„A szakma szempontjából nagy problémát jelentenek az álállatorvosok”

Bár a jogszabályok szerint január 1-jéig meg kellett volna történjen a kutyák mikrocsipezése, sokan még nem tettek eleget a törvényes előírásoknak. Az ebtartók gyakorlatilag idén „indultak meg”, hogy megjelöltessék állataikat, amelyek ezek után bekerülnek egy országos elektronikus adatbázisba. A kutyák csipezésének elmulasztása bírsággal jár, és az is fontos szempont, hogy a mikrocsip (mikrochip) nélküli állatokat nem oltják be veszettség ellen. Ezért egyre többen végeztetik el ezt a beavatkozást kutyáikon, immár vidéken is. A Maros Megyei Állatorvosi Kamara elnöke, dr. Moga Petru Sorin szerint komoly problémát jelent az álállatorvosok „működése” szinte minden állatorvosi körzetben, ugyanakkor elismerte, hogy az állatorvosi törvénynek vannak kisebb-nagyobb hiányosságai, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésekre. Ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni szeretne az Országos Állatorvosi Kamara. 

 

 

„Járnak csipezni a faluban” – mondja nemrég ismerősöm, akinek szülei vidéken élő gazdálkodó emberek, és több kutyát tartanak. A 40-50 lejes ár sok falusi ember számára nagy kiadást jelent, főként ha 4-5 kutyát kell megjelöltetnie. 

 – Kétféle helyzet áll elő: a mikrocsipezett és veszettség ellen beoltott kutyák, valamint a gazdátlan, vagyis a kóbor kutyák esete. Arra a kutyára, amelyik nem rendelkezik mikrocsippel és nincs beoltva, a gazdátlan kutyákra vonatkozó törvény érvényes, még ha a tulajdonos magánterületén is található. Azt is meg kell érteni, hogy az állatorvosok nem ellenőrző szervek, nem mehetnek be erőszakkal a gazdák magánterületére, akiket gyakran meg kell győzni arról, hogy betartsák a törvényes előírásokat– tudjuk meg dr. Moga Petru Sorin állatorvostól. Szerinte a fő probléma továbbra is az, hogy az embereknek nincs pénzük erre, és nem értik, hogy a törvényhozó miért tartotta fontosnak a kutyák megjelölését, így aztán nagy az ellenállás. A jogszabály előírásainak betartását az állat-egészségügyi igazgatóság alkalmazottai ellenőrzik. Az igazgatóság vezetése úgy döntött, február végéig még be lehet oltani a kutyákat veszettség ellen. 

– Maros megyében milyen a csipezési arány? 

– Januárban 10 százalék alatt (!) volt a veszettség ellen beoltott kutyák aránya, jóval nagyobb arányban történtek csipezések. Az azóta eltelt időszakban egy keveset behoztunk a lemaradásból, amihez az is hozzájárult, hogy több önkormányzat támogatást ígért, elsősorban a lakosság tájékoztatását illetően. Sajnos a kiadások teljes vagy részleges átvállalására a legtöbb helyen nincs lehetőség. A helyzet ennél jobb a városokban, ahol a magán állatorvosi rendelők stabil ügyfélkörének tudható be, hogy a kutyák mintegy 40 százaléka csipezett, oltott. Az én állatorvosi körzetemben, Nagysármáson például mintegy 1800 kutyából 450-et sikerült megjelölni. Probléma, ha egy gazda öt kutyája közül csupán egyet jelöltet meg, mert mi lesz a többi néggyel? Elszabadulhatnak, kijutnak a közterületre, és betegségeket terjeszthetnek, állatjárványügyi szempontból súlyos helyzet állhat elő. Apropó, amit bizonyára sokan nem tudnak: közterületre kizárólag csipezett kutyákat szabadna kivinni!

– Vidéki olvasónk jelezte, hogy nem az állatorvos jelent meg a mikrocsippel, hanem a megbízottja, a pénzt átvette, de nyugtát nem adott, és a megjelölt kutya sem kapott könyvet. Más állatorvoshoz – akinél esetleg olcsóbb ez a szolgáltatás – nem mer fordulni, attól való félelmében, hogy a doktor úr nem kezeli majd haszonállatait. Végül is ki ültetheti be a csipet?

– Normális helyzetben az állatorvos felelőssége a mikrocsip beültetése a kutya nyakának bal oldalába vagy a két válla közötti nyaki részre. Egy állatorvos egyedül nem képes minden kutyát megjelölni a körzetében, ezért ezt a beavatkozást elvégezhetik az állatorvos alkalmazottai is, a törvényes feltételek mellett (munkaszerződéssel, munkavédelmi kiképzéssel rendelkező, legalább középfokú végzettségű alkalmazottak stb.). Valóban, nyugtát adhatnának minden esetben, de a legtöbb esetben úgy járnak el, hogy ideiglenesen táblázatba vezetik azt, akitől elvették a csipezés ellenértékét. Az egész folyamat – a csipezés után a kutyák jegyzékbe vétele, az adatok bevezetése az országos adatbázisba (RECS), a kutyakönyv kitöltése – hosszadalmas, nagy odafigyelést és logisztikát igényel, hiszen a gazdák személyi adatait is online be kell vezetni a rendszerbe, emiatt van az, hogy pár nap múlva visszatérnek a nyugtával, könyvecskével. Egy-két héten belül a kutya könyvét mindenképpen ki kell adni.

– Bizonyos oltóanyagokat az állat-egészségügyi igazgatóság (DSV) vásárol és juttat az állatorvosoknak. A csipekkel mi a helyzet?

– Például a veszettség elleni oltások nagy részét a DSV vásárolja, a csipeket viszont az állatorvos szerzi be. Idén is kaptunk veszettség elleni oltásokat, az állat-egészségügyi igazgatóság vezetésével abban állapodtunk meg, hogy a beszerzett mikrocsipek számának függvényében osztjuk ki az állatorvo-soknak.

– Miért van akkora különbség a csipek ára között? Van, ahol a beültetésért 40 lejt, máshol 100 lejt is elkérnek. Nem lehet kissé „közelíteni” az árakat?

– Bukarestben még 200 lejt is elkérnek a csipezésért. Nem kényszeríthetjük az állatorvosokat arra, hogy egy bizonyos áron végezzék ezt a szolgáltatást, hiszen egy marosvásárhelyi rendelővel rendelkező állatorvosnak mások a rendelő-fenntartási költségei, mint vidéki kollégájának. A kutya gazdája kereshet más állatorvost is, aki olcsóbban helyezi be a mikrocsipet. Nem jeleztek olyan esetet a kamarának, hogy a körzeti állatorvos megpróbált volna nyomást gyakorolni a gazdákra, vagy azzal zsarolni őket, hogy nem kezeli a nagyállataikat, haszonállataikat. Tudni kell, hogy éppen a „körzetiségből” kiindulva nem teheti ezt meg, hiszen szerződéses viszonyban áll az állat-egészségügyi hatósággal bizonyos, állatjárványügyi szempontból stratégiainak számító szolgáltatások elvégzését vállalta, tehát komoly felelősség terheli. A körzeti állatorvosok kötelesek jelentést tenni a DSV-nek, jól ismerik a körzetüket, az állatállományt. Ugyanakkor ki kell mondanom, hogy a szakma szempontjából nagy problémát jelentenek az álállatorvosok, akik helyenként állatorvosnak nevezik magukat, és állatorvosi hatáskörbe tartozó beavatkozásokat végeznek. Mi azonban nem vagyunk nyomozószervek, az emberek pedig nem tesznek feljelentést, még akkor sem, ha malpraxis esetről van szó. Félnek. A módosításra kerülő állatorvosi törvény viszont – ha a döntéshozó elfogadja – lehetővé teszi majd, hogy a nyomozó hatóságoknak jelentsük az ilyen eseteket. 

– Hány körzet, illetve állatorvosi rendelő működik a megyében, és a körzeteket hogyan foglalhatja el az állatorvos? Például versenytárgyalással, vagy „öröklik” ezeket? 

– Jelenleg 82 állatorvosi körzet működik, a területi elosztás azonban a régi rendszerbeli maradt. Úgy vélem, ezen változtatni kellene, hiszen az 1989-es helyzethez képest változott az állatállomány. A változást a DSV kell kezdeményezze, a kamara csak javasolhatja. Olyan területi felosztásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az állatorvos gyorsan beavatkozhasson, minőségi szolgáltatást nyújtson. Életképes körzetekre van szükség. Magán állatorvosi rendelő mintegy 60 működik, az állatorvosok száma megközelítőleg 250. A körzetek nagy részét – mintegy 70-et – 1999-ben foglalták el, azóta egyesek felszabadultak, idén február elején 22 körzet elfoglalására szerveztünk versenytárgyalást a 34-es kormányrendelet alapján. Jelenleg egyetlen üres körzet sincsen a megyében. A körzeti állatorvosok kell kötelezően ellássák az állami hatósággal kötött szerződésük alapján a szolgáltatásokat (tébécé elleni oltás, veszettség elleni oltás, az állatok azonosítása, vérmintavétel stb.) az állatok kezelését, egyéb beavatkozásokat magán állatorvosok is végezhetnek. A hivatalosan bejegyzett farmok esetében nincs ilyen megkötés, ők szabadon választhatnak állatorvost. 

– Önnek mint a az állatorvosi kamara elnökének 2016 októberében lejár a mandátuma. Milyen tervei vannak?

– Fontosnak tartom, hogy az állatorvosi törvényt a kollégák egységes módon alkalmazzák, és igyekszem aktívan részt venni a törvénymódosítási folyamatban, hiszen azon túl, hogy szükség van a szabályzók módosítására, az európai törvénykezéssel is összhangba kell hozni a hazait. Fontosnak tartom az uniós pénzalapok lehívását, az állatorvosi rendelők felszereltségének javítását – pl. mentőautókra, radiológiai készülékekre, ultrahangkészülékekre van szükség –, illetve azt, hogy a biztosítótársaságokkal megállapodjunk a malpraxis esetekre kötött biztosítások ügyében.