs. A székely és magyar himnusz eléneklése után az ünneplő kakasdiak az iskola udvarán megtekinthették a magyarországi Kakasd általános iskolája és önkormányzata által a nemzeti összetartozás napja alkalmából meghirdetett rajzpályázatra beérkezett alkotásokból összeállított vándorkiállítást, majd az ünnepi alkalomra szépen feldíszített kultúrotthonban sor került a Kakasd község és Maros-keresztúr (Székelykakasd) közötti együttműködési egyezmény aláírására. Az iratot Ioan Sânpălean, Maros-keresztúr polgármestere és Bányai Károly, a magyarországi Kakasd község polgármestere látta el kézjegyével. Ugyanitt mutatták be Nemes Gyula Székelykakasd 500 éves történetéből című monográfiáját. A 224 oldalas, szép kivitelezésű, gazdagon illusztrált kiadványt Kálmán Attila történelem szakos tanár méltatta, a szerző, a nagyernyei Nemes Gyula pedig hangsúlyozta: örömmel lett a kis székelykakasdi közösség történetíró „napszámosa”. Nemes Gyula korábban Nagyernye, Maros-szentgyörgy, Csejd monográfiáját is megírta, ezeket követte Székelykakasd falutörténete, amelyben, mint az ajánlást író Tövissi Antal hangúlyozza: a szerző nemcsak események felelevenítését tűzte ki célul, hanem hasznos és tanulságos útmutató hagyatéknak is szánta, mely további kutatásokra ösztönözhet. „A szülőföld, Székelykakasd jobb megismerését szolgálja ez a könyv, amely hiánypótlónak számít” – teszi hozzá Tövissi Árpád. A délután folyamán a Pro Veritas Egyesület és a kelebiai Levente Sportegyesület is partnerségi egyezményt kötött.
Az ünnepség a továbbiakban a helybéli gyermekek és fiatalok zenés, táncos műsorával folytatódott, majd a magyarországi és hollandiai vendégek tiszteletére szervezett hajnalig tartó mulatsággal zárult. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató