„A párhuzamos gyógyszerexport nem törvénytelen, de erkölcstelen”

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében került sor október 14–17. között a II. Gyógyszergazdaságtan- és egészségmenedzsment-konferenciára. A háromnapos rendezvény meghívottai közt voltak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségügyi Világszervezet képviselői, magyarországi egyetemi előadók, pályázati, illetve közbeszerzési szakértők, kórházi menedzserek, a gyógyszergyártó, -elosztó cégek képviselői. 

A rangos szakmai rendezvény alatt tartott sajtótájékoztatókon elhangzott: a gyógyszerár-módosítás következményeként Romániában az orvosságok mintegy háromnegyedének az ára csökkent, egynegyede viszont drágult, és több olcsó termék eltűnt a patikákból. Az OEP elnöke, dr. Vasile Ciurchea kijelentette: „kötelesek vagyunk minden páciens számára biztosítani a szokványos, illetve az innovatív orvosi terápiákat”, és hangsúlyozta, Romániába mintegy 50 új, utolsó generációs gyógyszert vezettek be az utóbbi évben, ezáltal a hazai betegek számára hozzáférhetővé válnak a legkorszerűbb kezelések. A szerdai kormányülésen döntenek az új onkológiai gyógyszerlistáról, a C-hepatitiszben szenvedő több ezer beteg kezelése is megoldható lesz az interferonmentes gyógyszerrel. A biztosítóház költség-volumen-eredmény szerződések alapján finanszírozná e betegek kezelését, ugyanakkor hangsúlyozta, az új gyógyszerlisták, az árcsökkenés „egy új, korrigálható modell”. 

Dr. Dorel Săndesc, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a szaktárca munkacsoportjának tevékenysége eredményes volt, hiszen 5000 állást „szabadítottak fel” az egészségügyben, több országos programot dolgoztak ki a súlyos betegségekben szenvedők számára, bevezették a legújabb generációs gyógyszereket, a hazai 17 intervencionális kardiológiai központban a szívizom-infarktusban való elhalálozási arány 13 százalékról 4 százalékra csökkent. 

Dan Zaharescu, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint azonban a „dolgok rosszul állnak és rossz irányba tartanak”, a gyógyszerárcsökkenés nem jelent megtakarítást a betegeknek, az olcsó orvosságok fokozatosan eltűnnek a patikákból, a páciensek perspektívái negatívak: vagy több pénzt fizet ugyanazokra az orvosságokra, mint eddig, vagy lemond a gyógyszereiről, ami súlyos következményekkel járhat. A kormány intézkedéseinek nyomán a romániai gyógyszergyártók az elmúlt évben 300 alkalmazottat bocsátottak el, és mintegy 50 millió értékű beruházás megvalósításáról mondtak le, a „botrány pedig folytatódik”. „Mire a kormány kidolgozza a gazdasági versenyképességi stratégiát, nem maradnak gyártók, akiken alkalmazható legyen” – tette hozzá. Dan Zaharescu úgy vélte, sem a szaktárca, sem az OEP nem hajlandó meghallgatni a gyógyszergyártókat és egyezségre jutni velük, „magán- és intézményes okok miatt”, ugyanakkor kifogásolta a hazai gyógyszerforgalmazókra eladásaik függvényében kivetett többletadó, a clawback-adó mértékét, elfogadhatatlannak tartva a 25%-ot. Az olcsó gyógyszerek ún. párhuzamos exportjáról szólva kijelentette, ennek mértékét jelenleg 20-22 százalékra becsülik, de év végéig elérheti akár a 30 százalékot is. „A párhuzamos gyógyszerexport nem törvénytelen, de erkölcstelen”, amit az Európai Unió országonként különböző szabályzói tesznek lehetővé. „A gyógyszerforgalom szabad az európai közösségen belül, de a gyógyszerek kibocsátása tagállamonként differenciáltan történik” – tette hozzá. 

Dr. Lorenzovici László, a konferencia elnöke az egészségügyi bérnövekedés költségvetési hatásairól, az egészségügyi személyzethiányról, az európai uniós pályázati lehetőségekről, a gyógyszerpiac helyzetéről beszélt. Dorel Săndesc államtitkár szerint egységes, 25 százalékos bérnövekedés várható az egészségügyben, a teljesítményalapú bérezés egyelőre nem valósítható meg, „ehhez még nem sikerült kidolgozni a megfelelő képletet”, ugyanakkor elhangzott, az új pénzügyi törvénykönyv előírásai mintegy megteremtik a lehetőségét a magán-egészségbiztosítások bevezetésének. 

A konferencia témájához kapcsolódóan Lorenzovici László lapunknak elmondta, a gyógyszerellátás költséghatékonysága biztosításához komoly módszertanra van szükség, amivel, eltérően az EU többi országától, Románia jelenleg nem rendelkezik. „Magyarorszá-gon például, mielőtt egy gyógyszert feltesznek a listára, költséghatékonysági elemzést végeznek, ehhez képest nálunk pontrendszer alapján történik a gyógyszerlista összeállítása. Az új gyógyszerek, amelyek felkerülnének a listára, nem szakmai költséghatékonysági elvek szerint vannak elbírálva, hanem pontrendszer alapján, ami rossz végeredményt hoz ki. Másrészt a listán levő gyógyszerek esetében sincs komoly szakmai szempontrendszer, amelynek alapján leveszik ezeket a jegyzékről. Ez egy folyamat, amihez tudás, kapacitás, módszertan kell, ami Romániában jelenleg nincs meg. De vannak pozitív elmozdulások: a Világbank által finanszírozott kétéves projekt keretében építenék ki Romániában ezt a tudást, adminisztratív kapacitást, hogy optimizálja a teljes gyógyszerlistáját, létrehozzon egy folyamatosan működő irodát, amely ezzel az értékeléssel foglalkozzon”. 

A konferencia elnöke a hazai gyógyszerpiac működési rendellenességeiről, a problémák szőnyeg alá söpréséről, a referenciaárazás, a diszkont és a disztribúciós politikákról, a piaci szereplők és a döntéshozók közötti kommunikációs zavarról beszélt.