„A haza minden előtt”
Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll – jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden az új parlament alakuló ülésén.
Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő.
Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki.
Az elnök beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.
A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.
Áder János azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Közülük 16 nem érte el az 1 százalékos támogatást, 15 pedig még a 0,5 százalékot sem – mondta, megjegyezve, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz, és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Felidézte emellett: április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol 2-3 órát kellett várakozni, hogy a választók leadhassák szavazatukat. Ezt elfogadhatatlannak minősítette, és elnézést kért azoktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek, ugyanakkor meg is köszönte nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak.
Európa jövőjét érintve Áder János úgy fogalmazott: az Európai Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét.
A köztársasági elnök azt mondta: az uniós közéletet a világos jövőkép hiánya, a kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség és unalomig ismételt közhelyek jellemzik.
Hozzátette: Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét, érdemes lenne visszatérni a gondolataihoz. „Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk” – idézte az egykori német kancellárt.
Végül arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban.
A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia – sorolta a köztársasági elnök, aki szerint ma az a kérdés, hogy ebben a versenyben „a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk”. Megjegyezte: Magyarországon ma már a munkavállalók több mint 15 százaléka dolgozik a digitális gazdaságban.
Emellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte az államfő, hogy „képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el”. És úgy, hogy a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat még törlesszük is – tette hozzá. „Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában” ugyanis az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna, többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud – mondta, hangsúlyozva: „ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább”.
Áder János beszéde végén a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul a képviselőknek, amit 2014-ben: „A haza minden előtt”.
Civilek tüntettek az új kormány ellen
Civilek tüntettek a parlament megalakulása és az új kormány ellen kedden a Kossuth téren a Civil Ellenzéki Kerekasztal elnevezésű szervezet felhívására. Dél előtt néhány perccel a demonstrálók egy csoportja megpróbálta áttörni a rendőrök sorfalát az Országház déli kapujánál, de kisebb dulakodás után visszaszorították őket.
A Nem akarjuk ezt a parlamentet és kormányt! címmel meghirdetett demonstrációról a szervezők a Facebookon azt írták: „A többség nem akarja, hogy a csalással megválasztott új parlament és kormány felálljon!”
A Kossuth tér kedd délelőtt rendőrsorfallal volt körbezárva, egyedül a metróbejáratot lehetett megközelíteni, a Vértanúk tere felől. A néhány száz tüntető többsége az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán csoportosult. Itt két színpadot is felállítottak, az egyikről civilek beszéltek, egyebek mellett arról, hogy újjá kell szervezni a társadalmi szolidaritást, hogy együtt tudjanak fellépni „a túlhatalom” ellen. A téren nemzeti és uniós lobogókat lehetett látni. Egy többméteres molinón az állt: „Az alaptörvény érvénytelen!”
Az Országgyűlés alakuló ülésének díszvendégei a főbejárathoz vezető oroszlános lépcsőhöz érkeztek kedd délelőtt, a tüntetők ekkor azt skandálták: „Viktátor”, illetve „hazaárulók”. A rendőrök nem sokkal fél 11 előtt elálltak az útból, a demonstrálók az oroszlános lépcsőhöz mentek, ahol rendőrsorfal állt.
Aggályos az újságírók parlamenti akkreditációjának megtagadása
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője hétfő este kiadott nyilatkozatban aggodalmát fejezte ki egyes újságírók akkreditációjának megtagadása miatt, amely megakadályozza, hogy beszámoljanak az Országgyűlés keddi alakuló üléséről.
Harlem Désir volt francia Európa-ügyi miniszter és a francia Szocialista Párt egykori első titkára, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője kijelentette, a parlament a demokrácia fő intézménye, az újságírók akkreditációjának megtagadása súlyos aggályokat vet fel, és rossz precedenst teremt az új ciklus kezdetén.
„Az akkreditációt nem lenne szabad a kritikus riportok korlátozására használni” – húzta alá.
Május elején három internetes lap újságíróinak akkreditációját utasította vissza a parlament sajtóosztálya arra hivatkozva, hogy az előző ciklusban megsértették a parlamenti sajtótudósítás szabályait. (hírösszefoglaló)