A szomjazó király

A mesebeli királyoknak – ahogy nem ritkán a valódiaknak is – rendszerint van valamilyen póri nyavalyájuk: hidegrázással, éhséggel, szomjúsággal küzdenek, mégpedig reménytelenül. Végül aztán mégiscsak elmúlik minden bánatuk, testileg-lelkileg helyrezökkennek a legkisebb publikumnak járó happy endre. Kormos István Kortyondi királya nem ilyen uralkodó.

A mesebeli királyoknak – ahogy nem ritkán a valódiaknak is – rendszerint van valamilyen póri nyavalyájuk: hidegrázással, éhséggel, szomjúsággal küzdenek, mégpedig reménytelenül. Végül aztán mégiscsak elmúlik minden bánatuk, testileg-lelkileg helyrezökkennek a legkisebb publikumnak járó happy endre. Kormos István Kortyondi királya nem ilyen uralkodó. A boroskancsók, söröskorsók rabságában élő hős útja fordított irányú, a trónus térdmagasságából a kukába vezet. Rumi István, magyarországi Blattner-díjas rendező szokatlan, tündérmesék motívumaitól fénylő, a vaskos, földi lét elemeitől beárnyékolt világba hívja meg a legkisebbeket. Egy királyi apa elissza mindenét, jobb híján három lányát és legkisebb gyermekét, a – nővérei és részeges szülője segítségére induló, mesterségeket tanuló – királyfit is eladja, hogy ne szomjazzon, végül saját „üzletfelei” – a királylányokat feleségül vevő, holló, medve, csuka bőrében hatalmasnak és ijesztőnek látszó, valójában jóságos királyi sógorok – mondanak fölötte ítéletet. A zenével tökéletes harmóniát teremtő szöveg és a mozgásban lévő díszletek segítik a gyerekeket abban, hogy részt vegyenek az alkotás folyamatában, saját ízlésük, gondolatviláguk szerint egészítsék ki, tegyék valóságossá az érzékeltetett cselekvést – többek között a malomban robotoló, később gályarabságba küldött királyfi küzdelmét. Mint már annyiszor, ezúttal is beigazolódik, hogy a bábfigurák, illetve a bábokat mozgató művészek közös színpadi jelenléte, játéka többletértelmet ad az előadásnak, izgalmasabbá, természetesebbé teszi a produkciót. Ettől a legkisebb néző is bátorságra kap, és – még mielőtt a megkoronázott királyi utód ünneplésével lehull a függöny –, odaáll a színpad elé, hogy lássa, hova is zuhan pontosan a megbuktatott hős, a – gonoszsággá fajuló emberi gyengeséget megtestesítő, gondolatok, érzések fölött gyakran eluralkodó – Kortyondi.