A szekrény titka

Március 19-én a Spectrum Színházban bemutatják Heltai Jenő A szekrény titka, avagy a naftalin illata című vígjátékát. Átdolgozta és rendezte Kovács Levente, akivel az előadásról beszélgettünk. 

 

– Miért választotta egy kevésbé ismert vígjáték színrevitelét? 

– Heltai Jenő Naftalin című darabja 2001-ben A masamód – elfelejtett drámák című kötetben jelent meg. Egyike a két világháború közötti pesti üzletszínház több száz népszerű darabjának, melyek közül később nagyon sokat kevésbé játszottak. Saját könyvtáramban mintegy egyméternyi színdarab van ezektől a szerzőktől. Heltai Jenő a két világháború közötti magyar színpadok Molnár Ferenc után egyik legtöbbet játszott, közkedvelt vígjátékírója volt. A legnépszerűbb műve, amelyet a marosvásárhelyi színházkedvelő közönség nagyon jól ismerhet, hiszen többször került színre először a Székely Színházban, majd a színművészeti főiskolán, később a nemzeti színházban, az A néma levente. A másik közismert darabja a Tündérlaki lányok, amelynek prózai és operettváltozata is van. Ezenkívül több kisebb egyfelvonásosa, kabaréjelenete és regénye is létezik. A masamód… című kötetben elsősorban azok a darabok jelentek meg, amelyek tele vannak „nyári szórakozásra” betájolt figurákkal, érdekes helyzetekkel, mint a Naftalin, A masamód, a Jó üzlet, a Kis cukrászda, az Édes teher című színművek. Az említett színdarabok oly módon „hézagpótlók”, hogy ha bármely színházban a nézőtéren „hézag” van, akkor ezekkel kitöltik az űrt. A két világháború között ugyanis Magyarországon „divat” volt, hogy nyáron a színház kiköltözött a ligetbe, szabadtérre, nyári színkörökbe, és ott adták elő ezeket a könnyed, szellemes, szórakoztató vígjátékokat. Többet közülük meg is zenésítettek. A Naftalinnak is, amelyet A szekrény titka, avagy a naftalin illata címmel játszunk a Spectrum Színházban, van megzenésített és prózai változata is. Úgy gondoltam, hogy mivel az eredeti dalszövegek helyenként megismétlik mindazt, ami a prózai szövegben van, 50-60 évvel ezelőtti közismert slágerekkel dúsítom fel az előadást. Hosszas keresgélés után olyan dalokat találtam, amelyek majd felcsendülnek a darabnak olyan helyzeteiben, amikor úgy éreztük, hogy érdemes dalra fakadni. Ezek a slágerek többnyire ismerősök, lesz olyan is, amelyet a közönség is dúdolni is tudna, ha a cselekmény nem pörögne gyorsan tovább. Ez a zenés változat nem nevezhető sem operettnek, sem musicalnek, hanem koreográfiával színesített zenés vígjáték vagy bohózat. Tulajdonképpen a zenés műfajok kamaraváltozata, amelyben a dalokat hangosítás nélkül adják elő a színészek. 

– Ez a műfaj nem áll távol a marosvásárhelyiektől, hiszen valamikor a ’80-as években például több száz előadást is megértek, mint az Emlékek kávéháza. Azt is ön rendezte. 

– A Naftalin színdarab hangulata, a Spectrum Színház játéktere emlékeztet az egyik kedvenc volt marosvásárhelyi lokálra, a Muskátlira, ahol Valton Jenő zongorázott és énekelt, közben az asztaloknál lehetett beszélgetni. Nagyon szeretem ezt az intim kávéházi hangulatot. Tulajdonképpen ezt idézte fel az említett Emlékek kávéháza is, amelyet hajdanában a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendeztem. A Spectrum Színház környezete szinte megköveteli ezt a fajta intimitást, amit ennek a darabnak a kapcsán meg lehet teremteni. 

– A két világháború között születtek azok a klasszikus kabaréjelenetek is, amelyek még ma is több ezer nézőt vonzanak a színházba. Miben rejlik a kabaré, a vígjáték sikere?

– Többször rendeztem életpályám során a két világháború közötti időszakban írt kabarét, színdarabot. A két világháború között volt egy szerzőgeneráció, amely ilyen darabokat írt. Mint említettem, Molnár Ferenc volt a legismertebb, de nem szabad megfeledkeznünk Herczeg Ferencről, Heltai Jenőről, a Vaszary testvérekről, Zágoni Pálról, Szép Ernőről, Szomory Dezsőről, akik szintén ehhez a vonulathoz tartoztak. Az általuk írt darabokban kortól független, örök emberi tulajdonságok, az emberek közötti kapcsolatok visszásságai jelennek meg különböző drámai szituációkban. A szerelemnek, a csábításnak, a megcsalásnak azok a finom változatai kerülnek előtérbe, amelyek bármikor, bárhol megtörténhetnek, csak más kontextusban. Ezekkel az emberi hibákkal, a gyarlóságok színes forgatagával szívesen szembesülnek a nézők, mert egyszer csak rádöbbennek, hogy ilyesmi velük is előfordulhat. Görbe tükröt állít, amely ezeket a fonákságokat nem agresszíven, hanem elegánsan, kifinomult eszközökkel tárja fel, és ezért a nézők meghökkennek ugyan, de nem sértődnek meg. Egy másik eleme az előadásnak, hogy Heltai darabjában többször jelen van az ún. késleltetett reakció, a félreértések helyzetkomikuma, vagy akár olyan váratlan fordulat, amikor a színész „kiszól” a nézőkhöz. Ezek a helyzetek a színészi technikát is nagyon jól fejlesztik, csiszolják, ugyanis nem egy folyamatos karakterépítkezés van a darabban, hanem ebből időnként kizökken a színész, és ez az előadót is próbára teszi. A néző és a színész közötti interaktivitás is a darab egyik titkos vonzereje. 

– A címre utalva eszembe jut az a játékfilmekben is visszatérő jelenet, amikor a házastársak egyike megcsalja a másikat, és hirtelen hazatér a felszarvazott férj vagy feleség, és akkor a szekrénybe rejtőzik a házasságtörő. Ezek szerint azért „klasszikus” a helyzet, mert bárkivel előfordulhat?

– Ez is az ilyen jellegű színdarabok egyik eszköze, amikor azt hiszi a néző, hogy teljesen realisztikus dolgot lát, holott nem igaz, mert igen rafináltan megkomponálva olyan fordulatok vannak benne, amelyek az életben is megtörténhetnek, de tulajdonképpen egy teátrális fordulat okozza a feszültségeket, amelyek további, betervezett bonyodalmakhoz vezetnek, majd eljön a többnyire meghökkentő megoldás. Ezek mértani pontossággal megtervezett darabok, amelyekre jellemző a rendkívül fortélyosan megteremtett cselekménysorozat. Az ilyen színdarabok komoly szerkesztési ívet igényelnek, mert nem olyan egyszerű három felvonáson keresztül fenntartani a feszültséget. A 19. században Feydeau, Sardou, napjainkban Neil Simon, Ray Cooney említhető a legsikeresebb szerzők között, darabjaik játszhatóak bármikor és bárhol. Azt mondják, hogy első felvonást a drámaírók 85%-a tud írni, a másodikat csak 10%-a veti papírra, míg a harmadikat a maradék 5%. Ők a zsenik, akiknek a darabjai sokáig fennmaradnak. 

– Mikor láthatjuk még a bemutató után a darabot?

– A bemutató március 19-én lesz, gyakrabban májusban és júniusban láthatják majd a nézők, mert áprilisban a Spectrum színészei külföldi műhelymunkán vesznek részt. Heltai darabja az eddig műsoron levő Gardénia és a Bűntény a Kecskeszigeten mellett hangulatában üde nyári színfolt lehet a Spectrum repertoárjában, azzal a reménnyel, hogy könnyedsége miatt sokáig műsoron lesz. Az idősebb színészgárda mellett a színművészeti egyetem egy hallgatója és a művészeti líceum két drámapedagógia szakos diákja is fellép majd a Spectrum „hölgykoszorúja” mellett. A zenei munkatárs az Autostop MS, a koreográfiát pedig Deák Orsolya, az András Lóránt Társulat fiatal tagja jegyzi.