2024. august 14., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Fotó: Nagy Tibor


Költségvetési problémák 
Sagyebó István, Balavásár község polgármestere arról beszélt, hogy költségvetési problémáik vannak. 
– Ugyanis a kormány, nem tudom, milyen elven, a költekezést támogatja. Hajlamos arra, hogy a felhalmozott adósságot eltörölje, illetve attól, akinek van esetleg megtakarított pénze, egy költségvetési törvénnyel elvegye. Nekünk is közel negyedmillió eurónk volt megtakarítva – a beruházásokhoz, két csatornahálózat kivitelezéséhez kell kétmillió euró önrész – , de úgy gondolta a tisztelt kormány, hogy ezt el kell venni, fel kell élni, és aztán majd kölcsönt kérünk, hitelt veszünk fel a beruházás megvalósításához. 
– Mikor történt?
– A 2/2018-as költségvetési törvény megjelenése után, mindjárt az év elején. Úgy rendelkezett, hogy amennyiben van megtakarított pénzed, tartalékalapod, akkor a 2016-osnak elveszi a felét az első fél évben, és a 2017-esnek is a felét a második fél évben. Ha nagyjából ugyanakkora összeged volt 2016-ban és 2017-ben, akkor elvette mind. Nem tudom, mi lesz ebből, így lesz-e vagy nem. Ha így lesz, akkor elég komoly gondjaink lesznek, ugyanis a második fél évre már nincs lefedve az intézmény  működési költsége, illetve a bérezési költségek. 
– Az RMDSZ országos önkormányzati tanácsa is tiltakozott a minap, hogy a csaknem 6 milliárd lejnyi költségvetési kigészítési összegnek több mint a négyötödét a központi költségvetésben tartja a kormány, és egyötöde jut a helyi önkormányzatoknak.  Amivel nagyon megnehezíti a dolgukat. Mit jelent ez Balavásár esetében? 
– Fontolgattuk, hogy mi lesz a megoldás, személyzetcsökkentés vagy bizonyos funkciók felszámolása. A  helyi rendőrségre gondolok, mert ott a személyzetcsökkentés nem old meg semmit. Most is van egy személy, aki egyelőre felfüggesztette a munkaviszonyát, és külföldre ment dolgozni. És ha még egy személyt leépítünk, akkor nem lesz működőképes a helyi rendőrség. Tehát ha felszámoljuk, akkor teljesen felesleges, mondhatni indokolatlan volt a létrehozása, felesleges volt befektetni irodába, autóba, eszközökbe... 
– Ami persze nem így van, mert szükség volt helyi rendőrségre, azért hozták létre.
– Megoldott egy olyan helyzetet, ami időnként komoly problémákat generált: a község éjszakai felügyeletét, az építkezési felügyeletet például. A helyi rendőrség rengeteg olyan hatáskörrel rendelkezik, amivel a polgármester nem. Én személyesen nem igazoltathatok senkit, csak a rendőr. Ha kiszállunk egy törvénytelen építkezéshez, a polgármesternek ott nincs hatásköre, a rendőr tud elkérni engedélyt, igazolást, tehát bizonyos szerepeket, funkciókat nem tölthet be más, csak a rendőrség. És ha ezt teljesen felszámolnánk?  Lehet, hogy nélkülük is tudnánk működni. 
– De nem mindegy, hogy hogyan. Elszaporodnának a lopások, nőne a bűncselekmények száma.
– Sokat veszítenénk. Most sem működik tökéletesen, próbáljuk pontra tenni a térfigyelőkamera-rendszert, a község monitorozását. A helyi rendőrség léte nagyon sokat számított közbiztonsági szempontból. Tény, hogy nem mindenki örült neki, de valójában nagy előrelépés volt a község életében. Mégis ez lenne az, amit esetleg fel tudnánk számolni. De ez visszalépés lenne. 
Valószínű, hogy túléljük. A beruházásokat év elejétől tologattuk, halogattuk. De a polgármester nem azért polgármester, hogy a fizetést megkapja – amely mellesleg most már elfogadható szinten van –, hanem azért, hogy fejlesszen. És ha fejlesztésekkel nem foglalkozol, akkor fölöslegesen foglaltad el ezt a széket, és töltötted el ezt a négy évet. 
– Pontosan arról van szó, hogy a 2017 végén létrehozott úgynevezett fiskális reform okozta blokádnak a feloldására máig sem dolgoztak ki megfelelő kompenzációs rendszert. Emiatt pedig a fejlesztések és kezdeményezések leálltak.
– A költségvetési törvény azt mondja, lakosonként 750 lej a fejkvóta. Egy lakosra ennyit kell költeni. Ha nem jön be helyi bevételből, a központi rendszer kellene kompenzálja. Illetve, azt is mondja, hogy nem lehet kevesebb, mint a 2017-es költségvetésből jövő visszaosztások. És pont itt van a kutya elásva, mert azt is kimondja, hogy azoktól az önkormányzatoktól, ahol volt megtakarítás, azt elvesszük. Költsék el működésre, nem fejlesztésre. 2016-ban például volt egy nagy beruházásunk,  épp a szentdemeteri utat aszfaltoztuk, kormánypénzből, és időben, április-májusban el is végezte a kivitelező. Viszont augusztusban küldte a felszólítást, hogy amennyiben nem fizetjük ki, zároltatja a számláinkat. És erre minden eszköze és lehetősége megvolt.  Természetesen kifizettük. Leállítottunk minden egyéb, helyi költségvetésből indított beruházást, és kifizettük. 
December 19-én a kormány megadta ugyan, amit a szerződésben felvállalt. Viszont nyilvánvaló volt, hogy december 19-től 31-ig nem tudjuk elkölteni. És így egy szép nagy összeg maradt a tartalékalapban, amit most nem vesznek vissza ugyan, de arra próbálnak kényszeríteni, hogy működésre költsük. 
– Ezzel a manőverrel a kormány kilincselésre kényszeríti a helyi önkormányzatokat, a polgármestereket... 
– Ez az elképzelés. Szerintem zsarolás lesz ebből: ha az én emberem vagy, akkor adok neked, ha nem, akkor viszontlátásra. Miféle helyi önrendelkezés ez? Semmivel sem rendelkezünk, nem mi szabjuk meg az iráynvonalakat, nem mi teremtjük elő az eszközöket hozzá, hanem kilincselni kell, csókolgatni a miniszterek kezét, s akkor esetleg pénzt is kapunk. 
Nyilván, minden közigazgatási egységnek fönn kell maradnia. De az nem megoldás, hogy halmozod az adósságokat, és majd jön a kormány – erre is többször volt már példa – , s előbb-utóbb kifizeti. Legyen felelőssége a polgármesternek. Ha rosszul gazdálkodott, feleljen érte, ha feljesztésről van szó, ha működésről. 
Tőlünk nyugatabbra, ha van egy kis megtakarított pénzed, azt akár értékjegyekbe is fektetheted. Persze ez sem volt mindig sikeres, erre is volt példa. Viszont az önkormányzat és a tanács rendelkezett felette, és ő döntötte el, hogy milyen irányba fejleszt, milyen módon gazdálkodik a rendelkezésre álló összeggel. Nyilvánvaló, itt is jóváhagyja a tanács a költségvetést, nem a polgármester az, aki önhatalmúlag rendelkezik a pénzek felett. Minden negyedévben beszámol róla, semmiképp sem tehet mást, mint amit a helyi tanács dönt. De maga a rendszer valahol téves, rosszul van elképzelve.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató